„Könyvtár” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát 195.199.249.225 (vita) szerkesztéséről Hkoala szerkesztésére
Címke: Visszaállítás
10. sor:
 
== A könyvtárak története ==
Az [[alexandriai könyvtár]] volt az ókor legnagyobb könyvtára. [[I. Ptolemaiosz]] alapította i. e. 300 körül. Virágkorában állítólag több mint Lófasz700 000 könyvet (tekercset) tartottak itt, és itt készült az [[Ószövetség]] görög fordítása, a [[Septuaginta]] is (később egészen az újkori [[filológia]] koráig ebből dolgoztak a [[Bibliafordítás|bibliafordítók]]).
 
(tekercset) tartottak itt, és itt készült az [[Ószövetség]] görög fordítása, a [[Septuaginta]] is (később egészen az újkori [[filológia]] koráig ebből dolgoztak a [[Bibliafordítás|bibliafordítók]]).
 
[[V. Károly francia király|V. Károly]] uralkodása alatt a könyvkultúra fényűző méreteket öltött a francia nemesség körében, különösen a királyi ház tagjai hódoltak ennek a szenvedélynek. Az [[illumináló]]k bőkezű pártfogója maga a király testvére, [[Jean de Berry]] herceg volt. Hatalmas összegeket költött erre a célra, s a legkiválóbb művészeket saját maga számára dolgoztatta. Gótikus kódexei és a drága ''hóráskönyvek'' (Livres d'heures) az akkori miniatúrafestészet legszebbjei közé tartoztak. A [[Bourbon-ház|Bourbonok]] egészen a 15. század végéig folytatták a [[Valois-ház]] hagyományát. [[III. Fülöp francia király|III. Fülöp]] például azt akarta, hogy övé legyen a világ leggazdagabb és legszebb könyvtára („la plus riche et noble librairie du monde”). Egész sereg irodalmárt, fordítót, szépírót és illuminátort foglalkoztatott, közöttük a meglepően termékeny és sokoldalú Aubertet. A Bourbonok könyvtára az egész korszak alatt megőrizte eredeti jellegét, csak gyengén éreztette befolyását az olasz reneszánsz antik-imádata.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Könyvtár