Wikipédia

„Berillium” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
29 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0
39. sor:
[[Fájl:Solar Activity Proxies.png|thumb|left|300px|Naptevékenységet mutató diagram, feltüntetve a napfoltok számát (piros) és a <sup>10</sup>Be koncentrációt (kék). Vegyük észre, hogy a berillium skála invertált, azaz a skálán való emelkedés csökkenő <sup>10</sup>Be szintet jelent]]
 
A radioaktív, kozmogén <sup>10</sup>Be a Föld [[légkör]]ében keletkezik, az [[oxigén]] és [[nitrogén]] kozmikus sugárzás okozta [[spalláció]]ja (elhasítása) révén.{{sfn|Emsley|2001|p=56}} Mivel a berillium {{szám|5.5|-ös|[[pH]]}} érték alatt általában oldott formában van jelen, és az esővíz pH értéke 5-nél kisebb; ezért kimosódik a légkörből és lejut a földfelszínre. Itt a berillium-10 kicsapódik az esővízből, és a talaj felszínén gyülemlik fel, ahol a viszonylag hosszú [[felezési idő|felezési ideje]] ({{szám|1.5|millió|év}}) miatt sokáig megtalálható, mielőtt [[bór|bór-10]]-é bomlik. Emiatt a berillium-10 izotópot és bomlástermékeit a [[talajerózió]]; a málladékból történő talajképződés; a [[laterit]] talaj kialakulás; és a [[naptevékenység]] változás tanulmányozásakor; illetve a [[jégmag]]ok kormeghatározásakor használják.<ref>{{cite web |url=http://web.sahra.arizona.edu/programs/isotopes/beryllium.html|title=Beryllium: Isotopes and Hydrology|publisher=University of Arizona, Tucson |accessdate=10 April 2011|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130526120156/http://web.sahra.arizona.edu/programs/isotopes/beryllium.html|archivedate=2013-05-26}}</ref> A <sup>10</sup>Be keletkezése fordítottan arányos a naptevékenységgel, ugyanis a magas intenzitású időszakok alatt a fokozott [[napszél]] csökkenti a Földet elérő galaktikus, kozmikus sugarak fluxusát.{{sfn|Emsley|2001|p=56}} Nukleáris robbantások során is keletkezik <sup>10</sup>Be: a gyors neutronok reakcióba lépnek a levegő szén-dioxidjában lévő <sup>13</sup>C izotópokkal. Így ez az egyik indikátora a múltbéli tevékenységeknek az atomfegyver-tesztelési helyszíneken.<ref>{{Cite journal|doi=10.1016/j.jenvrad.2007.07.016|year=2008|month=Feb|author=Whitehead, N; Endo, S; Tanaka, K; Takatsuji, T; Hoshi, M; Fukutani, S; Ditchburn, Rg; Zondervan, A|title=A preliminary study on the use of (10)Be in forensic radioecology of nuclear explosion sites|volume=99|issue=2|pages=260–70 |pmid=17904707|journal=Journal of environmental radioactivity}}</ref>
 
A <sup>7</sup>Be izotóp (felezési ideje 53&nbsp;nap) is kozmogenikus, és a <sup>10</sup>Be izotóphoz hasonlóan a napfoltokhoz kapcsolható légköri előfordulást mutat.
47. sor:
A berillium-8 felezési ideje nagyon rövid: {{szám|7|×10<sup>−17</sup>|s}}; mely hozzájárul jelentős kozmológiai szerepéhez, nevezetesen, hogy az [[ősrobbanás]] során magfúzióval nem jöhettek létre a berilliumnál nehezebb elemek.<ref>{{cite journal |last1=Boyd |first1=R. N. |last2=Kajino |first2= T. |year=1989 |title=Can Be-9 provide a test of cosmological theories? |journal=The Astrophysical Journal |volume=336|bibcode=1989ApJ...336L..55B |pages=L55 |doi=10.1086/185360}}</ref> Ennek az az oka, hogy az ősrobbanás [[nukleoszintézis]] fázisában nem volt elég idő arra, hogy a <sup>4</sup>He atommagok és az igen kis koncentrációban jelen lévő <sup>8</sup>Be izotópok szénné egyesülhessenek. Sir [[Fred Hoyle]] brit csillagász mutatta meg először, hogy a <sup>8</sup>Be és a <sup>12</sup>C magenergia szintjei lehetővé teszik szén keletkezését a hélium-fűtőanyagú csillagokban, az úgynevezett [[háromalfa-ciklus]] során, melyben több idő áll rendelkezésre. A csillagok által létrehozott szén (a szén-alapú élet alapeleme) tehát alkotórésze az aszimptotikus óriáság csillagai ''(AGB)'', és a [[szupernóva|szupernóvák]] által kilökött gáznak és pornak.<ref>{{Cite book|url=https://books.google.com/?id=PXGWGnPPo0gC&pg=PA223|page=223|title=Supernovae and nucleosynthesis|author=Arnett, David |publisher=Princeton University Press|year=1996|isbn=0-691-01147-8}}</ref>
 
A berillium legbelső elektronjai bizonyos mértékben részt vehetnek a kémiai kötések kialakításában. Ezért, amikor a <sup>7</sup>Be izotóp [[elektronbefogás]]sal bomlik, ez úgy történik, hogy olyan elektronhéjakról fog be elektronokat, melyek potenciálisan kémiai kötést létesíthetnek. Ennek következtében a bomlási sebesség mérhető mértékben függ az elektronszerkezettől – ez ritkán fordul elő a radioaktív bomlások közt.<ref>{{Cite web|url=http://math.ucr.edu/home/baez/physics/ParticleAndNuclear/decay_rates.html|title=How to Change Nuclear Decay Rates|first=Bill|last=Johnson|publisher=University of California, Riverside|accessdate =30 March 2008 |year=1993|archiveurl=https://www.webcitation.org/6HZykYbZX?url=http://math.ucr.edu/home/baez/physics/ParticleAndNuclear/decay_rates.html|archivedate=2013-06-23}}</ref>
 
