„Mezőföld” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a (Sor)szám és pontja utáni szóköz pótlása kézi ellenőrzéssel |
→Természetföldrajz: Növényzet löszgyepeken jelentős bővítés |
||
36. sor:
== Természetföldrajz ==
[[Fájl:Stipa borysthenica kz.jpg|left|150px|thumb|Jellemző az [[árvalányhaj]]as homokpuszta]]
A Mezőföld területén homokos és lösszel borított területek váltakozása jellemző.
===Éghajlat=== Éghajlata kontinentális, nyáron jellemző a szárazság, a veszteséges vízháztartás. ===Flórája=== Változatos élőhelytípusokat találhatunk egymás mellett, például a száraz füves puszták, homokpuszták, [[futóhomok]]os területek, illetve a nedvesebb klímájú láp- és [[mocsárrét]]ek, [[láperdő]]k. A természetes növénytársulások, füves puszták napjainkban már kevés helyen találhatók meg. [[Németkér]] és [[Bikács]] település között található egy érintetlen [[futóhomok]]os terület, ahol még jellemző az [[árvalányhaj]]as homokpuszta. A vidék állatvilágában is több endemikus és Európában veszélyeztetett faj is előfordul, például: ''Acrida hungarica, Ammabiota festiva''. Jellemző élőhelytípus még a homoki láprét, ahol több [[Würm-glaciális|jégkorszaki]] [[reliktum faj]] is fennmaradt például: ''Trollius europaeus, Parnassia palustris, Menyanthes trifoliata, Veratrum album, Eriophorum sp''.
42 ⟶ 48 sor:
Növényvilágának jellemző fajai ezen kívül az [[Kosborfélék|orchideák]], melyek a láp- és [[mocsárrét]]ek területén fordulnak elő leginkább. A nedves réteken és a [[láperdő]]kben gazdag [[rovarok|rovar]]világ, valamint kétéltű-, hüllő- és madárfauna található. Közép-Európában nagyon ritka löszpuszták maradtak fenn a tájegység északkeleti részén.
Löszpusztagyepein megtalálhatóak a [[közönséges párlófű]] (''Agrimonia eupatoria''), a [[taréjos tarackbúza]] (''Agropyron pectinatum''), a [[bunkós hagyma]] (''Allium sphaerocephalon''), a [[közönséges spárga]] (''Asparagus officinalis''), a [[kisvirágú csűdfű]] (''Astragalus austriacus''), a [[szártalan csűdfű]] (''Astragalus exscapus''), a [[zászlós csűdfű]] (''Astragalus onobrychis''), a [[szürke fenyérfű]] (''Bothriochloa ischaemum''), az [[erdei szálkaperje]] (''Brachypodium pinnatum''), a [[sátoros aranyvirág]] (''Chrysanthemum corymbosum''), az [[árva rozsnok]] (''Bromus inermis''), a [[vetési gomborka]] (''Camelina microcarpa''), az [[olasz harangvirág]] (''Campanula bononiensis''), a [[csomós harangvirág]] (''Campanula bononiensis''), az [[útszéli bogáncs]] (''Carduus acanthoides''), a [[Sadler-imola]] (''Centaurea sadleriana''), az [[útszéli imola]] (''Centaurea micranthos''), az [[éles mosófű]], vagy más néven sikárfű (''Chrysopogon gryllus''), a [[gyapjas aszat]] (''Cirsium eriophorum''), a [[tarka koronafürt]] (''Coronilla varia''), a [[vadmurok]] (Daucus carota]], a [[bóbitás küllőrojt]] (''Erigeron acer''), a [[mezei iringó]] (''Eryngium campestre''), a [[magyar kutyatej]] (''Euphorbia pannonica''), az [[orvosi szemvidító]] (''Euphrasia tatarica''), a [[közönséges sarlófű]] (''Falcaria vulgaris''), a [[pusztai csenkesz]] (''Festuca rupicola''), a [[koloncos legyezőfű]] (''Filipendula vulgaris''), a [[tejoltó galaj]] (''Galium verum''), a [[karcsú orbáncfű]] (''Hypericum elegans''), a [[közönséges orbáncfű]] (''Hypericum perforatum''), az [[apró nőszirom]] ((Iris pumila''), a [[kisfészkű hangyabogáncs]] (''Jurinea mollis''), a [[parlagi madármályva]] (''Lavathera thuringiaca''), a [[hegyi len]] (''Linum austriacum''), a [[fehér pemetefű]] (''Marrubium peregrinum''), a [[sarlós lucerna]] (''Medicago falcata''), az [[üstökös gyöngyike]] (''Muscari comosum''), az [[apácavirág]] (''Nonea pulla''), a [[tövises iglice]] (''Ononis spinosa''), a [[buglyos kocsord]] (''Peucedanum alsaticum''), a ''Picris hieracioides'', a [[hasznos földitömjén]] (''Pimpinella saxifraga''), a [[réti útfű]] (''Plantago media var. urvilleana''), a [[rekenyő]] (''Rapistrum perenne''), a [[vadrezeda]] (''Reseda lutea''), a [[ligeti zsálya]] (''Salvia nemorosa''), a [[mezei zsálya]] (''Salvia pratensis''), a [[vajszínű ördögszem]] (''Scabiosa ochroleuca''), a [[jakabnapi aggófű]] (''Senecio jacobaea''), a [[homoki gurgolya]] (''Seseli annuum''), a [[változó gurgolya]] (''Seseli varium''), a [[hólyagos habszegfű]] (''Silene otites''), a [[hasznos tisztesfű]] (''Stachys recta''), a [[kunkorgó árvalányhaj]] (''Stipa capillata''), a [[kései pitypang]] (''Taraxacum serotinum''), a [[sarlós gamandor]] (''Teucrium chamaedrys''), a [[kékes borkóró]] (''Thalictrum minus''), a [[közönséges vasfű]] (''Verbena officinalis''), a [[macskafarkú veronika]] (''Veronica spicata''), a [[csuklyás ibolya]] (''Viola ambigua'').<ref>{{cite web|url=http://real-j.mtak.hu/9990/25/Bot_Kozlem_2017_104_2.pdf|title=Egy hosszú terepnap élményei – Fekete Gáborral
Belsőbárándtól a Velencei-hegységig|publisher=real-j.mtak.hu|accessdate=2020-01-05}}</ref>
=== Faunája ===
Emlősök:
[[vörös róka]], [[mezei nyúl]], [[európai őz]], [[gímszarvas]], [[vaddisznó]], [[üregi nyúl]], [[mezei hörcsög|hörcsög]], [[mezei cickány]].
| |||