„Irinyi János” változatai közötti eltérés

' ([[Albis]], [[1817]]. [[május 18.]]<ref>[http://www.irinyi.eu/hires_irinyi_janos_ujsag.pdf Dr. Irinyi Judit, Irinyi Gábor: Irinyi János, Albis másik híres szülötte. (Újságcikk az Irinyi család honlapján)] {{OTRS-forrás|id=2011102110008369}} A keresztlevél másolatának szkennelt változata tartalmazza a fenti születési dátumot és helyet; Irinyi Judit - Irinyi Gábor 2011: Tisztázódott Irinyi János születési helye. [[Turul (folyóirat)|Turul]] 84/3, 102.</ref> – [[Létavértes|Vértes]], [[1895]]. [[december 17.]])<ref>[https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:33S7-9TFD-98W1?i=9&cc=1452460&cat=831284 Halálesete bejegyezve a vértesi polgári halotti akv. 7/1895. fsz. alatt]</ref> magyar vegyész, a zajtalan és robbanásmentes [[gyufa]] feltalálója, [[Irinyi József]] bátyja.

 

A nemesi származású irinyi [[Irinyi család]] sarja. 1817-ben született [[Partium|Partiumban]], a Bihar megyei [[Albis]]on, irinyi Irinyi János mezőgazdász, földbirtokos, és Janovits Roxanda (másként: Jánossy Róza) gyermekeként. Többek között [[Debrecen]]ben is tanult, de [[kémia]]i ismereteit a [[bécs]]i [[Politechnikum]]ban szerezte. Egyik professzorának ([[Paul Traugott Meissner|Meissner Pál]]nak) sikertelen kísérlete kapcsán jött rá a nem robbanó, zajtalan gyufa megoldásának gondolatára. Hosszú kísérletsorozat után, 1836-ban szabadalmaztatta a zajtalan és robbanásmentes gyufát (a gyufa fejében a [[foszfor]]t nem [[kálium-klorát]]tal, hanem [[ólom-dioxid]]dal keverte). Találmányát eladta egy [[Rómer István]] nevű gyufagyárosnak, a kapott összegből külföldre ment tanulmányútra, s ebből fedezte későbbi [[berlin]]i egyetemi, majd hoffenheimi gazdasági akadémiai tanulmányait.