„Magyar Királyság (1920–1945)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{Magyarország történelme}}
Az 1918 őszén létrejött polgári demokratikus rendszer és az azt felváltó, rövid életű Magyar Tanácsköztársaság honvédelme képtelen volt feltartóztatni az antant túlerejét. Magyarország teljes területét megszállták, és a román erők 1920-ban, a szerb csapatok pedig csak 1921-ben hagyták el a megcsonkított Magyarországot. Az elsődleges cél kétségtelenül nem lehetett más, mint a függetlenség visszaszerzése és lehetőség szerint az ország területi egységének megőrzése. Mindezt a Magyaror Tanácsköztársaság idején az idegen katonai intervenció idején létrejött szegedi ellenforradalmi kormány hadügyminiszterének, Horthy Miklósnak részben sikerült elérnie, aki az Antanttól - a románok távozása után -
Az államforma [[alkotmányos monarchia]] lett, ún. „király nélküli királyság”, a [[király]] szerepkörét (részben) átvette a [[kormányzó]]. Ezt a tisztséget a [[nemzetgyűlés]] Horthy Miklósra bízta, aki ilyen tekintetben működését 1920. március 1-jén kezdte meg. Erősen korlátozta a demokratikus parlamentarizmust: nemcsak a szavazók körét szűkítette, de nem voltak titkos szavazások sem. A köznyelv éppen ezért Horthy-korszak névvel is szokta illetni a két világháború közötti, ill. az háborús Magyarország történetét.
| |||