Wikipédia

„Bécs” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
WikiTibi (vitalap | szerkesztései)
2 szerkesztés
121. sor:
 
Bécs a történelemben sokszor játszott fontos szerepet azzal, hogy békekötéseknek, szerződéseknek, kongresszusoknak adott helyet.
[[1809]]-ben [[I. Napóleon francia császár|Napóleon]] győztes francia csapatai vették be Bécset, itt írtakírták alá a [[schönbrunni béke]]szerződést is. A legjelentősebb nemzetközi konferencia minden bizonnyal az 1814–15-ös [[bécsi kongresszus]] volt, ahol [[Európa]] újrafelosztására került sor. [[1848]]. október 6-án [[bécsi forradalom|Bécsben forradalom]] tört ki, és [[Alfred Candidus Ferdinand zu Windisch-Grätz|Windisch-Grätz tábornok]] ostrommal vette be a várost.
 
A „manufaktúrák időszaka” után, az [[1840-es évek]]től Bécs újabb, addigi legnagyobb fejlődése indult meg. [[1858]]-ban kezdték a glacis lerombolását és a Ringstrasse kiépítését. 1866-ban a [[poroszok]] fenyegették Bécset. Ugyanebben az évben Bécs megszűnt a [[Német Szövetség]] fővárosa lenni. 1873-ban tartották a bécsi világkiállítást; végül 1890-ben olvasztottak be Bécsbe 51 közeli falut és helységet. A [[20. század]] elejére a lakossága már meghaladta a kétmillió főt.
127. sor:
Az 1920-as évektől erősödő [[ausztrofasizmus]]t támogató és azt ellenző csoportok között 1934 februárjában Bécsben (és több iparvárosban) súlyos harcok törtek ki, melyeket az állami hadsereg vert le. 1934 júliusában osztrák nemzetiszocialisták, a [[Német Birodalom]] támogatásával puccsot kíséreltek meg, melynek során hivatalában meggyilkolták [[Engelbert Dollfuß|Dollfuß kancellárt]]. 1938. március 13-án bekövetkezett az [[Anschluss]], Ausztriát német csapatok szállták meg, a Bécsbe bevonuló Hitlert ünneplő tömegek fogadták. Az országot ''Ostmark'' néven besorolták a Német Birodalom tartományai közé.
 
A második világháborúban a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Vörös Hadsereg]] (Magyarország területének elfoglalása után) 1945. április 12–13-án [[Bécsi csata (1945)|rövid ostrommal]] elfoglalta el Bécset. A győztes hatalmak a fővárost [[Ausztria szövetséges megszállása|négy megszállási zónára]] osztották, a belvárost közös katonai járőrök ellenőrizték. Bécsben összpárti ideiglenes kormány alakult, amely kimondta Ausztria függetlenségét és kikiáltotta a Második Köztársaságot. Még abban az évben a Schwarzenberg téren felépült a ma is látható szovjet hősi emlékmű. A rossz gazdasági helyzet miatt az [[Osztrák Kommunista Párt]] támogatásával [[1950. őszi sztrájkhullám Ausztriában|1950 őszén általános sztrájk]] tört ki Bécsben és Linzben, ezt a szocialista pártot támogató szakszervezetek vertékerőszakkal le erőszakkalleverték. [[1955]]. [[május 15.|május 15-én]] a bécsi [[Belvedere-kastély]]ban írták alá és hirdették ki az [[osztrák államszerződés]]t, amelyben Ausztria örökös semlegességre kötelezte magát, a szovjet csapatok pedig elhagyták Ausztriát
 
[[2013]]-ban népszavazáson a lakosság 72%-a utasította el a [[2028. évi nyári olimpiai játékok]] megrendezésére vonatkozó pályázat elkészítését. A fejlesztésre fordítandó költségeket inkább az élhetőbb város kialakítására kívánják fordítani.<ref>{{cite web|url=http://wien.orf.at/news/stories/2575225/|title=Schadenfreude bei Opposition|accessdate=2013-03-13|publisher=http://wien.orf.at}}</ref>
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Bécs”