„Zadravecz István” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Lemondása után: 'kórházában' helyett 'kórházban' |
→A szocializmusban: 'teológiái' helyett 'teológiai' |
||
49. sor:
A háború végén egy szovjet tiszt figyelmeztette, hogy hagyja el az országot, mert az 1919-es moszkovita kommunisták, akik a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereggel]] ismét Magyarország földjére léptek, bosszút akarnak állni rajta. Zadravecz azonban maradt, mert semmi olyat nem tett, ami a törvények szerint büntetendő lett volna. [[1945]]-ben azonban beidézték a II. kerületi rendőrkapitányságra, letartóztatták és két év börtönre ítélték. 1947 tavaszán szabadult. 1947 és 1950 között a [[máriagyűd]]i ferences kolostorban lakott, 1950-ben a kolostor bezárása után Budapestre, a Lotz Károly utcába, mostohaanyjának házába költözött.
1951-ben kitelepítették, [[Homrogd]] és [[Alsóvadász]] községekben élt. 1953-tól [[Pilisszentlászló]]n és a [[szomor]]i plébánián tengette napjait betegen, és gyászban, ugyanis édesanyja nem élte túl a kitelepítés brutalitását. [[1955]]-től a [[zsámbék]]i plébánián élt. Budapestről kitiltották, ám ő ezt a kitiltást semmibe véve mintegy harminc kispapot szentelt fel titokban, akiket politikai okokból, a békepapok feljelentései alapján távolítottak el a
[[1965]]. november 13-án hunyt el [[Zsámbék]]on. Kívánsága szerint az [[esztergom]]i [[Szent Anna-templom (esztergomi ferences templom)|ferences templom]] kriptájában helyezték örök nyugalomra. A temetési szertartáson a kommunista rendőrség tiltása ellenére sokan megjelentek. A szertartást [[Szabó Imre (püspök, 1901–1976)|Szabó Imre]] püspök végezte.
| |||