A berillium legrövidebb életű ismert izotópja a berillium-13, amely [[neutronemisszió]] révén bomlik. Felezési ideje {{szám|2.7|{{e|−21}}|s}}. A <sup>6</sup>Be izotóp szintén rövid életű: {{szám|5|{{e|−21}}|s}}.<ref name=crc>Hammond, C. R. "Elements" in {{cite book | editor = Lide, D. R. | title = CRC Handbook of Chemistry and Physics | edition = 86th | location = Boca Raton (FL) | publisher = CRC Press | year = 2005 | isbn = 0-8493-0486-5}}</ref> Az egzotikus <sup>11</sup>Be és <sup>14</sup>Be izotópok arról ismertek, hogy nukleonudvarral (halo) rendelkeznek.<ref>{{Cite journal|doi=10.1146/annurev.ns.45.120195.003111|title=Nuclear Halos|year=1995|author=Hansen, P. G.; Jensen, A. S.; Jonson, B.|journal=Annual Review of Nuclear and Particle Science|volume=45|pages=591|bibcode=1995ARNPS..45..591H}}</ref> Ez a jelenség úgy érthető meg, hogy 1, illetve 4 neutron a mag klasszikus Fermi-féle „vízcsepp” modelljénél jóval nagyobb távolságra kering a mag körül.
67. sor:
| isbn=0-911910-00-X}}</ref> míg a Napban körülbelül {{szám|0.1|ppb}}.<ref>{{cite web |url=http://www.webelements.com/periodicity/abundance_sun/ |title=Abundance in the sun |work=Mark Winter, The University of Sheffield and WebElements Ltd, UK |publisher=WebElements |accessdate=6 August 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110827013726/http://webelements.com/periodicity/abundance_sun/ |archivedate=2011-08-27 }}</ref> A legkoncentráltabban a talajban van jelen ({{szám|6|ppm}}); de {{szám|0.2|ppt}} koncentrációban a tengervízben is megtalálható.{{sfn|Emsley|2001|p=59}} A <sup>9</sup>Be izotóp nyomokban megtalálható a Föld légkörében.{{sfn|Emsley|2001|p=59}} A berillium rendkívül ritka a tengervízben, tömegkoncentrációja {{szám|0.0006|ppb}};<ref>{{cite web |url=http://www.webelements.com/periodicity/abundance_seawater/ |title=Abundance in oceans |work=Mark Winter, The University of Sheffield and WebElements Ltd, UK |publisher=WebElements |accessdate=6 August 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110805145627/http://www.webelements.com/periodicity/abundance_seawater/ |archivedate=2011-08-05 }}</ref> ezzel szemben folyóvízben sokkalta gyakoribb: tömegkoncentrációja {{szám|0.1|ppb}}.<ref>{{cite web |url=http://www.webelements.com/periodicity/abundance_stream/ |title=Abundance in stream water |work=Mark Winter, The University of Sheffield and WebElements Ltd, UK |publisher=WebElements |accessdate=6 August 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110804233559/http://www.webelements.com/periodicity/abundance_stream/ |archivedate=2011-08-04 }}</ref>
 
A berillium több mint száz [[Ásvány (anyag)|ásványban]] megtalálható, de ezek többsége meglehetősen ritka.<ref>[{{Cite web |url=http://www.mindat.org/chemsearch.php?cform_is_valid=1&inc=Be%2C&exc=&sub=Search+for+Minerals&cf_pager_page=1 |title=Mindat search on Be] |accessdate=2013-05-28 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20171010211133/https://www.mindat.org/chemsearch.php?cform_is_valid=1&inc=Be%2C&exc=&sub=Search+for+Minerals&cf_pager_page=1 |archivedate=2017-10-10 }}</ref> A gyakoribb ásványok közé tartozik a bertrandit (Be<sub>4</sub>Si<sub>2</sub>O<sub>7</sub>(OH)<sub>2</sub>), a [[berill]] (Be<sub>3</sub>Al<sub>2</sub>Si<sub>6</sub>O<sub>18</sub>), a [[krizoberill]] (BeOAl<sub>2</sub>O<sub>3</sub>), és a fenakit (Be<sub>2</sub>SiO<sub>4</sub>). A berill értékes formái közé tartozik az [[Akvamarin (drágakő)|akvamarin]], a vörös berill és a [[smaragd]].<ref name=Be/><ref>{{cite book|chapter=Sources of Beryllium|url=https://books.google.com/books?id=3-GbhmSfyeYC&pg=PA20|pages=20–26|isbn=978-0-87170-721-5|title=Beryllium chemistry and processing|author1=Walsh, Kenneth A|year=2009}} {{Wayback|url=https://books.google.com/books?id=3-GbhmSfyeYC&pg=PA20 |date=20160513053755 }}</ref><ref>{{cite book|chapter=Distribution of major deposits |url=https://books.google.com/books?id=zNicdkuulE4C&pg=PA265|pages =265–269|isbn=978-0-87335-233-8|title=Industrial minerals & rocks: commodities, markets, and uses|author=Mining, Society for Metallurgy, Exploration (U.S)|date=5 March 2006}} {{Wayback|url=https://books.google.com/books?id=zNicdkuulE4C&pg=PA265 |date=20160504093604 }}</ref> A berill drágakövek zöld színe a különböző mennyiségű [[króm]] szennyezésből származik (a smaragd esetében kb. {{szám|2|%}}).{{sfn|Emsley|2001|p=58}}
 
A berillium két fő érce, a berill és a bertrandit megtalálható [[Argentína|Argentínában]], [[Brazília|Brazíliában]], [[India|Indiában]], [[Madagaszkár]]on, [[Oroszország]]ban és az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]].{{sfn|Emsley|2001|p=58}} A világ összes berilliumtartaléka meghaladja a {{szám|400000|[[tonna|tonnát]]}}.{{sfn|Emsley|2001|p=58}}
116. sor:
A [[Martin Heinrich Klaproth]], [[Torbern Olof Bergman]], [[Franz Carl Achard]], és [[Johann Jakob Bindheim]] által elvégzett, korai smaragd és berill elemzések mindig hasonló elemeket állapítottak meg; ami arra a téves következtetésre vezetett, hogy mindkét anyag az [[alumínium-szilikát]]ok közé tartozik.{{sfn|Weeks|1968|p=537}} [[René Just Haüy]] minearológus fedezte fel, hogy geometriailag mindkét kristály azonos, és ezért felkérte a vegyész [[Louis-Nicolas Vauquelin]]t, hogy kémiai elemzést végezzen.{{sfn|Weeks|1968|p=535}}
 
