„Lingua franca” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
|||
31. sor:
== Jellegzetességei ==
Egyes szerzők úgy tekintik, hogy a ''lingua franca'' az első dokumentált [[pidzsin]],<ref>Például Bussmann 1998 (687. o.).</ref> mégpedig az egyetlen [[Újlatin nyelvek|újlatin]] pidzsin, olyan értelemben, hogy [[szókészlet]]e főleg újlatin.<ref name="sala_281"/> Viszont mások szerint különbözik a pidzsinektől,<ref>Például Bidu-Vrănceanu 1997 szerint (425. o.).</ref> amelyek rendszerint csak két nyelv között keletkeztek, vagy olyanok között, amelyeknek csak egy [[szupersztrátum]] nyelvük volt.<ref>Crystal 2008, 369. o.</ref>
A ''lingua francá''ra elsősorban az jellemző, hogy viszonylag sok nyelvből származik a szókészlete, és közöttük nem lehet csak egyet szupersztrátumként azonosítani. Innen származik a francia nyelvészetben a ''lingua franca'' másik nevének, a „szabir”-nak az általánosítása az ilyen típusú, és ezzel a pidzsinektől különböző nyelvekre.<ref name="dubois_415">Dubois 2002, 415. o.</ref> A ''lingua francá''nak többnyire újlatin nyelvekből vannak a [[Szó|szavai]], az olaszból,<ref name="dubois_285"/><ref name="sala_281"/> a spanyolból, a katalánból, az okcitánból, a [[Francia nyelv|franciából]] és a portugálból.<ref name="bidu_425"/><ref name="dobridor_sabir"/> Vannak még [[Görög nyelv|görög]], [[Török nyelv|török]] és [[Arab nyelv|arab]] szavai is, amelyek [[Jövevényszó|jövevényszavaknak]] számítanak, amennyiben a ''lingua franca'' újlatin nyelvnek tekintett.<ref name="sala_281"/> Azonban [[szemantika]]i szempontból ez a szókészlet nagyon korlátozott, általában a [[kereskedelem]]re és a [[Vízi közlekedés|hajózásra]].<ref name="bidu_425"/><ref name="dobridor_sabir"/> Ezért a kereskedelmi nyelvek közé sorolják, olyan értelemben, mint a pidzsineket.<ref>Bussmann 1998, 687. és 1022. o.</ref>
| |||