„Szerkesztő:Niza/próbalap” változatai közötti eltérés
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Niza (vitalap | szerkesztései) Eltávolította a lap teljes tartalmát Címke: Oldal egésze eltávolítva |
Niza (vitalap | szerkesztései) Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
Ćmielówi figurák
[[Kép:Kotek cmielow2.png|thumb|Nevető macska. [[2009]]-ben készült replika. Eredeti terv: Kazimierz Czuba ([[1962]]); festett porcelán 8,7 cm × 8,5 × 1,6 cm; címke: Ćmielów AS]]
A '''ćmielówi figurák''' (lengyelül ''Figurki ćmielowskie'') üreges, dekorált szobrocskák, melyeket az [[1950-es évek|1950]]-[[1960-as évek|1960]]-as évek fordulójától készítettek [[Lengyelország]]ban. A figurák a [[Desztalinizáció|desztalinizációra]] reflektáló New Look stílusban készültek [[Porcelán|porcelán]]ból – vagy az ennél gyengébb minőségű ún. „porcelitből” – öntési technikával.
A figurákat a [[varsó]]i Ipari Formatervezési Intézetben (''Instytut Wzornictwa Przemysłowego'', IWP) alkalmazott művészek tervezték, és különféle lengyel kerámiagyárakban gyártották, mígnem [[1964]]-ben szinte valamennyinek a gyártása a [[Ćmielówi Porcelángyár]]hoz került.
A világszerte ismertté lett ćmielówi figurák jelentős szerepet játszottak a korszak [[iparművészet]]ében, hasonlóan a [[18. század]]i [[nymphenburgi porcelán|nymphenburgi]] és [[meisseni porcelán|meisseni]], vagy a modern [[koppenhágai porcelán|koppenhágai porcelánfigurákhoz]][2].
== Történelmi háttér ==
Az 1950-es években [[Henryk Jędrasiak]] vezetésével négytagú művészcsoportot hoztak létre az IWP-ben. A csoport további tagjai [[Mirosław Naruszewicz]], [[Hanna Orthwein]] és [[Lubomir Tomaszewski]], a Varsói Képzőművészeti Akadémia fiatal diplomásai voltak.[3] Feladatuk új kollekció kidolgozása volt porcelánszobrocskákból és modern dísztárgyakból[4]. A konkrét tervezőmunkát [[1955]]-ben kezdték meg[5]. Előtte kutatással, kísérletezéssel foglalkoztak, mert a hagyományos üreges szobrászati hagyományt nem alkalmazhatták, és mert Naruszewiczen kívül a többi művész korábban nem dolgozott porcelánnal, így nekik az anyag karakterét is meg kellett ismerniük[6].
Az első munka Henryk Jędrasiak ''Akt – Lovacska mint Vénusz (Akt – Końska Wenus)'' című műve volt, mely [[1956]] nyarán készült el. A figurát a régebbi művészeti stílusoknak megfelelő részletes kidolgozottság és díszes talapzat jellemezte. A csoport későbbi munkái azonban – Jędrasiak ''Szarvas (Jeleń)'' és ''Naruszewicz Vaddisznó (Dzik)'' c. alkotásai – egyre inkább láthatóvá tették az új irányzat elképzeléseit, melynek során az ábrázolás egyszerűsödött, az alakok művészi szintetizálás eredményeként új körvonalat nyertek, egyes jellemző részek hangsúlyosabbá, a tárgyak egésze pedig szabálytalanná vált.
A termelést a [[Bogucice]], [[Chodzież]], [[Ćmielów]], [[Jaworzyna Śląska]], [[Tułowice]] és [[Walbrzych]] városokban működő porcelángyárak végezték[5]. Bár a gyártást elvben a művészek felügyelték, ám a gyakorlatban ez ritkán érvényesült[5]. Így fordulhatott elő, hogy időnként a mintákat a gyártás helyi körülményeihez igazították, melynek következtében a különböző üzemekben készült ugyanazon figurák eltérőek lettek.[5] Hanna Orthwein ''Bagoly (Sowa)'' c. munkájánál például mások a madár karmai attól függően, hogy Ćmielówban vagy Jaworzyna Śląskaban készült a szobrocska.[8] 1964-ben szinte minden figura gyártása a Ćmielówi Porcelángyárhoz került. A tułowice-i gyár azonban nem mondott le a gyártás jogáról, a bogucice-i pedig nem adta át a nála őrzött gyártási dokumentációkat.