Vauquelin 1798-ban, az ''Institut de France'' előtt felolvasott tanulmányában jelentette be, hogy [[alumínium-hidroxid]] smaragdból és berillből való kioldásával új "földet" talált.<ref>{{cite journal|journal=Annales de Chimie| first=Louis-Nicolas|last=Vauquelin|title=De l'Aiguemarine, ou Béril; et découverie d'une terre nouvelle dans cette pierre| trans_title=Aquamarine or beryl; and discovery of a new earth in this stone | year=1798| volume=26|pages=155–169|url=https://books.google.com/books?id=dB8AAAAAMAAJ&pg=RA1-PA155|accessdate=2015-10-26|archiveurl=https://web.archive.org/web/20160427192005/https://books.google.com/books?id=dB8AAAAAMAAJ&pg=RA1-PA155|archivedate=2016-04-27}}</ref> Az ''Annales de Chimie et de Physique'' folyóirat szerkesztői bizonyos vegyületeinek édes íze miatt (a [[Görög nyelv|görög]] ''γλυχυς (glykys),'' édes szóból származtatva) ''glucine''-nak nevezték.<ref>In a footnote on [https://books.google.com/books?id=dB8AAAAAMAAJ&pg=RA1-PA169#v=onepage&q&f=false page 169] {{Wayback|url=https://books.google.com/books?id=dB8AAAAAMAAJ&pg=RA1-PA169#v=onepage&q&f=false |date=20160623233202 }} of (Vauquelin, 1798), the editors write: "(1) La propriété la plus caractéristique de cette terre, confirmée par les dernières expériences de notre collègue, étant de former des sels d'une saveur sucrée, nous proposons de l'appeler ''glucine'', de γλυχυς, ''doux'', γλυχύ, ''vin doux'', γλυχαιτω, ''rendre doux'' … ''Note des Rédacteurs''." ((1) The most characteristic property of this earth, confirmed by the recent experiments of our colleague [Vauquelin], being to form salts with a sweet taste, we propose to call it ''glucine'' from γλυχυς, ''sweet'', γλυχύ, ''sweet wine'', γλυχαιτω, ''to make sweet'' … ''Note of the editors''.)</ref> Magyar elnevezése ebben az időben a '''glucínium''' volt. Klaproth ezzel szemben a ''beryllina'' nevet preferálta, amiatt, hogy az [[ittrium]] is képez édes sókat.<ref>Klaproth, Martin Heinrich, ''Beitrage zur Chemischen Kenntniss der Mineralkörper'' (Contribution to the chemical knowledge of mineral substances), vol. 3, (Berlin, (Germany): Heinrich August Rottmann, 1802), [https://books.google.com/books?id=8A8KAAAAIAAJ&pg=PA78#v=onepage&q&f=false pages 78-79] {{Wayback|url=https://books.google.com/books?id=8A8KAAAAIAAJ&pg=PA78#v=onepage&q&f=false |date=20160426233710 }}: "Als Vauquelin der von ihm im Beryll und Smaragd entdeckten neuen Erde, wegen ihrer Eigenschaft, süsse Mittelsalze zu bilden, den Namen ''Glykine'', ''Süsserde'', beilegte, erwartete er wohl nicht, dass sich bald nachher eine anderweitige Erde finden würde, welche mit völlig gleichem Rechte Anspruch an diesen Namen machen können. Um daher keine Verwechselung derselben mit der Yttererde zu veranlassen, würde es vielleicht gerathen seyn, jenen Namen ''Glykine'' aufzugeben, und durch Beryllerde ''(Beryllina)'' zu ersetzen; welche Namensveränderung auch bereits vom Hrn. Prof. Link, und zwar aus dem Grunde empfohlen worden, weil schon ein Pflanzengeschlecht ''Glycine'' vorhanden ist." (When Vauquelin conferred -- on account of its property of forming sweet salts -- the name ''glycine'', ''sweet-earth'', on the new earth that had been found by him in beryl and smaragd, he certainly didn't expect that soon thereafter another earth would be found which with fully equal right could claim this name. Therefore, in order to avoid confusion of it with yttria-earth, it would perhaps be advisable to abandon this name ''glycine'' and replace it with beryl-earth ''(beryllina)''; which name change was also recommended by Prof. Link, and for the reason that a genus of plants, ''Glycine'', already exists.)</ref>{{sfn|Weeks|1968|p=538}} A ''berillium'' elnevezést először Wöhler használta 1828-ban.<ref>Wöhler, F. (1828) [https://books.google.com/books?id=3iAAAAAAMAAJ&pg=PA577#v=onepage&q&f=false "Ueber das Beryllium und Yttrium"] {{Wayback|url=https://books.google.com/books?id=3iAAAAAAMAAJ&pg=PA577#v=onepage&q&f=false |date=20160426005853 }} (On beryllium and yttrium), ''Annalen der Physik und Chemie'', '''13''' (89): 577-582.</ref>
 
[[Fájl:Friedrich Wöhler Stich.jpg|220px|thumb|left|upright|[[Friedrich Wöhler]] az egyike volt azoknak, akik egymástól függetlenül először izolálták a berilliumot]]
 
[[Friedrich Wöhler]]<ref>{{Cite journal|journal=Annalen der Physik und Chemie|year=1828|title=Ueber das Beryllium und Yttrium|first=Friedrich|last=Wöhler|authorlink=Friedrich Wöhler|volume=89|issue=8|pages=577–582|url=https://books.google.com/books?id=YW0EAAAAYAAJ&pg=PA577#v=onepage&q&f=false|doi=10.1002/andp.18280890805|bibcode=1828AnP....89..577W|accessdate=2015-10-26|archiveurl=https://web.archive.org/web/20160527114751/https://books.google.com/books?id=YW0EAAAAYAAJ&pg=PA577#v=onepage&q&f=false|archivedate=2016-05-27}}</ref> és [[Antoine Bussy|Antoine Alexandre Brutus Bussy]]<ref>{{cite journal| journal=Journal de Chimie Medicale| url=https://books.google.com/books?id=pwUFAAAAQAAJ&pg=PA456| pages=456–457| first=Antoine | last=Bussy| title=D'une travail qu'il a entrepris sur le glucinium| year=1828| issue=4| accessdate=2015-10-26| archiveurl=https://web.archive.org/web/20160522013803/https://books.google.com/books?id=pwUFAAAAQAAJ&pg=PA456| archivedate=2016-05-22}}</ref> 1828-ban egymástól függetlenül izolálta a berilliumot [[berillium-klorid]] és fém [[kálium]] kémiai reakciójával:
:<math>\mathrm{BeCl_2\ +\ 2\ K\ \rightarrow\ 2\ KCl\ +\ Be}</math>
 
129. sor:
[[James Chadwick]] 1932-es kísérletében [[rádium]] bomlásából származó [[alfa-részecske|alfa-részecskékkel]] bombázott egy berillium mintát; melynek eredményeképpen bebizonyította, hogy a [[neutron]] létezik.{{sfn|Emsley|2001|p=58}} Ez ugyanaz a módszer, amelyet a radioizotóp-alapú laboratóriumi neutronforrások egyik típusa használ, mintegy 30 neutront állítva elő ezzel minden millió α-részecske után.<ref name=Merck/>
 
