|
== Története ==
{{fő|Siklós története}}
=== Őskor ===
A Siklóson és környékén megtalált régészeti leletek szerint mintegy harmincezer évvel ezelőtt, az [[Würm-glaciális|utolsó jégkorszak]] végén [[mamut]]vadász emberek éltek ezen a tájon. A kedvezőbbé vált éghajlat hatására nyolcezer éve a mai [[Földközi-tenger]] környékéről vándoroltak ide az első földművelők, a [[Starčevo-kultúra|Körös–Starčevo kultúra]] képviselői. A következő évezredekben többször is a [[Balkán-félsziget]]ről indult embercsoportok telepedtek meg e vidéken – több más kultúra képviselői mellett.
=== Ókor ===
Az [[i. e. 6. század]]tól a [[pannonok]] lakták a vidéket, akiket a [[Római Birodalom|rómaiak]] később, az [[1. század|első század]] közepén hódítottak meg, s akik egyben [[Pannonia (provincia)|Pannónia provincia]] névadói is voltak. Ám ezt megelőzően, az [[i. e. 4. század]] végén a vas használatát is elterjesztő [[kelták]] jelentek meg itt, gazdag leletanyagot hagyva napjaink régészeinek. A keltákhoz fűződik a [[szőlő]]termelés, a [[Bor (ital)|borfogyasztás]] megjelenése a mai [[Villányi borvidék|Villány–Siklósi borvidék]] területén.
A területet meghódító rómaiak a [[2. század]] közepére fejezték be Pannónia úthálózatának kiépítését, és a század végére alakult ki az összefüggő városhálózat. A [[Villányi-hegység]] mentén nyugat felől futó római út [[Mursa|Mursá]]ról ([[Eszék]]) vezetett [[Pécs|Sopianae]]-re, elhaladva Siklós és [[Máriagyűd]] területe mellett. [[Baranya vármegye|Baranyában]] [[Pécs]]ett (Sopianae) és [[Nagyharsány]]ban építettek nagyobb, összefüggő településeket. Siklóson – amelyet korábban tévesen [[Serena]] várossal azonosítottak – nem tisztázott, hogy milyen nagyságú és rangú település létezett.
=== Középkor ===
A [[Római Birodalom]] [[433]] táján engedte át a környéket a [[hunok]]nak, akiket a [[germánok]], a [[keleti gótok]], a [[longobárdok]] követtek. Az [[avarok]] a [[7. század|hetedik század]] tájékán érkeztek ide, akiket a [[frankok]] [[803]]-ban hódoltattak be. [[Szláv népek|Délszláv]] népcsoportok is feltűntek errefelé ezt követően. A továbbiakban az e térségben még itt élő avarokat magukba olvasztó, és a frank [[megyerendszer]]t átvevő magyar telepesek csak a [[10. század|tizedik század]] táján érkeztek Baranyába.
[[Fájl:Agoston Convent Siklós.jpg|265px|bélyegkép|right|A volt Ágoston rendi kolostor]]
A [[Kán nemzetség]] '''Suklous''', '''Soklous''' ága uralta Baranya déli részét, de bizonyíthatóan csak a [[12. század]]tól. A nemzetség tagjai közös ősüknek Magnus (Nagy vagy Öreg) '''Gyulát''' tartották, aki [[II. András magyar király|II. András]] udvarában alapozta meg családja jövőjét. A nagyúr nádor, erdélyi vajda vagy bán is volt ezekben az években. Fia, ifjabb Gyula leszármazottai alkották a család Siklósi ágát, akiket egy [[1251]]-es oklevélben említenek először. A vár létéről a [[pécsi káptalan]] [[1294]]. [[november 30.|november 30-án]] keltezett irata tudósít elsőként, megemlítve „topordi Mihály fia Omone, siklósi várnagy”-ot. Az erőd vélhetőleg az [[1287]]-ben már biztosan létező nagyharsányi vár ellensúlyozására épült az [[1270-es évek]]től.
