„Ali kalifa” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
rossz volt a név |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
49. sor:
== Ali és az első három kalifa ==
[[Fájl:Investiture of Ali Edinburgh codex.jpg|bélyegkép|
A síita és a szunnita interpretációk igen jelentősen eltérnek [[Abu Bakr kalifa]], [[I. Omár kalifa|Omár]] és [[Oszmán kalifa|Oszmán]] Alihoz fűződő kapcsolatáról. Tény az, hogy Ali letette a hűségesküt ([[bajaa]]) Abu Bakrnak és Omárnak is, illetve az, hogy ez utóbbi halála után egy hatos testület döntése alapján nem ő, hanem a másik számba vehető jelölt, Oszmán nyerte el a kalifátus vezetésének jogát.<ref>{{opcit|n=Goldziher Ignác |c=Előadások az iszlámról |k= |f= |o=184}}</ref>
61. sor:
Ahogy megszerezte az iszlám vezetését, Alinak mindjárt két ellenséges góccal kellett szembesülnie. Az Omár örökösödésénél a hatos tanácsban részt vevő [[Talha ibn Ubajd Alláh]] és [[Zubajr ibn al-Avvám]] Mekkába sietett, ahol [[Áisa|Áisával]], a próféta kedvenc feleségével összefogva megalakították az ún. [[medinai pietisták]] körét, amely mind Oszmánt, mind Alit elítélte.<ref name="simon"/>
A másik ellenfél az [[Omajjádok|omajjád]] [[I. Muávija omajjád kalifa|Muávija]], a meggyilkolt kalifa rokona és Szíria emírje volt, aki megtagadta a hűségesküt Alinak, és követelte, hogy vizsgálják ki: vétkes volt-e Oszmán az újítások bevezetésében, vagy nem. Amennyiben igen, úgy meggyilkolása jogszerű volt, de ha nem, akkor Alinak
Ali először a gyengébb ellenféllel, az „ortodox” pietistákkal számolt le. Ők számos leváltott
=== Összecsapás és tárgyalások ===
Ali, miután leszámolt a pietistákkal, és konszolidálta
[[657]] júliusában csapott össze a két sereg a [[sziffíni csata|sziffíni ütközetben]], az [[Eufrátesz]] partján, bár már májusban elfoglalták pozícióikat, és zajlottak kisebb csetepaték. A csata az Egyiptomot meghódító [[Amr ibn al-Ász]] vezette szíriaiak számára alakult rosszul: [[Malik ibn Astar]] hadai megszorongatták őket. Ekkor Ibn al-Ász tanácsára Muávija erői Korán-példányokat tűztek a lándzsáikra, ezzel megfékezve Ali hadainak támadását. Tárgyalások kezdődtek, és a felek megállapodtak abban, hogy bizottság alakuljon Oszmán meggyilkolásának kivizsgálására. Ali megtarthatta trónját, Muávija pedig a tartományát, és a seregek szétváltak. A kalifát a baszrai kormányzó, [[Abu Músza al-Asari]], a szíriai emírt pedig Amr ibn al-Ász képviselte.<ref name="simon"/><ref name="goldx"/>
|