A berillium termelés a második világháború alatt gyors növekedésnek indult, mivel megnőtt a kereslet a kemény berillium-réz ötvözetek és a [[fénycső|fénycsövekben]] lévő [[fénypor]]ok után. A legtöbb korai fénycsőben [[Willemit|cink-ortoszilikátot]] és különböző mennyiségű berilliumot alkalmaztak a zöldes fény kibocsátására. Csekély magnézium-volframát hozzáadásával javult a [[Elektromágneses sugárzás|spektrum]] kék része, így elfogadható fehér fény keletkezett. Miután bebizonyosodott, hogy a berillium mérgező, a berillium-alapú fényporokat leváltották a halofoszfát-alapú fényporok.<ref>{{cite book|chapter=A Review of Early Inorganic Phosphors|url =https://books.google.com/books?id=klE5qGAltjAC&pg=PA98|page=98|title=Revolution in lamps: a chronicle of 50 years of progress|isbn=978-0-88173-378-5|author1=Kane, Raymond|author2=Sell, Heinz|year=2001}} {{Wayback|url=https://books.google.com/books?id=klE5qGAltjAC&pg=PA98 |date=20160507023648 }}</ref>
 
A [[berillium-fluorid]] és [[nátrium-fluorid]] olvadékelegyének elektrolízise a 19. század végéig bevett eljárás volt a berillium izolálására. A fém magas olvadáspontja miatt ez a folyamat azonban több energiát igényel, mint a többi [[Alkálifémek|alkálifém]] előállítása esetében. A [[berillium-jodid]] termikus bontása, mint berillium előállító módszer tanulmányozásra került a 20. század elején, egy ehhez hasonló [[cirkónium]]-előállító eljárás sikerét követően; de ez a folyamat ipari termelésre nézve gazdaságtalannak bizonyult.<ref>{{Cite journal|doi=10.1080/08827508808952633|title=Beryllium Extraction&nbsp;– A Review|year=1988|author=Babu, R. S.|journal=Mineral Processing and Extractive Metallurgy Review|volume=4|pages=39|last2=Gupta|first2=C. K.}}</ref>
 
A fémtiszta berillium 1957-ig nem volt könnyen elérhető, még annak ellenére sem, hogy a rézhez adva már régóta [[keménység]]-, és [[szívósság]]növelő ötvözőként használták.{{sfn|Emsley|2001|p=58}} A berillium előállítható lenne berilliumvegyületek - mint például a [[berillium-klorid]] - káliummal vagy nátriummal történő redukciójával. Jelenleg a legtöbb berilliumot, berillium-fluorid tisztított [[magnézium]] általi redukciójával termelik. 2001-ben a [[Öntészet|vákuumöntéssel]] gyártott berilliumbuga ára az amerikai piacon {{szám|745|[[Amerikai dollár|dollár]]}} ({{szám|167327|[[Magyar forint|Ft]]}})<ref>2013. május 26-i árfolyamon számítva.</ref> volt kilogrammonként.<ref name="USGS">{{Cite web|url=http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/beryllium/|title=Beryllium Statistics and Information|publisher=United States Geological Survey|accessdate =18 September 2008|archiveurl=https://web.archive.org/web/20080916114659/http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/beryllium/|archivedate=2008-09-16}}</ref><!-- FRISSÍTENDŐ ADAT --> 1998 és 2008 között a világ berilliumtermelése 343-ról 200&nbsp;tonnára csökkent, melyből 176&nbsp;tonnát (88%) az Egyesült Államok állított elő.<ref name="USGSMCS2000">{{Cite web|url=http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/beryllium/100300.pdf|title=Commodity Summary 2000: Beryllium |publisher=United States Geological Survey|accessdate =16 May 2010|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100601210148/http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/beryllium/100300.pdf|archivedate=2010-06-01}}</ref><ref name="USGSMCS2010">{{Cite web|url=http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/beryllium/mcs-2010-beryl.pdf|title=Commodity Summary 2000: Beryllium |publisher=United States Geological Survey|accessdate =16 May 2010|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100716091446/http://minerals.usgs.gov/minerals/pubs/commodity/beryllium/mcs-2010-beryl.pdf|archivedate=2010-07-16}}</ref>
 
=== Etimológia ===
A ''berillium'' szó korai használata számos nyelvre visszavezethető, beleértve a [[latin nyelv|latin]] ''beryllus''; a francia ''béry''; a [[Görög nyelv|görög]] ''βήρυλλος'', ''bērullos'', ''beryl''; a prakrit ''veruliya'' (वॆरुलिय‌); a [[Páli nyelv|pāli]] ''veḷuriya'' (वेलुरिय), ''veḷiru'' (भेलिरु) vagy a ''viḷar'' (भिलर्) – "elsápadni" (a sápadt [[Drágakő|féldrágakőre]], a [[berill]]re utalva) szavakat. Az eredeti forrása valószínűleg a ''vaidurya'' (वैडूर्य) [[Szanszkrit nyelv|szanszkrit]] szó, amely dravida eredetű, és a mai modern város, [[Belur]] nevéből származtatható.<ref>{{cite web|url=http://www.etymonline.com/?term=beryl|title=beryl|work=[[Online Etymology Dictionary]]|last = Harper | first= Douglas}}</ref> Körülbelül 160 évig a berillium sóinak édes íze miatt (a [[Görög nyelv|görög]] ''glykys'' édes szóból) ''glucinum'' illetve ''glucínium'' néven volt ismert.<ref>{{cite web |url=http://periodic.lanl.gov/4.shtml |title=Periodic Table of Elements: Los Alamos National Laboratory: Beryllium |year=2010 |month=11 |work=Periodic Table of Elements: Los Alamos National Laboratory |publisher=Los Alamos National Security |accessdate=2012-02-21 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20111230032743/http://periodic.lanl.gov/4.shtml |archivedate=2011-12-30 }}</ref> (Kémiai szimbóluma is "'''Gl'''" volt).<ref>Black, The MacMillian Company, New York, 1937</ref>
 
== Felhasználása ==
147. sor:
Az alacsony rendszáma és a nagyon alacsony röntgensugár-abszorpciója miatt, a berillium legrégebbi és még mindig az egyik legfontosabb alkalmazási területe a [[Röntgencső|röntgencsövek]] sugárzási ablaka.{{sfn|Emsley|2001|p=58}} Annak érdekében, hogy szép és hibamentes röntgenképek keletkezzenek, extrém követelményeket támasztottak az alkalmazott berillium vegytisztaságára, és tisztaságára vonatkozóan. A röntgen-detektorok sugárzási ablakaként vékony berillium fóliát alkalmaznak, így a rendkívül alacsony abszorpció minimálisra csökkenti a magas intenzitású, alacsony energiájú röntgen (jellemzően [[szinkrotron]]) sugárzás melegítő hatását. A szinkrotron sugárzást vizsgáló kísérletekben alkalmazott vákuum-záró ablakokat és sugárcsöveket kizárólag berilliumból gyártják. A különféle röntgen kibocsátást vizsgáló tanulmányokban (pl. energia-diszperzív röntgenspektroszkópia) a mintatartó általában berilliumból készül, mert a berillium által kibocsátott röntgensugárzás sokkal alacsonyabb energiájú (kb. 100&nbsp;|[[elektronvolt|eV]]), mint a legtöbb tanulmányozott anyagból kibocsátott.<ref name=Be/>
 
