|
| képaláírás = A Bajai-csatorna
| hely =
| típus = [[Holtág]]/Tápcsatornatápcsatorna
| források =
| lefolyások =
| vízgyűjtő =
| országok = [[{{Magyarország]]}} <br /[[>{{Szerbia]]}}
| tó hosszúság = 46
| tó szélesség = 0,01-0,2
|hosszúság =
|pozíciós térkép = Szerbia
}}
}}A '''Bajai-csatorna''' (más néven: ''Baja-bezdáni tápcsatorna'', ''Bezdán-csatorna'', szerbül:''Ferenc-tápcsatorna'', gyakran tévesen ''Ferenc-csatorna''; [[szerb nyelv|szerbül]] ''Бајски канал''' /latin átírással: ''Bajski kanal''), tápcsatorna, mely [[Baja|Bajánál]] a [[DunaSugovica|DunábaSugovicába]] torkollik, a szerbiai[[Vajdaság BezdánnálAutonóm Tartomány|vajdasági]] [[Bezdán]]nál pedig a [[Duna–Tisza–Duna-csatorna|Ferenc-csatornába]] kapcsolódik. Szerbiai szakasza, a hajdani Baracska[[Baracskai-Duna]] dunaágfolyóág a [[Felső-Dunamellék Természetvédelmi Rezervátum]] része, még magyarországi szakasza, [[Sugovica]] a [[Duna–Dráva Nemzeti Park]] területének része.
== Története ==
[[Fájl:Sebesfok, Bezdán.jpg|alt=Sebesfok|leftbélyegkép|thumbbalra|199x199px199px|A Sebesfoki-zsilip Bezdánnál]]
Feltehetően a 16. századig a Duna [[Báta|Bátánál]] elágazott: a fő ágaág, volta baracskai ág a [[Mohácsi-sziget]] keleti oldalán folyt, de lassan feltöltődött, elmocsarasodott, és a nyugati, [[dunaszekcső|szekcsői]] ág lett az új főág. A Baracskai-Duna egész a 19. századi folyószabályozások idejéig létezett. Bajánál megépült a [[Deák Ferenc-zsilip]], Bezdánnál pedig a Sebesfoki-zsilip. Hogy a holtág hajózható legyen az 1870-es években [[Türr István]] vezetésével Bajánál megszületett a [[Türr István-átvágás]]-átvágás és, [[Bezdán]]nál pedig az úgynevezett "Keskeny"„Keskeny”. A csatornán ez idő tájt gőzhajók[[gőzhajó]]k és evezős fahajók közlekedtek. A [[20. század]] végére betiltották a hajózást, majd 2010 körül a [[motorcsónak]]ok használatát is.
== Földrajz ==
[[Fájl:Fekete nyár Bezdánnál.jpg|alt=fekete nyarbélyegkép|thumbbalra|204x204px204px|Évszázados [[fekete nyár (Populus nigra)]]ak a csatornát övező egyik erdőben|left]]
A csatorna Bezdántól néhány kilométerre északra kiszélesedik, majd országunkaz határáhozországhatárhoz közeledve ismét beszűkül. Legkisebb szélessége a „Keskeny”-ben található itt mindössze 10 méteres a 2 part közötti távolság. Legnagyobb szélessége a [[Küllőd]] falujával egy vonalban lévő kisebb zátonynál van itt több mint 200 méter. Legnagyobb mélysége 10-12 méter körül van valahol a Karapancsai-erdő mellett. Partján a föld löszös, iszapja sűrű, homokos massza. 46 km hosszú.
== Természet ==
[[Fájl:Kifogott dévérek Bezdánnál.jpg|alt=A Bajai-csatornából kifogott Dévérkeszegek|leftbélyegkép|thumbbalra|204x204px204px|A Bajai-csatornából kifogott dévérkeszegek[[dévérkeszeg]]ek]]
A Bajai-csatorna vize kristálytiszta. Ez a part közelében lévő ipari létesítmények hiányának köszönhető. A vízben a [[Füzéres süllőhínár|süllőhínár]] és a pontyhínár a leggyakoribbak. A [[Szivacsok|tavi szivacs]] is fellelhető vizében.Partját nádas, [[rekettyés]] és különböző vízi növények övezik pl. [[tündérrózsa]], [[Közönséges rence|rence]] stb. A mocsár is gyakori közeg a környéken. A part menti mocsarat és nádast elhagyva általában szálerdő vagy tölgyerdő következik. A szerbiai szakaszon leginkább a [[fehér nyár]], a [[fekete nyár]], a [[fehér fűz]] és a kőrisfák dominálnak. E fákat a határhoz közeledve, fokozatosan átváltja a [[kocsányos tölgy]], a [[csertölgy]] és a [[gyertyán]].
| 