„Santo Stefano Rotondo” változatai közötti eltérés

== Az eredeti és a mai templom ==

A templom szerkezetét a három koncentrikus kört formáló, bentről kifelé haladva alacsonyabb oszlopok képezték, illetve kívül fal határolta. AAz 22oszlopokkal együtt mérve 12 méter átmérőjűsugarú<ref>Ekkora a jeruzsálemi Szent Sír-templom átmérőjesugara is. H. VladárGerő, 37–3845. o.</ref> belső gyűrűtkört, 22 [[ión oszlop]] alkotja ma is. Ennek gerendázataövgerendázata magasan kiemelkedő hengeres falazatot, tamburt tart, ez enyhe hajlású sátortetővel van lefedve. Ebben az eredeti 22 helyett már csak 8 félköríves ablakot láthatunk, 14-et befalaztak. A belső résznek a magassága isés 22a méterszélessége megegyezik. Az eredeti kompozíció szerint a középső gyűrűtgyűrű szélesbefelé körüljáróés övezte,kifelé melynekis ívesnyitott szabadvolt, árkádjaitkifelé 44ívesen összekötött 36 oszlop tartottaés 8 T alakú pillér található, úgy, hogy a pillérek a kápolnák irányában négy, a kápolnák között öt oszlopot fognak közre.<ref>Négy Ennekkápolna esetén: 4*(5+4)=36</ref> Mára, a megmaradt kápolna kivételével, az átjárás megszűnt, az árkádokat befalazták, ez lett a mai templom külső fala. A második körnek az átmérője 42 méter. A legkülső koncentrikus kört tömör fal alkotta, mely az épületrészek szerepe, a téralkotás igénye szerint változtattaváltozó amagasságú magasságátvolt. Ebbe, azAz eredetileg 66 méter átmérőjű körbe ugyanis egy [[görög kereszt|görög keresztet]] volt "írva"írtak, melynek négy ágát (a templom belsejében négy oszlopközzelkápolna ajelölte belsőki. körüljáróbaA nyílókápolnák kápolnákat)külső kívülrőlfala a felmagasodó körfal (10,5 méter), illetvemagas a tetőidomok emelték kivolt, a belsőtemplom térbenbelseje pedigfelé a sugárirányúmár oszlopok,említett ésoszlopközökön azát általuk hordottlehetett falakjárni. A keresztkápolnák közötti külső körfal szakaszokkörfalszakaszok alacsonyabbak voltak (6 méter), és mindegyiken - mint kerítésfalon - két nyílás volt. Ez azt jelentibejárattal, hogyvagyis a Santo Stefano Rotondonak eredetileg nyolc külső kapuja volt. A kapukkülső gyűrű kápolnák közti részét íves fallal kettéválasztották, a kapukon belépve egy nyitottfedetlen udvarra nyíltak,érkezett aza udvarbóllátogató, pedigahonnan jobbra és balra haladvais egy-egy kápolnábakápolna lehetettoldalfala bejutni.volt, Tehátrajta aszintén másodikegy éskapuval. aA harmadikmásik oszlopsorrész köztifedett részvolt, ívesa fallalkápolnákat voltkötötte kettéosztvaössze, külsőháromosztatú részebejárat fedetlennyílt volt,innen a belső fedettkápolnákba. (Az V. századi templom rekonstrukciója képen ez a részlet nem szerepel.)<ref>H. Vladár, 38–39. o. és Gerő, 1434–37. o. – A kapuk számával sokat foglalkozott Ritz, a bibliai párhuzam miatt ugyanis 12 kapunak kellene lennie, égtájanként háromnak. Ritz azt feltételezte, hogy a külső gyűrűt félbevágó íves falon is volt egy-egy kapu, erről a többi mű nem tesz említést. Ritz, 6–7. o.</ref> A külső fal és a négy kápolnából három ma már nincs meg.

Hosszú ideig antik építménynek tekintették, leginkább [[Nero római császár]] idején épült Macellum Magnummal azonosították, ami egy piac volt. Az is a Celio hegyen állt és érmén fennmaradt képe szerint kör alaprajzot mutatott. Azt feltételezték, hogy ezt alakítottak át keresztény templommá.<ref>Gerő, 10–11. o.</ref> A XX. század kutatásai azonban egyértelműen bizonyították, hogy ókeresztény épületről van szó, habár egy antik épületcsoport visszabontásával alakították ki az építkezés helyét. A császárkorban a dombon laktanya volt, a „Castra Peregrinorum", aminek eredete a Kr. u. I. századig vezethető vissza. A katonai szálláshellyel összefüggésben [[Mithrász]]-szentély is állt itt, ami a IV. század végéig működött. A szentélyt az építendő körtemplom padlószintjéig bontották vissza, így annak részei megmaradtak, fel is tárták. A kör alakú templomot nagy valószínűséggel a 450-es években kezdték építeni [[I. Leó pápa|Nagy Szent Leó pápa]] kezdeményezésére. Majd [[Szimpliciusz pápa|I. Simplicius pápa]] (468–483) szentelte fel Szent István diakónus, első vértanú tiszteletére.<ref>H. Vladár, 36. o. – Az antik eredet egyik hivatkozási alapja az volt, hogy Simplicius pápa felszentelő tevékenységére a ''dedicavit'' szót használták, ami azt is jelenthette, hogy az épület már korábban megvolt. Gerő, 16. o. – Ugyancsak a ''dedicavit'' szóból indult ki Ritz, ám teljesen más eredményre jutott. Szerinte ugyanis a templom már Nagy Konstantin idején elkészült, a gót és a vandál pusztítás után, Szent István tiszteletének terjedése nyomán szentelték az újjáépített templomot az ő tiszteletére. Ám azelőtt a Mennyei Jeruzsálemet szimbolizálta, mint minden templom. Ritz idézi Szent Jeromost: "''Róma Jeruzsálemmé változott át''", ez arra vonatkozik, hogy Ilona (Konstantin édesanyja) a szent helyeket Rómába helyezte, ez alapján a körtemplom a Feltámadást jelenítette meg. Ritz, 4., 8–9., 24. o.</ref>

A templom magyar vonatkozásainak alapját a [[Pálos rend]] adja. A pálosok 1404-ben telepedtek meg Rómában. [[Kapusi Bálint]] pálos szerzetes, a [[Szent Péter-bazilika]] magyar gyóntatója, 1454-ben elérte [[V. Miklós pápa|V. Miklós pápánál]], hogy a templomot átadjaátengedje rendje számára. A pápa cserébe a frissen restaurált templom állandó gondozását remélte. A pálosok tettek is ebbe az irányba lépéseket, hiszen carrarai márványból reneszánsz [[Tabernákulum|tabernákulumot]] készíttettek, amelynek két oldalán [[Szent István (vértanú)|Szent István vértanút]] és [[Remete Szent Pál|Remete Szent Pált]] ábrázolták. A főoltárt – többek között – [[Szent István király|Szent István]], [[Szent László király|Szent László]] és [[Szent Imre]] tiszteletére szentelték fel, ezt táblával is megörökítették. Az egyik kápolna mellékoltárát pedig Remete Szent Pál tiszteletére szentelték fel.