A [[14. század]] végére a [[Siklósiak]] csillaga lehanyatlott: Siklósi Pál fia Gyulától [[Zsigmond magyar király|Zsigmond király]] [[1387]]-ben elkobozta a siklósi várat. Újdonsült híveinek, [[Kakas László (várúr)|Kakas Lászlónak]] és [[Pásztói János]]nak adta át. A Siklósi család a század végére kihalt, a várat Kakas László halála után a király a [[Garai család|Garaiak]] birtokába adta [[1395]]-ben. A jelentős birtokokat felhalmozó család a [[Valkó vármegye|Valkó megye]]i [[Gara (Horvátország)|Gará]]ról Siklósra akarta áttenni a székhelyét, ezért kárpótlásul megállapodott '''Siklósi Miklós''' fráterrel, aki a család utolsó tagja volt, hogy hat falut élete végéig birtokolhat. A barát a Garaiaktól húsz hordó bort kapott a kegyúrnak járó hegyvámból, sőt a [[dalmácia]]i [[Osor|Ossero]] (Osor) püspökévé is kineveztették.
Bár [[Garai Miklós (nádor, ?–1386)|idősebb Garai Miklós]] Zsigmond ellenfele volt, életét az uralkodó feleségének, [[Mária magyar királynő|Máriának]] a védelmében áldozta föl, mikor [[Horváti János]] visszavágott [[II. Károly magyar király|Kis Károly király]] megölésért. Fia, [[Garai Miklós (nádor, 1366–1433)|ifjabb Garai Miklós]] viszont már 1387-ben megkapta a [[macsói bánság]]ot, és a király biztos hívei közé tartozott. [[1401]]-ben, mikor [[Kanizsai János]] érsek és [[Bebek Detre]] nádor [[A Zsigmond király elleni összeesküvés és fogsága 1401-ben|fogságba ejtette]] a szavukra nem hallgató uralkodót, a nemes saját fiát ajánlotta túszként Zsigmondért. Ekkor, 1401 júniusától októberig a siklósi várban tartózkodott a király. Garai ezalatt kiegyezett a nagyurakkal, és egyben Zsigmond sógora lett a [[Cillei család|Cilleiek]]kel kötött egyezség keretein belül. Garai [[Cillei Anna nádorné|Cillei Annát]], az uralkodó [[Cillei Borbála|Cillei Borbálát]] vette nőül. Szolgálataiért [[1402]]-től haláláig, [[1433]]-ig Garai Miklós viselte a [[nádor]]i méltóságot. A király sógorának gazdagságát többek közt bizonyítja, hogy Siklóson nagyszabású építkezéssel alakították át a várat. Ebből a korból maradt ránk számos [[gótika|gótikus]] részlet, és a máig ép gótikus kápolna. A család [[1481]]-ben, [[Garai Jób]] halálával kihalt, s az uralkodóra visszaszálló siklósi uradalmat [[I. Mátyás magyar király|Hunyadi Mátyás]] fiának, [[Corvin János]] [[szlavón bán]]nak adományozta. Ám ő [[1494]]-ben [[Both család|Bajnai Both]] Andrásnak és testvérének adta el a várat, akik [[1507]]-ig birtokolták. Ekkor tisztázatlan körülmények között [[Perényi Imre (nádor)|Perényi Imre]] nádor lett a tulajdonos. A nádor „Soklyos” várát korszerűsítette. Ekkor készült a vár bejáratát jelentő [[Barbakán (építmény)|barbakán]], a lakóterek reneszánsz átépítése, a Perényi-címeres kandalló az első emeleten.
