|
|
<small>
:'''Bronchitis''' <ref group=P>Idézet (mai helyesírással) [[A Pallas nagy lexikona|a Pallas nagy lexikonából]]. ({{cite web|url=http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/016/pc001636.html#9|title= A Pallas nagy lexikona -– Bronchitisz |work= A Pallas Irodalmi és Nyomdai Rt. adta ki 1893 és 1897 között 16 kötetben}})</ref> (B.) alatt a hörgők [[Nyálkahártya|nyálkahártyájának]] táplálási zavarát értjük, melyet vérbőség, duzzadás tünetei jellemeznek.
:A hurut a légcső alsó ágából a legkisebb hörgőkig terjedhet s mennélminél szűkebb a hörgők fala, annál veszélyesebb a baj. A váladék eleinte csekély, üvegszerű, nyákos s ekkor száraz hurutról beszélünk, később bő, fehéres, sárgás, nyákos v. nyákos-gennyes. A nagyobb hörgők heveny hurutjánál nincs lényeges változás, mihelyt azonban a heveny hurut a kis és legkisebb hörgőkre átterjed, a tünetek lényegesen változnakmegváltoznak. Ha a heveny hurut a tüdőlebenykékre is átterjed, azok nyákkal megtelnek és a levegőnek a légsejtekbe való bejutását megakadályozzák; ha hozzáezen mégfelül a légsejtek között levő szövet szintén lobos elváltozásokat mutat, akkor már hurutos tüdőlob (pneumonia catarrhalis) lépett fel. Gyermekek, különösen a fogzás idején, s aggastyánok hajlanak e betegségre; gyengéd természetű<ref group=P>A ''gyengéd természetű'' kifejezés itt legyengült szervezetűt jelent, nem egy viselkedésformára utal.</ref>, [[Betegségek régi neveinek listája|görvélyesek]] s [[angolkór]]osak, valamint betegségtől elgyengült egyéneket gyakrabban támad meg, mint erőteljeseket. Az ismételt megbetegedés növeli az új megbetegedésre való hajlamot s csak a huruttól mentes hosszú időköz csökkenti eezt hajlamosságota hajlamot.
:Mind eMindezen felsorolt esetekben a kórok a meghűlés, és pedig nem is annyira a nagy hideg következtében, mint inkább a hirtelen hőváltozásoknakhőváltozások behatása folytán támad; s épp ezért a szélesszeles s nedves vidékeken és tengerpartokon e betegség mindennapi. A betegségre való hajlamot csupán a testedzés csökkenti, de csak midőnmikor már minden jele eltünteltűnt a hurutnak. A kis vérkörben a vérpangást okozó különböző szívbajok, a tüdőtágulás, a tüdőszövet-megvastagodás és [[Tífusz|hagymáznál]] gyakori szövődményes megbetegedés a '''B.''' Az előidéző okokhoz tartoznak még a hörghártyákra ható ingerek, úm. homoknak s kőrészeknek belégzése kőfaragóknál, széné s farészeké bányászoknál és asztalosoknál, lisztpor pékeknél és malommunkásoknál, ércpor köszörülőknél, gyapjúcafat gyapjúgyári munkásoknál, szivarfüst pincéreknél.
:A kanyarónál, himlőnél s hagymáznál a '''B.''' fellépése csak tüneti jelentőségű, amennyiben azt a sajátságos kórméreg idézi elő.<ref group=P>''Sajátságos kórméreg'', értsd: az adott betegséget kiváltó kórokozó.</ref> A nagyobb hörgők hurutját néha nátha előzi meg, mely lehúzódik a légcsőre s a nagyobb hörgőkre; ritkább tünet, hogy lázzal, rázóhideggelhidegrázással és bágyadtsággal kezdődne. Fő tünetei a köhögés, a köpet; a tüdők felett való [[Fonendoszkóp|hallgatózási viszonyok:]] súm. pedigaz erősebb kilégzési zörej, a tüdők felett búgás, fütyülés s nedves szörcs-zörejek.
