„Szökőnap” változatai közötti eltérés

Miután a rómaiak szerint a február 23. napjának megduplázásával és közbeékelésével kapjuk a szökőnapot, felmerül a kérdés, miért nem február 29. a szökőnap? A válasz szintén az ókori rómaiak naptárrendszerére vezethető vissza, melyben a hónapok napjait nem előre, hanem a következő hónapból levonva számolták vissza. Így pl. február 23-a március kalendaejának 6. napja, azaz a március 1. előtti 6. nap. Február 24-e március kalendaejának 5. napja. Miután szökőévben ez a nap (a sextil, tehát a 23-a) megduplázódik, ez külön nevet kap: "március kalendaejának bissextilje" elnevezéssel, az ezutáni nap pedig a rendes évben is megszokott március kalendaejának 5. napja (ami közönséges években február 24-e, szökőévben 25-e), így az ismételt nap valójában nem február 29., hanem 24-e. Pontosabban február 23-a megduplázva lesz 24-e és a hónap hátralévő 5 napja egyet "ugrik".

 

 

Számos országban figyelmen kívül hagyják a szökőnap naptártörténeti eredetét, és a szökőnapot február 29-re helyezik. Ez a felfogás hazánkban is terjedni látszik, hiszen néhány kiadó naptárában a szökőnap nem február 24. napjára, hanem február 29-re van feltüntetve. Ennek logikája, hogy a tényleges toldaléknap február 29., mivel az az a dátum, ami csak a szökőévekre jellemző.