„Szerkesztő:Niza/próbalap” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
10. sor:
== Történelmi háttér ==
 
Az 1950-es években [[Henryk Jędrasiak]] vezetésével négytagú művészcsoportot hoztak létre az IWP-ben. A csoport további tagjai [[Mirosław Naruszewicz]], [[Hanna Orthwein]] és [[Lubomir Tomaszewski]], a Varsói Képzőművészeti Akadémia fiatal diplomásai voltak.[3] Feladatuk új kollekció kidolgozása volt porcelánszobrocskákból és modern dísztárgyakból[4]. A konkrét tervezőmunkát [[1955]]-ben kezdték meg[5]. Előtte kutatással, kísérletezéssel foglalkoztak, mert a hagyományos üreges szobrászati hagyománytmódszereket nem alkalmazhatták, és mert Naruszewiczen kívül a többi művész korábban nem dolgozott porcelánnal, így nekik az anyag karakterét is meg kellett ismerniük[6].
 
Az első munka Henryk Jędrasiak ''Akt – Lovacska mint Vénusz (Akt – Końska Wenus)'' című műve volt, mely [[1956]] nyarán készült el. A figurát a régebbi művészeti stílusoknak megfelelő részletes kidolgozottság és díszes talapzat jellemezte. A csoport későbbi munkái azonban – Jędrasiak ''Szarvas (Jeleń)'' és ''Naruszewicz ''Vaddisznó (Dzik)'' c. alkotásai – egyre inkább láthatóvá tették az új irányzat elképzeléseit, melynek során az ábrázolás egyszerűsödött, az alakok művészi szintetizálás eredményeként új körvonalat nyertek, egyes jellemző részek hangsúlyosabbá, a tárgyak egésze pedig szabálytalanná vált.
 
A termelést a [[Bogucice]], [[Chodzież]], [[Ćmielów]], [[Jaworzyna Śląska]], [[Tułowice]] és [[Walbrzych]] városokban működő porcelángyárak végezték[5]. Bár a gyártást elvben a művészek felügyelték, ám a gyakorlatban ez ritkán érvényesült[5]. Így fordulhatott elő, hogy időnként a mintákat a gyártás helyi körülményeihez igazították, melynek következtében a különböző üzemekben készült ugyanazon figurák eltérőek lettek.[5] Hanna Orthwein ''Bagoly (Sowa)'' c. munkájánál például másokmásmilyen a madár karmaikarma attól függően, hogy a szobrocska Ćmielówban vagy Jaworzyna Śląskaban készült a szobrocska.[8] 1964-ben szinte minden figura gyártása a Ćmielówi Porcelángyárhoz került. A tułowice-i gyár azonban nem mondott le a gyártás jogáról, a bogucice-i pedig nem adta át a nála őrzött gyártási dokumentációkat.
 
A figurák már az 1956-os [[Poznańi Nemzetközi Vásár]]on (''Międzynarodowe Targi Poznańskie'')[5] sikert arattak. 1964-ig számos lengyel és külföldi kiállításon és vásáron szerepeltek[9]. Ilyen volt a lipcsei, a chicagói és a New York-i vásár, a II. Moszkvai Lengyel Ipari Kiállítás [[1959]]-ben, valamint a berlini Lengyel Üveg- és Kerámiakiállítás[2]. Az angol „The Studio” magazin ugyancsak bemutatott jó néhány művet a formatervezés legjobb művészi példáinak szentelt éves különkiadásaiban. 1959-ben Naruszewicz ''Vaddisznó (Dzik)'' és ''Pajzsos cankó (Batalion)'', [[1960]]-ban Orthwein ''Gibbon'' és Tomaszewski ''Tyúk (Kura)'', [[1961]]-ben Jędrasiak ''Galambok (Gołębie)'' és ''Gazella (Gazela)'', végül [[1962]]-ben Tomaszewski ''Afrikai bivaly (Bawół afrykański)''[10] címet viselő szobrairól készült beszámoló a lapban.
 
A porcelánfigurák [[1965]]-re már széles körben keresett árucikkek voltak[11], az újabbak tervezése mégis leállt az IWP-ben. Az [[1970-es évek]] végén a ćmielówiak megpróbálták újraindítani a gyártást, ámde ellenállásba ütköztek, és az [[1990-es évek]]ig nem tettek újabb kísérletet a gyártásraerre.[11] [[1991]]-ben a Ćmielówi Porcelángyár csődbe ment, majda figurák gyártását végül az új tulajdonos kezdte meg a figurák gyártását.[1].
 
== Leírás ==