Platón barlanghasonlata ezek magyarázatát szolgálta.
A '''passzív percepció''' (kigondólójakigondolója René Descartes) során különböző esetek sorozatát feltételezhetjük: környezet → bemenet (érzékek)→ feldolgozás (agyban) → kimenet (reakció).<ref>Descartes His Life and Times, Elizabeth S. Haldane, BiblioBazaar, LLC, 1110319762, pg. 226</ref> Bár a pszichológusok, filozófusok és neurológusok nagy része alátámasztja ezt az állítást, a teória elhanyagolttá vált manapság. Az aktív percepció elmélete az érzéki csalódás (illúzió) kutatása során is felmerült, különösen Richard L. Gregory munkálatai folyamán. Mivel ez az elképzelés mindinkább bizonyítékot nyer kísérletek sora által, feltételezhetjük, hogy erőteljes kapcsolat van "leírás" (agyban)↔ érzékek ↔ környezet között, mely tényezők mindegyike igaz a tapasztalás lineáris koncepciójára.
