„Világvárosi Regények” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
29. sor:
A kiadó neve eleinte egyszerűen ''Világvárosi Regények Kiadóvállalat'' volt. 1935-ben változott a neve ''Literária Kiadóvállalat''ra.<ref>A 235. kötet, Faragó Sándor ''A borotva'' című kisregénye már Literária kiadványként jelent meg.</ref> Székhelye a Vilmos császár (ma Bajcsy-Zsilinszky) út 34-ben, a Hungária Nyomda székházában volt, akárcsak az ''Esti Kurír'' szerkesztősége is. A ''Kurír'' több munkatársa dolgozott a kiadónak is (például [[Lovászy Márton (újságíró)|Lovászy Márton]]).
A ''Világvárosi regények'' sorozatban szinte kizárólag magyar szerzők művei jelentek meg. És ami fontos, ill. rendhagyó a korabeli ponyvasorozatok gyakorlatában: az első néhány kötettől eltekintve (saját) magyar néven. Egy-két korai kiadvány szerzője lehetséges, hogy valóban külföldi írót takar. Az ismertebbek közé tartozott [[Rejtő Jenő]], [[Királyhegyi Pál]], de olyan meglepő nevekkel is találkozhatunk a szerzők között, mint például [[Szeredi-Saupe Gusztáv|Szeredi S. Gusztáv]] ismert brácsaművész vagy [[Pálóczi Horváth György]], [[Sztrókay Kálmán (író)|Sztrókay Kálmán]].
A zsidótörvények életbe lépése után egyre többen dolgoztak "négerként" (álnevek mögé bújva). Így olyan szerzők, mint [[Gergely Márta]], [[Halász Péter (író)|Halász Péter]] vagy [[Tabi László]] (utóbbi több alkalommal Simon Zoltán vagy Follinus János álnéven), illetve
A legtöbb regénye (83) [[Leleszy Béla|Leleszy Bélának]] jelent meg a sorozatban. A korszak másik közkedvelt bestseller írójának, [[Forró Pál (író)|Forró Pálnak]] 75, [[Tabi László]]nak 45, Rejtő Jenőnek 20. De olyan ismert írók is írtak egy-egy kisregényt a sorozat számára, mint például [[Tersánszky Józsi Jenő]].
A heti rendszerességgel kiadott művek száma csaknem elérte az ezret. 1934. szeptember második hetétől kezdve hetenként kétszer, a hétfőin kívül pénteken is újabb számmal jelentkezett.
| |||