|
[[Fájl:WOAHdubs.jpg|bélyegkép|Devil's sinkhole, Hawthorne közelében, [[Florida]]. Floridában a földtani sajátosságok miatt gyakran nyílnak ki újabb víznyelők.]]
[[Fájl:Guatemala city sinkhole 2007 composite view.jpg|thumb|A közép-amerikai [[Guatemalaváros]] területén, 2007-ben, majd 2010-ben megnyílt víznyelők hatalmas károkat okoztak.]]
[[Fájl:Dead sea ecological disaster - Sinkholes.jpg|thumb|A [[Közel-Kelet]]en, a [[Holt-tenger]] térségében megnyílt víznyelő ]]
A '''víznyelő''' ''(egyéb nevein: ravaszlyuk ,<ref>{{Cite web |url=http://www.kvvm.hu/cimg/documents/13._sz_m__f_ggel_k_r_vid_t_sek_fogalmak.pdf |title=Archivált másolat |accessdate=2018-08-04 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090612064217/http://www.kvvm.hu/cimg/documents/13._sz_m__f_ggel_k_r_vid_t_sek_fogalmak.pdf |archivedate=2009-06-12 }}</ref> bujtató, zsomboly <ref name="Mélykúti">[https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/0027_TOP5/ch01s02.html Mélykúti Gábor: Topográfia 5., Domborzattan II. (2010)]</ref>)'' a felszíni [[karszt]]jelenségek egyik fajtája. Víznyelőnek nevezzük azokat a karsztos nyílásokat, amelyeken a felszínen időszakosan vagy állandóan folyó víz a kőzet belsejébe kerül. A [[töbör]]rel (dolina) ellentétben ennek az alján mindig víznyelő rés; alatta gyakran üreg vagy [[barlang]] van.<ref name="Mélykúti"/> 2009061
A vízzáró kőzetekre eső víz jelentős része a felszínen folyik el. Ha ez a víz fedetlen karsztos területre érkezik, ott a kőzet repedéseit tágítva (oldva, illetve koptatva) jut le a [[nyugalmi karsztvízszint]]ig, és úgy áramlik tovább valamelyik, a vízrendszert megcsapoló forrás felé, ezért a fedett és a nyílt karszt határán különösen gyakoriak a víznyelők. Víznyelők nemcsak a vízzáró és a karsztos kőzet határához közel alakulnak ki, hanem a nyílt karsztos területek belsejében is.
A víznyelő általában kisebb bemélyedés egy néhány tucat – néhány száz méter átmérőjű negatív karsztforma ([[töbör]], [[dolina]]) alján, amiben néha kisebb vízmosás is fut a nyelőszájig. Maga a nyelő gyakran nem is látható az összehalmozódott növénymaradványok miatt.
A hóolvadás idején a még fagyott talaj vízzáró, ezért a teljesen karsztos felszínen is lehetnek időszakos vízfolyások.
A víznyelőket elzárhatja a behordott anyag – főleg akkor, ha a bejutó vízmennyiség kevesebb lesz a vízgyűjtő terület vagy a csapadék csökkenése miatt. Nyílását így sokszor növényzet rejti. Az ismét csapadékosabbá váló éghajlat hatására a nyelő újraéledhet.
Magyarországon minden víznyelő [[Ex lege védettség|ex lege védett]] [[természetvédelmi terület]].
==Kapcsolódó szócikkek==
| 