A berillium alacsony rendszáma viszonylag átlátszóvá teszi a fémet az energetikus [[elemi részecske|részecskékkel]] szemben is. Ezért a [[részecskefizika]]i kutatásokban - mint például a [[Nagy Hadronütköztető]] mind a négy detektorában ([[ALICE]], [[ATLAS-kísérlet|ATLAS]], [[Compact Muon Solenoid|CMS]], [[LHCb]]),<ref>{{Cite web| title =Installation and commissioning of vacuum systems for the LHC particle detectors|publisher =CERN|first1 =R.|last1 =Veness|first2 =D.|last2 =Ramos|first3 =P.|last3 =Lepeule|first4 =A.|last4 =Rossi|first5 =G.|last5 =Schneider|first6 =S.|last6 =Blanchard|url =http://accelconf.web.cern.ch/accelconf/PAC2009/papers/mo6rfp010.pdf|accessdate =2013-05-28|archiveurl =https://web.archive.org/web/20111114063409/http://accelconf.web.cern.ch/accelconf/PAC2009/papers/mo6rfp010.pdf|archivedate =2011-11-14}}</ref> valamint a [[Tevatron]]ban és a [[Stanford Linear Accelerator Center|SLAC]]-ben - a sugárcső ütközési régió körüli részének felépítésére használják. A berillium alacsony sűrűsége lehetővé teszi, hogy az ütközés termékei jelentős kölcsönhatások végbemenetele nélkül érjék el a környező detektorokat; merevsége lehetővé teszi, hogy a csövön belül erős vákuum uralkodhasson, így minimalizálva a gázokkal történő kölcsönhatásokat is. Termikus stabilitása következtében, mindössze néhány fokkal az [[Abszolút nulla fok|abszolút zéró hőmérséklet]] felett is megfelelően működik; [[Diamágnesesség|diamágneses]] természete pedig megóvja attól, hogy interferáljon a részecske sugarak irányítására és fókuszálására használt komplex többpólusú mágnesrendszerekkel.<ref>{{Cite journal|doi=10.1016/S0168-9002(01)01149-4|title=A new inner vertex detector for STAR|year=2001|author=Wieman, H|journal=Nuclear Instruments and Methods in Physics Research Section a Accelerators Spectrometers Detectors and Associated Equipment|volume=473|pages=205|bibcode=2001NIMPA.473..205W|last2=Bieser|first2=F.|last3=Kleinfelder|first3=S.|last4=Matis|first4=H.S.|last5=Nevski|first5=P.|last6=Rai|first6=G.|last7=Smirnov|first7=N.}}</ref>
 
=== Mechanikai alkalmazásai ===
Merevsége, kis súlya és széles hőmérséklet-tartománybeli méretstabilitása miatt, a fém berilliumot a védelmi- és az űripar használja fel a könnyűszerkezetekben, nagy sebességű repülőgépekben, irányított rakétákban, [[űreszköz]]ökben, és [[műhold]]akban. Számos folyékony-üzemanyagú rakéta fúvókája tiszta berilliumból készül.<ref>{{Cite book|url=https://books.google.com/?id=IpEnvBtSfPQC&pg=PA690| title=Metals handbook|chapter=Beryllium|first=Joseph R.|last=Davis|publisher=ASM International|year=1998|isbn=978-0-87170-654-6|pages=690–691}}</ref><ref>{{Cite book|url=https://books.google.com/?id=6fdmMuj0rNEC&pg=PA62|page=62|title=Encyclopedia of materials, parts, and finishes|author=Schwartz, Mel M. |publisher=CRC Press|year=2002|isbn=1-56676-661-3}}</ref> A berillium port magát is vizsgálták, mint lehetséges rakéta-üzemanyag, de ez sosem valósult meg.{{sfn|Emsley|2001|p=58}} Kis számban kerékpárvázak is készültek berilliumból.<ref name=museum>{{cite web|url=http://mombat.org/American.htm|title=Museum of Mountain Bike Art & Technology: American Bicycle Manufacturing|accessdate=2011-09-26|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110720022521/http://mombat.org/American.htm|archivedate=2011-07-20}}</ref> 1998 és 2000 között, a [[McLaren]] [[Formula–1]] istálló által használt [[Mercedes-Benz]] motorokban berillium-alumínium-[[ötvözet]] [[dugattyú]]k voltak.<ref>{{cite web|last=Ward|first=Wayne|title=Aluminium-Beryllium|url=http://www.ret-monitor.com/articles/967/aluminium-beryllium/|publisher=Ret-Monitor|accessdate=18 July 2012|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100801083918/http://www.ret-monitor.com/articles/967/aluminium-beryllium/|archivedate=2010-08-01}}</ref> A berillium motoralkatrészek használatát ezt követően a [[Scuderia Ferrari]] nyomására betiltották.<ref>{{cite web|last=Collantine|first=Keith|title=Banned! – Beryllium|url=http://www.f1fanatic.co.uk/2007/02/08/banned-beryllium/|accessdate=18 July 2012|archiveurl=https://web.archive.org/web/20120721090504/http://www.f1fanatic.co.uk/2007/02/08/banned-beryllium/|archivedate=2012-07-21}}</ref> A berillium egy korábbi fő alkalmazási területe volt a katonai [[repülőgép]]ek [[fék]]berendezése, a fém nagy keménysége, magas olvadáspontja, és kivételes hődisszipációs képessége miatt. Később környezetvédelmi megfontolásokból más anyagokkal helyettesítették.<ref name=Be/>
 
[[Fájl:Beryllium Copper Adjustable Wrench.jpg|220px|thumb|alt=|Berillium-réz állítható villáskulcs]]
156. sor:
A [[réz]]hez körülbelül {{szám|2|%}} berilliumot adva berillium-réz [[ötvözet]] keletkezik, amely hatszor erősebb, mint a réz önmagában.<ref name=McGraw-Hill2004>{{cite book |author=McGraw-Hill contributors |title=Concise Encyclopedia of Chemistry |editor=Geller, Elizabeth |publisher=McGraw-Hill |location=New York City |year=2004 |isbn=0-07-143953-6}}</ref> A berilliumötvözeteket számos területen alkalmazzák; a fém rugalmassága, magas elektromos- és [[Hővezetés|hővezetőképessége]], nagy szilárdsága és [[keménység]]e, nem-mágneses tulajdonságai, jó [[korrózió]]állósága és [[Kifáradás (anyagé)|kifáradási]] jellemzőinek kombinációja miatt.{{sfn|Emsley|2001|p=58}}<ref name=deGruyter/> Ezek az alkalmazási területek magukban foglalják a robbanásveszélyes környezetben használt szikramentes szerszámokat (berillium-nikkel); sebészeti műszerekben használt [[rugó]]kat és membránokat (berillium-nikkel és berillium-vas); illetve a magas hőmérsékleten alkalmazott eszközöket.{{sfn|Emsley|2001|p=58}}<ref name=deGruyter/> Folyékony [[magnézium]]hoz mindössze {{szám|50|ppm}} berilliumot ötvözve már jelentősen növekedik az oxidációs ellenállás és csökken a tűzveszélyesség.<ref name=deGruyter/>
 
