„Kriza János Néprajzi Társaság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Fmvh (vitalap | szerkesztései) aNincs szerkesztési összefoglaló |
Fmvh (vitalap | szerkesztései) a apró jav. |
||
45. sor:
A [[második világháború]] után a Romániában berendezkedő [[Kommunizmus|kommunista]] hatalom [[1948]]-ben megszűntette a kolozsvári [[Bolyai Tudományegyetem]]en a néprajzi oktatást,<ref name=albert>{{cite journal|title=Faragó József (1922-2004)|author=[[Albert Ernő]]|journal=Acta Siculica|publisher=[[Székely Nemzeti Múzeum]]|year=2012-2013|pages=581-597.|accessdate=2019-07-19}} {{hu}}</ref> így a romániai magyar néprajzkutatás háttérintézmény és utánpótlás nélkül maradt. Ennek ellenére néprajz szerepelt más karok (történelem, bölcsészkar) tantárgyai között, és különböző intézmények keretei között kutatások is zajlottak, illetve publikációk is jelentek meg 1989-ig.
Az [[1989-es romániai forradalom|1989-es forradalom]] után a magyar néprajzkutatók szükségét érezték egy érdekképviseleti szervezet, kutatóintézmény megalakításának. A Kriza János Néprajzi Társaság [[1990]]. [[Március 18.|március 18]]-án alakult Kolozsváron. Kezdeményezői többek között [[Gazda Klára]], [[Könczei Csilla]], [[Pozsony Ferenc]] és [[Zakariás Erzsébet]] néprajzkutatók voltak. A társaságot a kolozsvári bíróság 1990. júniusában jegyezte be, első székhelye [[Sigmond Júlia]], kolozsvári [[Bábszínház|bábszínész]] lakásában volt [[1994]]-ig. A társaság alapító elnöke Pozsony Ferenc, első titkára Zakariás Erzsébet volt. A társaság első tiszteletbeli elnöke 1991 és 2002 között [[Balassa Iván]] volt.<ref>{{cite journal|title=A Kriza János Néprajzi Társaság gyergyószentmiklósi vándorgyűlése|author=[[Balázs Lajos (néprajzkutató)|Balázs Lajos]]|journal=[[Néprajzi Hírek]]|volume=XX|issue=2-3|page=76}} {{hu}}</ref>
Az alapító erdélyi értelmiségiek, tanárok és [[muzeológus]]ok a népi kultúra kutatását, a tárgyi- és szellemi örökség feldolgozását és megőrzését, szakszerű vizsgálatát céljuknak tekintették. A rendszeres terepkutatások, gyűjtőpályázatok, tematikus vándorgyűlések, szemináriumok, kiállítások megszervezése, az eredmények megjelentetése, dokumentációs központ kialakítása mellett a társaságnak érdekvédelmi, illetve a
Mivel az [[1945]]–[[1989]]-es időszakban kevés lehetőség volt a szakmai kapcsolatok folyamatos működtetésére, a Kriza János Néprajzi Társaság megalakulása után évente két-három tematikus konferenciát szervezett Erdély különböző településein. Ezeken magyarországi kutatók is cselekvően részt vettek, átadva tudásukat, az európai néprajz legújabb kutatási és értelmezési módszereit.
| |||