Wikipédia

„Tabula rasa” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
27. sor:
A tudósok felismerték, hogy az [[agy]]kéreg egész működésében létezik egyfajta “előrehuzalozottság”, hiszen különböző egyének bizonyos [[inger]]ekre ugyanolyan módon reagálnak [[nevelés]]től, előzetes tapasztalatoktól függetlenül, ezeket természetes válaszoknak nevezik.<ref>[http://ftp.sunet.se/jargon/html/koans.html The Jargon Files: "Sussman attains enlightenment"] {{Wayback|url=http://ftp.sunet.se/jargon/html/koans.html# |date=20110116003909 }} Hozzáférés: 2010-12-17.</ref><!--(4).--> Az agy “előre programozott része” tanul, és finomítja annak képességét, hogy a feladatokat egyre jobban tudja elvégezni.<ref>[http://www.pnas.org/content/102/3/880.long The neocortical microcircuit as a tabula rasa by Nir Kalisman, Gilad Silberberg and Henry Markram, PNAS] Hozzáférés: 2010-12-17.</ref><!--(5)(6)--> Például [[Steven Pinker]] azt állítja, hogy míg az agy tulajdonképpen “be van programozva” a beszélt [[nyelv]] gyors megértésére és megtanulására, addig az olvasás és írás képességére nincs, tehát ezt az ember nem képes spontán megtanulni.
 
Az agy tabula rasa modelljével szemben fontos bizonyítékot tárnaktártak fel az elmúlt évtizedben születetta viselkedésgenetikai vizsgálatok, - elsősorban az [[Ikerkutatás|iker-tanulmányok]], - valamint a különböző genetikai háttérrel rendelkező, de azonos mostohaszülők által nevelt adoptált gyerekek vizsgálatai. Ezen vizsgálatok erős genetikai hatást sugallnak olyan személyiségjegyek esetében, mint például az [[IQ]]-szint, az [[alkoholizmus]], vagy a nemi identitás.<ref>Pinker, Steven (2002). The Blank Slate. New York: Penguin.</ref> A pszichológusok által használt öt nagy (Big Five) személyiségfaktor mindegyike szintén részbeni genetikai meghatározottságot mutat.<ref>Ridley, M. (2003) Nature Via Nurture: Genes, Experience, and What Makes us Human. London: HarperCollins Publishers</ref> A legtöbb pszichológus manapság nemcsak abban ért egyet, hogy az öröklés és a környezet egyaránt fontos a személyiség kialakulásának folyamatában, de abban is, hogy e két tényező folyamatosan egymásra hatva vezérli a fejlődést.<ref>Atkinson et al. (1999): Pszichológia. 2. jav. kiad. Osiris Kiadó, Budapest</ref>
 
== Politika ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Tabula_rasa”