[[1515]]-ben [[Perényi Imre (nádor)|Perényi Imre]] [[Geréb Péter]] nádor özvegyét, [[Kanizsai Dorottya|Kanizsai Dorottyát]] vette feleségül, aki Siklósra költözött. Hozzá kapcsolják a vár később elpusztult, de eredeti formájában helyreállított gótikus erkélyét, illetve a Dorottya-kertet. Perényi [[1519]]-es halála után átvette a birtokok irányítását. Legnevesebb cselekedete, hogy a [[mohácsi csata]] hírére összeszedte a várnépet, és eltemettette az ütközet halottait. Perényi Imre halála után, fia, Perényi Péter lett a vár ura. Ezekben az években érkezett haza [[Lutherstadt Wittenberg|Wittenberg]]ből [[Siklósi Mihály]] tanító, aki magával hozta a lutheri tanokat.<ref>Lábadi, 214. o.</ref> Siklósi Mihály ismertette meg [[Sztárai Mihály|Sztárai Mihállyal]] és Perényi Péterrel az új eszméket. A következő években több drávaszögi hallgatója volt a wittenbergi egyetemnek.<ref>Zentai, 20. o.</ref>
=== A török hódoltság kora ===
[[Kép:Malkocs bej dzsami Siklos.jpg|thumb|right|265px|[[Malkocs bég dzsámija]] Siklóson]]
[[1526]] után Siklóst egyre erősebben fenyegette a török. [[1543]]. [[július 5.|július 5-én]] jött el a legkeményebb ostrom ideje. A várvédők három nap után adták fel a kilátástalan küzdelmet, és Siklós a [[Oszmán Birodalom|török birodalom]] részévé vált. A megszállás ideje alatt itt állomásozó, változó létszámú török helyőrség a [[kereszténység|keresztény]] lakosságot kiszorította a belvárosból, és megadóztatta. A város szőlői ebben az időszakban ugyancsak a törököknek termettek hasznot.
A törökök a várban építettek egy dzsámit, és a mai [[Ferences rend|ferences]] templomot is [[muszlim]] imahellyé alakították. [[Evlija Cselebi]], a török utazó hét [[mecset|dzsámi]]t említ a külvárosban. Ezek közül [[Malkocs bég dzsámija|Malkocs bég dzsámiját]] a huszadik században meglelték, és helyreállították. A rekonstrukció sikerét jelzi, hogy [[Europa Nostra-díj]]at kapott. Ugyancsak a megszállók építették ki Siklós első vízvezetékrendszerét, amely számos csorgókutat, illetve egy [[törökfürdő]]t is magába foglalt.
=== Újkor ===
Leírás a településről a 18. század végén:
''"SIKLÓS: hajdan Soklós, Siklósia. Híres régi Vár; alatta pedig magyar, rátz, és német lakosú Mezőváros Baranya Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, lakosai katolikusok, ó hitüek, és reformátusok, fekszik a’ G. Batthyáni Uraságtól megújjíttatott jeles Vár alatt, mellyet néhai Caprara Fő Vezér kezdett vala. Nevezetesítette e’ helyet ZSIGMOND Királynak fogsága; midőn a’ Siklósi Uradalom, Gara Miklósnak bírtokában vala. A’ Királynak vólt fogságbéli állapottyáról külömb féle véllekedésben vagynak az Irók. Lásd felőle: Geographicam Descriptionem C. Baranyensis Georgii Papanek, a’ hol e’ Városnak története is rövideden előadatik. Vólt szomorú állapottyát a’ Királynak ezek a’ sorok nyilváníttyák: Misit Deus misericordiam suam super me, & eripuit me de medio Catuli Leonum; dormivi conturbatus. – A’ Vár merő kősziklán, négy szegelet formában, 3 emeletre épűltt; két kapuji vagynak, ’s a’ külső felett Gróf Batthyáni Nemzetségnek tzímere szemléltetik. Napkeleti, és déli szegeletében e’ Várnak egy szép Kápolna van, a’ Szent Kereszt’ feltaláltatásának tiszteletére szentelve; általellenben ezzel, egy kősziklából kereken kifaragott 25 ölnyi mélységű kút, mellyen egy egy akós vedrek által húzattatik-fel a’ víz; ’s lépegetvén a’ kerekben egy ember, a’ vedreknek egyike tele felfelé, a’ másika pedig üressen lefelé ereszkedik. Feleslegvaló