„I Can’t Quit You Baby” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
73. sor:
}}</ref>
A felvételen Rush énekel és gitározik, míg a kíséretét [[Big Walter Horton]] [[harmonika|harmonikás]], [[Red Holloway]] [[Szaxofon|tenorszaxofon]]os, [[Lafayette Leake]] [[zongora|zongorás]] és [[Wayne Bennett]] másodgitáros tette ki. A [[basszusgitár]] részeket Dixon, a dobokat pedig Al Duncan játszotta fel.<ref name="Blues Foundation" /> Otis Rush az évek során többször felülvizsgálta és apró változtatásokat tett a szerzeményen. A legnyilvánvalóbb eset az, amikor 1966-ban a [[Vanguard Records]] lemezkiadó ''Chicago The Blues Today! Vol. 2'' című blues válogatásalbumához újra felvette a dalt. Ez a verzió egy megváltoztatott elrendezést mutatott be, szokatlan fordulatokkal ([[Tonika|tonikus]] alaphanggal, majd fél hanggal felette) és staccato megoldásokkal. A legtöbb későbbi feldolgozás ezt az 1966-os verziót vette alapul. Ezek közé sorolható a Led Zeppelin változata, de a [[John Mayall & the Bluesbreakers]] feldolgozása az együttes [[1967]]-es ''[[Crusade]]'' című albumáról is. A dalt [[2004]]-ben [[Gary Moore]] rock-és bluesgitáros is feldolgozta, ez a változat a saját, ''[[Power Of The Blues]]'' című lemezére került fel. A [[The Rolling Stones]] szintén elkészítette saját verzióját a 2006-ban kiadott ''[[Blue & Lonesome]]'' albumán.
Rush eredeti 1956-os, Cobra Records kiadású kislemezétkislemeze 1994-ben bekerült a Blues Foundation Hall of Fame-be (Blues Alapítvány Hírességek Csarnoka) , amely során Willie Dixon szenvedélyes megközelítésű, rendkívüli tehetségként jellemezte Rush-t.<ref name="Blues Foundation" />
 
===Led Zeppelin változata===