„Madaras József” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
45. sor:
A rá emlékeztető, őt idéző legjellegzetesebb figurákat [[Jancsó Miklós (filmrendező)|Jancsó Miklós]] és [[Kovács András (filmrendező)|Kovács András]] filmjeiben alakította. Indulatos, erőteljes karakterek megformálásával tökéletesen illeszkedett a ''[[Szegénylegények]]'' ([[1966]]) vagy a ''[[Csillagosok, katonák]]'' ([[1967]]) komor drámai világába. Nehéz feladatot oldott meg a ''[[Csend és kiáltás]]'' lelki terror alatt deformálódó egykori vöröskatonája, Károly alakjának életre keltésével is. Fontos szereplője volt az ''[[Égi bárány]]'' ([[1971]]) című filmnek, melyben az eszelős Vargha pátert alakította, a ''Szerelmem Elektra'' ([[1974]]) című alkotásban pedig a zsarnok uralkodót, Aegistost játszotta. Madaras Kovács András filmjeiben is végigjárta a kis szerepek iskoláját, míg végül ''A ménesgazda'' ([[1978]]) robbanékony, de gyanútlanul jóhiszemű és tragédiába zuhanó főhősét eljátszhatta.
Az országos népszerűséget [[Kántor (televíziós sorozat)|egy filmsorozat]] hozta meg számára, amelyben Kántor, a nyomozókutya rendőr gazdáját, Csupati őrmestert alakította.
Madaras Józsefet [[1978]]-ban az [[Magyarország Érdemes Művésze díj|Érdemes Művész]] elismeréssel jutalmazták. Elnyerte a filmkritikusok díját, valamint a Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál nagydíját, [[1996]]-ban megkapta a [[Kossuth-díj]]at, [[2000]]-ben a Magyar Filmszemle életműdíját. 1992-ben máig tisztázatlan körülmények között,
Élete utolsó évében egy [[Máriahalom|máriahalmi]] magánpanzióban, magányosan élt. Itt hunyt el 2007. április 24-én.<ref>[http://madarasjozsef.hu/eletrajz Madara József életrajza]</ref>
| |||