„Stadionfutás” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
23. sor:
|utódsport =[[200 méteres síkfutás]]
}}
A '''stadionfutás''' ([[görög ábécé|görög betűkkel]] στάδιον, azaz ''sztadion'') az [[ókor]]i [[görögök|görög]] [[olümpiai játékok]] versenyszáma, [[i. e. 776]]-tól [[i. e. 724]]-ig annak egyetlen versenye. Műsoron maradt, és a legfontosabb szám volt az utolsó, [[393]]-as olümpiáig. A [[pánhellén játékok]] minden helyszínén bevezették. 192,27 méteres távon versenyeztek az atléták. Eredetileg ''dromosz'' („verseny”) vagy ''aulosz'' („cső”) volt a neve, később a nézőtérrel rendelkező, ovális építmény, a ''
Eredetére vonatkozóan sok elképzelés létezik. [[Pauszaniasz Periégétész]] és [[Sztrabón]] szerint a táv [[Héraklész]] lábméretének négyszázszorosa. A stadionfutás első olümpiai győztese az [[élisz]]i [[Koroibosz]] volt. A kötelezővé váló mezítelenség a hagyomány szerint [[i. e. 720]]-ból datálódik, amikor a [[spárta]]i [[Orszipposz]] futás közben elveszítette az ágyékkötőjét, majd győzött. Az atlétikában innen terjedt el a „tetőtől talpig mezítlábas” versenyzés, és a [[gümnaszion]]ok szokásai. A futószámok győztesei voltak a legünnepeltebb sportolók, és köztük is a stadionfutásban szerzett győzelem számított a legrangosabb babérnak. A stadionfutás az [[ókor]]i [[pentathlon]]nak is állandó száma volt.
| |||