„Nyírófeszültség” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A '''nyírófeszültség''' gwegwegwelzrfgb7hqw3e7tfguwerzerzerzerzerzerzerzerzerzerzerzerzerzerzerzerzerzerzerzerzerzerzerzerzerzerztg7serutgr
g
rdhdhhha kis kocka lapjára merőleges. A nyírófeszültséget a görög <math> \tau \,</math> (tau) betűvel szokás jelölni.
[[Kép:Shear scherung.svg|bélyegkép|200px|Nyírás elve]]
A nyírófeszültség definíciója:
11 ⟶ 15 sor:
A nyírás a terhelés alatti anyag belsejéből képzeletben kivágott kis kocka szögelfordulását (torzulását) okozza szemben a normális feszültség nyúlásával-rövidülésével.
Megjegyzendő, hogy egy test olyan pontjában, ahol
Csúsztató feszültség vagy tiszta nyírásnál vagy csavarásnál lép fel szilárd testekben. Gépelemek közül tiszta nyírófeszültség ébred egy torziós rúdban vagy a [[gépkocsi]] hajtótengelyében. Szegecsekben és bizonyos csavarokban is léphet fel nyírás. A hengeres csavarrúgó majdnem tiszta csavarást szenved, a benne ébredő feszültség nyírófeszültség. Viszkózus folyadékok áramlása során a sebességkülönbséggel rendelkező folyadékrészek között is csúsztatófeszültség lép fel. A szilárd testekhez képest itt az a különbség, hogy csak áramló folyadékokban léphet fel csúsztatófeszültség, nyugvó folyadékok feszültségmentesek.
| |||