„Magyar Királyság (1920–1945)” változatai közötti eltérés

Az 1918 őszén létrejött polgári demokratikus rendszer és az azt felváltó, rövid életű Magyar Tanácsköztársaság honvédelme képtelen volt feltartóztatni az Antant katonai túlerejét. Magyarország teljes területét megszállták, és a román erők 1920-ban, a szerb csapatok pedig csak 1921-ben hagyták el a megcsonkított Magyarországot. Ezeknek az Osztrák-Magyar MonarchiaMonarchiát követő utáni politikai rendszereknek elsődleges célja kétségtelenül nem lehetett más, mint a függetlenség visszaszerzése és lehetőség szerint az ország területi egységének a megőrzése. Mindezt a MagyarorMagyar TanácsköztársaságTanácsköztársaságnak idegenaz katonai intervenció.i d e g e n . k a t o n a i . i n t e r v e n c i ó . ellen folytatott hadjárataihadjárataival idejénegy időben létrejött szegedi ellenforradalmi kormány hadügyminiszterének, Horthy Miklósnak - Ferencz József császár szárnysegédjének, később [IV.Károly által:] ellentengernagy - részben sikerült úgy elérnie, hogy aző Antanttóladott -alklommal amajd románokaz távozása után -Antanttól kapja meg a hatalmat. A Nemzeti Hadsereg nevű ellenforradalmi különítmények élén vonult be a román és más Antant katonai alakulatoktól akkorra már előre megszabadított Budapestre. Az Antant Horthy iránt megnyilvánuló bizalmát a korábbi, háború előtti személyes, katonai ismeretségeinek és kapcsolatainak köszönhette...