vize e’ kútnak, a’ Sz. László Szerzetebéli Atyáknak Klastromjoknál dél felől foly-ki, holott bólthajtás alatt fördőjök vagyon; innen pedig egy kerek tóba, holott az Aszszonyok fejér ruhákat mosnak. Vize a’ legnagyobb hidegben is olly meleg, hogy gőzétől egygyik a’ másikat nem láthattya; tovább alól rendes árkában egy daráló malom is van rajta. – A’ Plébániát itten az említett Szerzetes Atyák bírják, kiknek Klastromjok 4 szegletű, ’s két emeletre van építve. Szentegyházok pedig a’ Sz. Háromságnak tiszteletére szenteltetett, ’s jó magasságú Tornyok 4 haranggal díszeskedik. A’ Városnak napkeleti végénél vagyon a’ N. Harsányi út mellett a’ T. N. Vármegyének selyem mív-háza, holott esztendőnként mintegy négy mázsa selyem szereztetik-öszve; napnyúgoti észak felől pedig négy emeletre épűltt gabona tárház van; mellette a’ bodnár, tímárház, ’s egyéb gazdasági épűletek. A’ Város’ közepén nagy Vendégfogadó van; a’ Vár alatt a’ Vármegyeháza, melly a’ Siklósi járásbéli Fő Szolga Bíró Úrnak lakást szolgáltat. E’ hívatalt mostan T. N. és V. Boda József Úr viseli, a’ kinek szívességét járásának hív leírásáért különösen köszönöm. Mind a’ háromféle Lakosoknak vagyon külön Templomjok, Papjok, és Oskolájok. A’ fellyebb leírtt várbéli emlékeztető íráson kivűl, még más emlékeztető írás is van a’ Szent László Szerzetebéli Atyáknak épűlettyeknél, melly ezt jelenti: Cum fortis armatus custodit atrium suum, in pace sunt ea, quć possidet. – Garaiak után Perényieké vólt a’ Siklósi Uradalom, míg az Ozmanok által 1543-dikban el nem foglaltatott, a’ kiknek jármokat egész 143 esztendőig viselte. Valamint Vas Mihály félelembe esve adta-fel e’ Várat az Ozmanoknak; úgy ezek is erőszak nélkűl adták-viszsza. A’ Várbéli külömbféle jeles épűleteken kívűl, szép Kápolna is van benne, mellet, minden mostani jelesebb épűletekkel egygyütt, a’ mostani földes Uraság építtetett. Fekszik e’ Város Pétshez 2 mértföldnyire. Az előtt kőfalai között Apátúrsága vala; azon helyen pedig, holott a’ Benediktinusok vóltak, most az említett Sz. László’ Szerzetebéli Atyák vagynak. Épűletei többnyire alatsonyak; külömbféle színű márvánnyok nevezetes; határjok a’ hegy alatt jól termő, és soha sem hevertetik; veres borai kedvesek; ide tartoznak az Uraságnak erdőből álló pusztái, úgymint: Czigány Poroszló, Sári, és Akoly. Országos vásárjai népesek, ’s héti vásárjaik is meglehetősek; veres boraikat Eszéken 5, Valpón 4 órányira árúllyák-el."''
([[Vályi András]]: [https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/ValyiFenyes-orszagleirasok-81A15/valyi-andras-magyar-orszagnak-leirasa-87F85/ Magyar országnak leírása], '''[[1796]]–[[1799]]''')
=== 20–21. század ===
[[File:Városháza épülete légi fotón, Siklós.jpg|280px|balra|bélyegkép|Városháza épülete légi fotón, Siklós]]
[[File:A siklósi termálfürdő a magasból.jpg|280px|balra|bélyegkép|A siklósi termálfürdő a magasból]]
1918 novemberétől 1921 augusztusig szerb megszállás alatt volt, 1921 nyarán a [[Baranya–bajai Szerb–Magyar Köztársaság]] nevű szerb bábállam része. Ezt az államszervezetet nemzetközileg nem ismerték el.
Siklós [[1977]]-ben kapott városi jogot. Mivel ekkor még meghatározott lakosságszám esetén adták csak meg e települési rangot, az addig önálló, szomszédos [[Máriagyűd]]öt hozzácsatolták. A városavató ünnepséget [[1977]]. [[március 31.|március 31-én]] tartották. Ugyanekkor lett nagyközség a szintén szomszédos [[Harkány]], amely korábban Siklóssal közös tanáccsal működött.
== Demográfia ==
|