A figurák már az 1956-os [[Poznańi Nemzetközi Vásár]]on (''Międzynarodowe Targi Poznańskie'')[5] sikert arattak. 1964-ig számos lengyel és külföldi kiállításon és vásáron szerepeltek[9]. Ilyen volt a lipcsei, a chicagói és a New York-i vásár, a II. Moszkvai Lengyel Ipari Kiállítás [[1959]]-ben, valamint a berlini Lengyel Üveg- és Kerámiakiállítás[2]. Az angol „The Studio” magazin ugyancsak bemutatott jó néhány művet a formatervezés legjobb művészi példáinak szentelt éves különkiadásaiban. 1959-ben Naruszewicz ''Vaddisznó (Dzik)'' és ''Pajzsos cankó (Batalion)'', [[1960]]-ban Orthwein ''Gibbon'' és Tomaszewski ''Tyúk (Kura)'', [[1961]]-ben Jędrasiak ''Galambok (Gołębie)'' és ''Gazella (Gazela)'', végül [[1962]]-ben Tomaszewski ''Afrikai bivaly (Bawół afrykański)''[10] címet viselő szobrairól készült beszámoló a lapban.
A porcelánfigurák [[1965]]-re már széles körben keresett árucikkek voltak[11], az újabbak tervezése mégis leállt az IWP-ben. Az [[1970-es évek]] végén a ćmielówiak megpróbálták újraindítani a gyártást, ám ellenállásba ütköztek, és az [[1990-es évek]]ig nem tettek újabb kísérletet a gyártásra.[11] [[1991]]-ben a Ćmielówi Porcelángyár csődbe ment, majd az új tulajdonos kezdte meg a figurák gyártását[1].
== Leírás ==
[[Kép:Ćmielów. Łeżąca kotka.jpg|thumb|A Fekvő macska (Leżąca kotka) mint a ćmielówi Fekvő Macska Kávéház dekorációja. Eredeti formatervezés: Mieczysław Naruszewicz (1958). Kód száma: 1/658/04]]
A ćmielówi figurák a New Look[13] stílusnak nevezett irányzatot képviselték, mely a desztalinizáció, a politikai olvadás folyamatára kívánt reflektálni a maga biomorf vonalaival, aszimmetriájával és [[Absztrakt|absztrakt]] mintáival[14]. A művészek, elhagyva a zavaró részleteket, az ábrázolt témát jelentősen egyszerűsítették, ugyanakkor a téma lényegét leginkább tükröző elemeket hangsúlyosabbá tették és kiemelték[7]. E művészi tevékenységnek az alapja a természet megfigyelése és a bemutatott téma alapos ismerete volt[2]. A szobrocskák letisztultsága és azsúrjai ezáltal [[Henry Moore]] munkáira emlékeztettek, ahogy például Jędrasiak ''Ülő lány (Dziewczyna siedząca)''[15] és főképp Tomaszewski ''Hölgy tükörrel (Dama z lustrem)''[16] c. alkotásainál látható. A művészek legtöbbször statikus módon ábrázolták a témát, ritkán azonban a mozgás is jelentős szerepet kapott, ahogy Naruszewicz ''Mexikói lovas (Jeździec meksykański)'' c. munkájánál[15].
A témák legtöbbje az élővilággal, ezen belül az állatokkal volt kapcsolatos[2]. A haszon-, házi, vad- és egzotikus állatok sora mellett néhány őskori lényt is megmintáztak a tervezők, mint amilyen Jędrasiaktól a ''Brontosaurus és Ichthyosaurus (Brontozaurus i Ichtiozaurus)'', vagy Tomaszewskitől a ''Mamut''. A kollekcióban jellemző módon sok a madár, ugyanakkor csak néhány szobor ábrázol emberi alakokat[17].
A figurák legtöbbje csupán egy méretben volt kapható. Kivétel volt Orthwein ''Pingvin (Pingwin)'' c. műve, amit háromféle méretben gyártottak, valamint Tomaszewski ''Csók (Pocałunek)'' c. kompozíciója kétfélében[18]. Néhány munka több figurából állt, mint a ''Galambok (Gołąbki)'' Jędrasiaktől[19]. Más alkotásokat viszont úgy terveztek, hogy több részből kellett volna összeállítani őket. Ezek végül nem kerültek gyártásba, és csak a mintadarabjuk maradt fenn[15].
A figurák végső formájának meghatározó eleme a festés volt[15]. A máz színezése mellett különféle festési, festékszórásos technikákat is alkalmaztak. Ez által gyakran olyan realista elemeket sikerült felidézni a figurákon, mint a madártoll vagy az állati szőr – jó példa Naruszewicz ''Szürke gém (Czapła)'' c. alkotása –, vagy épp ellenkezőleg, valami olyat, ami tovább erősítette a szobor absztrakt jellegét[20]. Noha sokszor használtak erős és érzékletes színeket – mint Tomaszewski ''Arab nő (Arabka)'' sorozatánál[15] –, leginkább a szürkét és a fehér-fekete kontrasztját alkalmazták[2] [21] az egzisztencializmus kultúrájának megfelelve[2]. Az is előfordult – Tomaszewski ''Énekesnője (Śpiewaczka)'' a jellemző példa –, hogy többféle színt alkalmaztak valamely figuránál, ami aztán megváltoztatta annak egész karakterét[16].
| |||