:A kisebb hörgők heveny hurutja (B. capillaris) v. mint előzetes bántalom lép fel v. pedig fertőző betegségekkel kapcsolatosan. Mindig láz s nehéz gyorsított légzés kíséri és a felületes köhögés, kevés szívós köpet, gyors [[Pulzus|érlökés]], búgó légzés s szörcs-zörejek jelenléte rendes tüdőkopogtatási hanggal jellemzik. E betegség azért oly veszélyes, mivel gyermekeknél gyakran hurutos tüdőgyulladás, aggoknál süllyedésisüllyedéses tüdőgyulladás szövődik hozzá. A bántalom kedvezőtlen lefolyásánál a betegek nyugtalanok, köhögésnél elkékülnek s kevés köpetet ürítenek, a légzést hangos sípolás kíséri,; majd beállhat a vérnek megtelése [[Szén-dioxid|szénsavval]], mikorekkor a betegek nyugodtabbá válnak, elhalványulnak, előbb kábultság, majd eszméletlenség lép fel s 3-4 nap múlva fulladás következtében beáll a halál. Csakis igen erőteljes egyének állják ki a '''B.''' capillarist, ha ti.amikor a légzést addig tudják fenntartani, mígamíg a nyáktömegeknyáktömegeket a finomabb hörgőkből is eltávolíttatnakeltávolítják.
:Az idült hörghurut (B. chronica) a heveny hurutból, annak elhanyagolásából fejlődik ki, ha ti.amikor a beteg nem eléggé gondoskodik a heveny hurut utolsó maradékának teljes eltávolításáról v. ha a betegség már eleve idülten lép fel. A nyálkahártya az idült hurutnál majdnem mindig bővebb, nyákos-gennyes, sejtdús, sárgás-zöldes, tejfölszerű váladékkal fedett; csakis a száraz hurutnál hiányzik a váladék; ilyenkor a szívós, rögös nyálka; erős köhögési ingeringerrel és a kilégző izmok görcsös működéseműködésével közt köpetikürül ki; emellett néha fuldoklási rohamok állnak be. Az idült hörghurut következményeként tüdőtágulás (emphysema), cianózis, jobb szív túltengése, sőt lábvizenyő is felléphet. Bár az esetek nagyobb számában az idült hörghurut nem gyógyítható, mégsem sorolhatjuk a súlyos megbetegedések közé, mivel időnként a tünetek jelentékeny javulása állhat be. Ha az idült hörghurutnál gennyes v. vizenyős, kevés léghólyagot tartalmazó szürkés-fehéres, vagy véresen festett v. erősen véres váladék igen könnyen s többnyire egyszerre nagy mennyiségben ürül ki, akkor broncho-blennorrhoeáról v. bronchorrheáról szólunk. Mindamellett, hogy e bántalommal az egy nap alatt kiürített köpet mennyisége néha ½-1 liter, mégis a beteg többnyire jól tűri e kórfolyamatot. Csak ha erős láz s nagy lesoványodás kíséri, félő az élet megrövidülése. Néha a köpet igen bűzössé válik, ami a szoba levegőjét is erősen megrontja. Ez az ún. egyszerű bűzös hörgőlob (B. putrida) a váladéknak a hörgőkben való szétesésén és bomlásán alapul s ez valószínű, annak a különleges bacilusnak tulajdonítható, mely e beteg köpetében található. A bűzös hörgőlob veszélyes megbetegedés, mert könnyen tüdőüszkösödést hoz létre.