A berillium nagy merevsége kiterjedt alkalmazásokhoz vezetett a precíziós műszerek területén, mint például [[tehetetlenségi navigációs rendszer]]ek és optikai rendszerek támasztó mechanizmusai.<ref name=Be/> Berillium-réz ötvözeteket keményítő adalékként alkalmaztak a "Jason dugattyúban", amelyet a hajótest festésének eltávolítására használnak.<ref>{{Cite news|date=1 February 2005|accessdate=8 August 2009|url=http://www.smh.com.au/news/National/Defence-forces-face-rare-toxic-metal-exposure-risk/2005/02/01/1107228681666.html|title=Defence forces face rare toxic metal exposure risk|work=The Sydney Morning Herald|archiveurl=https://web.archive.org/web/20071230001424/http://www.smh.com.au/news/National/Defence-forces-face-rare-toxic-metal-exposure-risk/2005/02/01/1107228681666.html|archivedate=2007-12-30}}</ref>
 
A költségek csökkentése érdekében a berillium jelentős mennyiségű [[alumínium]]mal ötvözhető, melynek eredménye az ''AlBeMet'' (márkanév). Ez az ötvözet olcsóbb, mint a tiszta berillium, miközben megtartja annak kívánatos tulajdonságait.
163. sor:
A berillium [[tükör|tükrök]] különös jelentőséggel bírnak. A nagy felületű tükrök gyakran méhsejt tartószerkezettel rendelkeznek, például a [[meteorológiai műhold]]ak esetében, ahol az alacsony súly és a hosszú távú méretstabilitás kritikus jelentőségű. Kisebb berillium tükröket használnak az optikai irányítási- illetve tűzvezető rendszerekben, például a német gyártmányú [[Leopard 1]] és [[Leopard 2]] [[harckocsi]]kban. Ezekben a rendszerekben a tükrök nagyon gyors mozgására van szükség, amely kis tömeget és a nagy merevséget követel meg. A berillium tükrön általában kemény elektrolitikus nikkel bevonat található, amely könnyebben csiszolható a megfelelő optikai pontosságra, mint a berillium. Bizonyos alkalmazásoknál azonban a berillium közvetlenül, bevonat nélkül polírozott. Ez különösen érvényes a kriogenikus műveletekre, ahol a hőtágulás miatti elmozdulás a bevonat kihajlását okozza.<ref name=Be/>
 
A [[James Webb űrtávcső|James Webb űrtávcsövön]] 18 darab hatszögletű, [[arany]] bevonatú berillium szegmens alkotja majd a tükröt.<ref>{{Cite web|url=http://www.jwst.nasa.gov/mirror.html|title=Beryllium related details from NASA|accessdate =18 September 2008|publisher =NASA |archiveurl=https://web.archive.org/web/20080529052057/http://www.jwst.nasa.gov/mirror.html <!-- Bot Hozzáférés ideje: archive --> |archivedate=29 May 2008}}</ref><ref name="PM">{{cite web |url = http://www.jwst.nasa.gov/mirrors.html |title = The Primary Mirror |work = NASA |accessdate = 2010-12-10 |archiveurl = https://www.webcitation.org/6F9ILSxub?url=http://www.jwst.nasa.gov/mirrors.html |archivedate = 2013-03-16 }}</ref> A JWST üzemi hőmérséklete {{szám|33|[[Kelvin|K]]}} lesz, a berillium tükrök ezt a rendkívüli hideget jobban képesek kezelni, mint az üveg. A berillium ugyanis kevésbé deformálódik és húzódik össze, mint az üveg.<ref>{{Cite journal|title=The James Webb Space Telescope|first=Jonathan P.|last=Gardner|year=2007|journal=Proceedings of Science|url=http://pos.sissa.it/archive/conferences/052/005/MRU_005.pdf|bibcode=2007mru..confE...5G|pages=5|accessdate=2013-05-28|archiveurl=https://web.archive.org/web/20160604034944/http://pos.sissa.it/archive/conferences/052/005/MRU_005.pdf|archivedate=2016-06-04}}</ref> Ugyanezen okból, a [[Spitzer űrtávcső|Spitzer űrteleszkóp]] optikája teljes mértékben berilliumból készült.<ref>{{Cite journal|title=The Spitzer Space Telescope Mission|arxiv=astro-ph/0406223|journal=Astrophysical Journal Supplement|year=2004|doi=10.1086/422992|volume=154|pages=1|last1=Werner|first1=M. W.|last2=Roellig|first2=T. L.|last3=Low|first3=F. J.|last4=Rieke|first4=G. H.|last5=Rieke|first5=M.|last6=Hoffmann|first6=W. F.|last7=Young|first7=E.|last8=Houck|first8=J. R.|last9=Brandl|first9=B.|bibcode=2004ApJS..154....1W|display-authors=8}}</ref>
 
=== Mágneses alkalmazásai ===
A berillium nem mágneses. Ezért a tengerészet, illetve a katonai tűzszerészet berilliumból gyártott szerszámokat használ a [[Akna (katonai)|tengeri aknák]] közelében, mert ezekben általában mágneses gyújtószerkezet található.<ref>{{Cite news|url=http://oai.dtic.mil/oai/oai?verb=getRecord&metadataPrefix=html&identifier=AD0263919|title=The selection of low-magnetic alloys for EOD tools|publisher=Naval Weapons Plant Washington DC|author=Kojola, Kenneth ; Lurie, William|date=9 August 1961|accessdate=2013-05-28|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110823130608/http://oai.dtic.mil/oai/oai?verb=getRecord&metadataPrefix=html&identifier=AD0263919|archivedate=2011-08-23}}</ref> Ezek a szerszámok a [[Mágnesesrezonancia-képalkotás|mágnesesrezonancia-képalkotó]] ''(MRI)'' berendezések építésekor és karbantartásakor is megtalálhatók, a gép keltette nagy mágneses tér miatt.<ref>{{Cite book|url=https://books.google.com/?id=EqtlqFNkWwQC&pg=PT891|page=891|title=Understanding anesthesia equipment|author=Dorsch, Jerry A. and Dorsch, Susan E.|publisher=Lippincott Williams & Wilkins|year=2007|isbn=0-7817-7603-1}}</ref> A [[rádió]]kommunikációban és az erős (általában katonai) [[rádiólokátor]]oknál berilliumból készült kéziszerszámokkal állítják be az erősen mágneses [[klisztron]]t, [[magnetron]]t, haladó-hullám csöveket stb., amiket [[mikrohullám]]ú sugárzás előállítására használnak.<ref>{{Cite book|url=https://books.google.de/books?id=yZ786vEild0C&pg=PA7|page=7|title=Encyclopedia of the Alkaline Earth Compounds|isbn=9780444595539|author1=Ropp|first1=Richard C|date=2012-12-31}} {{Wayback|url=https://books.google.de/books?id=yZ786vEild0C&pg=PA7 |date=20160404051353 }}</ref>
 