:Ezen idült hörghurut következményeként tüdőtágulás (emphysema), cianózis, jobb szív túltengése, sőt lábvizenyő is felléphet. Bár az esetek nagyobb számában az idült hörghurut nem gyógyítható, mégsem sorozhatjuk a súlyos megbetegedések sorába, mivel időnként a tünetek jelentékeny javulása állhat be. Ha az idült hörghurutnál gennyes v. vizenyős, kevés léghólyagot tartalmazó szürkésfehéres, vagy véresen festett v. erősen véres váladék igen könnyen s többnyire egyszerre nagy mennyiségben üríttetik ki, akkor broncho-blennorrhoeáról v. bronchorrheáról szólunk. Mindamellett, hogy e bántalommal az egy nap alatt kiürített köpet mennyisége néha 1/2 - 1 liter, mégis a beteg többnyire jól tűri e kórfolyamatot. Csak ha erős láz s nagy lesoványodás kíséri, félő az élet megrövidülése. Néha a köpet igen bűzössé válik, ami a szoba levegőjét is erősen megrontja. Ez az ún. egyszerű bűzös hörgőlob (B. putrida) a váladéknak a hörgőkben való szétesésén és bomlásán alapszik s ez valószínűen annak a különleges bacilusnak tulajdonítható, mely e beteg köpetében találtatott. A bűzös hörgőlob veszélyes megbetegedés, mert könnyen tüdőüszkösödést hoz létre.
:A '''B.''' gyógyításában elsősorban az óvógyógymódnak van szerepe, ti. a testet hideg fürdőkkel, hideg mosásokkal kell edzeni, mindennemü, a hörgő nyálkahártyáját izgató anyagoktól távol tartani. Az oki javallatnak megfelelünk, ha a görvélykóros, angolkóros, sápadtságos egyéneket kellően tápláljuk s úgy mint a szív billentyűbántalmainál, az alapbántalmat gyógykezeljük. A száraz hurutnál legjobb szolgálatot tesznek a narkotikus szerek s közöttük különösen a [[morfium]], [[kodein]], [[Bolondító beléndek|hyoscyamus]], Dower-por<ref group=P>A Dower-por ''(pulvis Doweri, pulvis ipecacuanae cum opio)'' egy gyógyszerkészítmény, amely 8 rész cukorból, 1 rész ópiumból és 1 rész hánytatógyökér ([[ipekakuána]]) porából áll.</ref>; az égvényes ásványvizek<ref group=P>Az ''égvényes [[savanyúvíz]]'' régen az ásványvizek egy fajtája volt, amelyet főleg „egyszer és kétszer szénsavas” nátriumban, -kalciumban ([[nátrium-karbonát]], [[Nátrium-hidrogén-karbonát|nátrium-bikarbonát]], [[kalcium-karbonát]], [[Kalcium-hidrogén-karbonát|kalcium-bikarbonát]]) és [[Szódavíz|szabad szénsavban]] gazdag vizekre használtak.</ref> (pl. [[Bártfafürdő|bártfai]]-, [[bikszád]]i-, [[Galambos|luhi]] Margit-, [[szolyva]]i orvosforrás), a sópárák és a sűrített levegő<ref group=P>A ''sűrített levegő'' itt ''oxigénnel dúsított''ként értendő.</ref> belégzése. Bő váladéknál vagy hánytatót, pulvis [[apomorfin]]umot, tartarus stibiatust<ref group=P>A ''tartarus stibiatus'' v. ''tartarus emeticus'' köznapi nevén „hánytató borkő”, az [[antimon]] sója, a [[Gyógyszerkönyv|Magyar gyógyszerkönyvben]] mint ''Kalium stibio-tartaricum'' szerepelt.</ref>, nagy adagban, v. a köptetők közül [[ipekakuána|ipekekuánát]], [[Szenna (növénynemzetség)|szennafőzetet]], [[Ammónium-hidroxid|liquor ammonii anisatust]] stb. használjunk. A bűzös hörghurutban szenvedőknél ezeken kívül megkísérlendő a [[terpentin]]olaj, fenyőolaj, [[Fenol|karbol]] s az újabban igen jó eredménnyel használt [[Higany(II)-klorid|szublimát]] belégzése.
|