=== Nukleáris alkalmazásai ===
176. sor:
 
=== Akusztika ===
A berillium alacsony sűrűsége és nagy merevsége alkalmassá teszi nagyfrekvenciás [[hangszóró]]nak. Mivel a berillium drága (sokszor többe kerül, mint a [[titán (elem)|titán]]), ridegsége miatt nehéz alakítani, és mérgezést okozhat ha rosszul kezelik, ezért a berillium magassugárzókat a high-end home,<ref>{{Cite web|url=http://www.scan-speak.dk/news/20100429a.pdf|publisher=Scan Speak|accessdate=1 May 2010|title=Scan Speak offers Be tweeters to OEMs and Do-It-Yourselfers|archiveurl=https://web.archive.org/web/20140525200642/http://www.scan-speak.dk/news/20100429a.pdf|archivedate=2014-05-25}}</ref><ref>{{Cite web|url=http://www.hometheaterhifi.com/speakers/232-usher-be-718-bookshelf-speakers-with-beryllium-tweeters.html|first=John E.|last=Johnson, Jr.|date=12 November 2007|accessdate=18 September 2008|title=Usher Be-718 Bookshelf Speakers with Beryllium Tweeters|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110613202401/http://www.hometheaterhifi.com/speakers/232-usher-be-718-bookshelf-speakers-with-beryllium-tweeters.html|archivedate=2011-06-13}}</ref><ref>{{Cite web|url=http://www.krksys.com/krk-studio-monitor-speakers/expose.html |publisher=KRK Systems|accessdate =12 February 2009|title=Exposé E8B studio monitor|archiveurl=https://web.archive.org/web/20110410205303/http://www.krksys.com/krk-studio-monitor-speakers/expose.html|archivedate=2011-04-10}}</ref> pro audio, és hangosbemondókra korlátozzák.<ref>{{Cite web|url=http://www.focalprofessional.com/en/technologies/index.php#tabs-2|accessdate =10 July 2010|title=Beryllium use in pro audio Focal speakers|archiveurl=https://web.archive.org/web/20121231000340/http://www.focalprofessional.com/en/technologies/index.php#tabs-2|archivedate=2012-12-31}}</ref><ref>{{Cite web|url=http://www.vueaudio.com/press/|accessdate=21 May 2012|title=VUE Audio announces use of Be in Pro Audio loudspeakers|archiveurl=https://web.archive.org/web/20120510155255/http://www.vueaudio.com/press/|archivedate=2012-05-10}}</ref> A berillium jó akusztikai teljesítményének köszönhetően egyes termékekről kereskedelmi okokból azt állítja a gyártó, hogy abból készültek, pedig valójában nem.<ref>{{Cite web|url=http://www.docstoc.com/docs/45957370/BRUSH-WELLMAN|first=Mark|last=Svilar|date=8 January 2004|accessdate=13 February 2009|title=Analysis of "Beryllium" Speaker Dome and Cone Obtained from China|archiveurl=https://web.archive.org/web/20130517084140/http://www.docstoc.com/docs/45957370/BRUSH-WELLMAN|archivedate=2013-05-17}}</ref>
 
=== Elektronika ===
A berillium p típusú adalékanyag (akceptor) a III-V [[félvezető]]kben. Széles körben használják molekuláris sugár epitaxiával ''(MBE)'' növesztett anyagokban, mint amilyen a [[Gallium-arzenid|GaAs]], [[Alumínium-gallium-arzenid|AlGaAs]], [[Indium-gallium-arzenid|InGaAs]] és [[Indium-alumínium-arzenid|InAlAs]].<ref>{{Cite book|url=https://books.google.com/?id=oJs6nK3TZrwC&pg=PA104|page=104|title=High-power diode lasers|author=Diehl, Roland |publisher=Springer|year=2000|isbn=3-540-66693-1}}</ref> A keresztirányban hengerelt berilliumlemez kiváló szerkezeti megtámasztást nyújt a [[Nyomtatott huzalozású lemez|nyomtatott áramköri]] lapoknak a felületszerelt technológiákban. Bizonyos kritikus elektronikai alkalmazásokban a berillium egyszerre funkcionál támaszként és hűtőbordaként. Ezek az alkalmazások azt is megkövetelik, hogy a fém [[hőtágulás|hőtágulási együtthatója]] jól illeszkedjen az alumínium- és üveg-poliimid borításéhoz. A berillium-[[berillium-oxid]] [[kompozit anyagok|kompozitok]], ún. E-anyagokat kifejezetten az elektronikus alkalmazások számára tervezték, és megvan az a további előnyük, hogy a hőtágulási együttható hozzáigazítható a különböző hordozóanyagokhoz.<ref name=Be/>
 
A [[berillium-oxid]] hasznos sok olyan alkalmazás számára, amelyek megkövetelik az [[Szigetelő|elektromos szigetelést]], a kitűnő hővezetést, a nagy szilárdságot és keménységet, illetve az igen magas olvadáspontot. A berillium-oxidot gyakran használják a távközlésben, a [[rádiófrekvencia|rádiófrekvenciás]] adókban lévő nagy teljesítményű [[tranzisztor]]ok szigetelő alaplapjaként. A berillium-oxidot tanulmányozták abból a célból, hogy megnöveljék vele az [[urán-dioxid]] fűtőelem pelletek [[hővezetés]]ét.<ref>{{Cite web|url=http://www.purdue.edu/uns/html4ever/2005/050927.Solomon.nuclear.html|date=27 September 2005|title=Purdue engineers create safer, more efficient nuclear fuel, model its performance|publisher=Purdue University|accessdate=18 September 2008|archiveurl=https://web.archive.org/web/20120527141643/http://www.purdue.edu/uns/html4ever/2005/050927.Solomon.nuclear.html|archivedate=2012-05-27}}</ref> Korábban a fénycsövekben is használtak berilliumvegyületeket, de ezt a gyakorlatot nem folytatták, miután bebizonyosodott, hogy a csöveket összeszerelő munkásokban [[berilliózis]] alakult ki.<ref>{{Cite book|pages=30–33|author=Breslin AJ|chapter=Chap. 3. Exposures and Patterns of Disease in the Beryllium Industry|title=in Beryllium: Its Industrial Hygiene Aspects|editor=Stokinger, HE |publisher=Academic Press, New York|year=1966}}</ref>
|url=http://www.purdue.edu/uns/html4ever/2005/050927.Solomon.nuclear.html|date=27 September 2005|title=Purdue engineers create safer, more efficient nuclear fuel, model its performance |publisher=Purdue University |accessdate =18 September 2008}}</ref> Korábban a fénycsövekben is használtak berilliumvegyületeket, de ezt a gyakorlatot nem folytatták, miután bebizonyosodott, hogy a csöveket összeszerelő munkásokban [[berilliózis]] alakult ki.<ref>{{Cite book|pages=30–33|author=Breslin AJ|chapter=Chap. 3. Exposures and Patterns of Disease in the Beryllium Industry|title=in Beryllium: Its Industrial Hygiene Aspects|editor=Stokinger, HE |publisher=Academic Press, New York|year=1966}}</ref>
 
== Biztonság ==
Az emberi szervezetben körülbelül {{szám|35|mikrogramm}} berillium található, de ez a mennyiség nem tekinthető ártalmasnak.{{sfn|Emsley|2001|p=57}} A berillium kémiailag hasonló a [[magnézium]]hoz, és ezért helyet cserélhet vele az [[enzim]]ekben, ezzel azok hibás működését okozva.{{sfn|Emsley|2001|p=57}} A krónikus [[berilliózis]] egy pulmonális és szisztémás granulomatózus<!-- ez magyarul hogy hangozna?--> betegség, amit a berilliumpor vagy a vele szennyezett füst belélegzése okoz; mind a rövid idő alatt belélegzett nagy mennyiség, mind a hosszú ideig belélegzett kis mennyiség a betegség kialakulásához vezet. A betegség tüneteinek kialakulása akár 5&nbsp;évig is tarthat, de a betegek harmada belehal, a túlélők pedig rokkanttá válnak.{{sfn|Emsley|2001|p=57}} A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség ''(IARC)'' a berilliumot és a berilliumvegyületeket első kategóriás [[rákkeltő]] anyagokként tartja számon.<ref>{{Cite web|url =http://www.inchem.org/documents/iarc/vol58/mono58-1.html|publisher=International Agency for Research on Cancer|title=IARC Monograph, Volume 58|year=1993|accessdate =18 September 2008|archiveurl=https://www.webcitation.org/69YsDBNKb?url=http://www.inchem.org/documents/iarc/vol58/mono58-1.html|archivedate=2012-07-31}}</ref>
 
Kémiai [[tüdőgyulladás]] formájában jelentkező akut berilliumbetegségről először Európában számoltak be 1933-ban, majd 1943-ban az Egyesült Államokban is. Egy 1949-ben, az Egyesült Államokban elvégzett felmérés megállapította, hogy a [[fénycső]]gyártó üzemek dolgozóinak mintegy 5%-a a berilliummal összefüggő tüdőbetegségben szenvedett.{{sfn|Emsley|2001|p=5}} A krónikus berilliózis sok tekintetben hasonlít a [[szarkoidózis]]ra, és a [[differenciáldiagnózis]] gyakran nehéz. A betegségben halt meg néhány korai atomfegyver tervező, mint például [[Herbert Lawrence Anderson|Herbert L. Anderson]].<ref>{{Cite web|url=http://www.atomicarchive.com/Photos/CP1/image5.shtml|title=Photograph of Chicago Pile One Scientists 1946|date=19 June 2006|publisher=Office of Public Affairs, Argonne National Laboratory|accessdate =18 September 2008|archiveurl=https://web.archive.org/web/20081211195616/http://www.atomicarchive.com/Photos/CP1/image5.shtml|archivedate=2008-12-11}}</ref>
 
A korai kutatók a berillium és vegyületeinek jelenlétét azok édességének megízlelésével ellenőrizték. A modern diagnosztikai berendezések ma már nem teszik szükségessé ezt a rendkívül kockázatos eljárást, így a rendkívül mérgező anyag még véletlenül sem kerülhet az emésztőrendszerbe.<ref name=deGruyter/> A berilliumot és vegyületeit nagy gonddal kell kezelni, és különleges óvintézkedéseket kell tenni minden olyan tevékenység során, amely a berilliumpor környezetbe jutását eredményezheti (a tartósan lerakódott berilliumpor [[tüdőrák]]ot okozhat). Bár a berillium vegyületeit 1949 óta nem alkalmazzák fénycsövekben, a berilliumnak való kitettség továbbra is fenyegeti a nukleáris és űripar, a berilliumfinomítók és -kohók, és az elektronikuseszköz-gyárak dolgozóit; illetve mindazokat, akik berilliumtartalmú anyagok kezelésével foglalkoznak.<ref>{{cite web |url=http://www.inchem.org/documents/ehc/ehc/ehc106.htm |title=Beryllium: ENVIRONMENTAL HEALTH CRITERIA 106 |author=International Programme On Chemical Safety |year= 1990 |publisher=World Health Organization |accessdate=10 April 2011 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110609023121/http://www.inchem.org/documents/ehc/ehc/ehc106.htm |archivedate=2011-06-09 }}</ref>
 
A közelmúltban sikeresen kidolgoztak, és nemzetközi önkéntes konszenzus szabványként ''(ASTM D7202)'' közzétettek egy, a berilliumot a levegőben és a felületeken kimutató eljárást. Az eljárás híg [[ammónium-bifluorid]]ot használ oldószerként, illetve [[Fluoreszkálás|fluoreszcensen]] detektálja a szulfonált hidroxi-benzokinolinhoz kötődött berilliumot; ezzel százszor érzékenyebb észlelést biztosít, mint a munkahelyeken ajánlott berilliumkoncentráció határértéke. Az új eljárást sikeresen tesztelték különböző felületeken; illetve hatékonyan viszi oldatba és detektálja a tűzálló [[berillium-oxid]]ot és szilikátos berilliumot ''(ASTM D7458)''.<ref>{{Cite web|url=http://www.astm.org/Standards/D7458.htm|title=ASTM D7458&nbsp;–08|accessdate=8 August 2009|publisher=American Society for Testing and Materials|archiveurl=https://web.archive.org/web/20100712085740/http://www.astm.org/Standards/D7458.htm|archivedate=2010-07-12}}</ref><ref>{{Cite journal|doi=10.1520/JAI13168|title=Development of a New Fluorescence Method for the Detection of Beryllium on Surfaces|year=2005|last1=Minogue|first1 =EM|last2=Ehler|first2=DS|last3=Burrell|first3=AK|last4= McCleskey|first4=TM|last5=Taylor|first5=TP|journal=Journal of ASTM International|volume=2|pages=13168|issue=9}}</ref>
 
== Jegyzetek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Berillium”