|
Ciganyok hulyek.<ref>Wallerstein, Immanuel, 'The Construction of Peoplehood: Racism, Nationalism, Ethnicity,' Sociological Forum, 1987, 2,2(March):373-88</ref>.<ref>Ld. pl. Aimé Césaire, [http://fr.wikipedia.org/wiki/Discours_sur_le_colonialisme Discurs sur le colonialisme], 1950, Réclame, (1955, Présence Africaine)</ref>macska szaporodas
{{lektor}}
A '''rasszizmus''' olyan gondolkodásmódot jelent, amely az emberek külső vagy belső tulajdonságait kiemeli, ezekhez morális, társadalmi vagy politikai különbségeket rendel hozzá, és az így létrehozott csoportok között – feltételezett tulajdonságaik vagy értékeik alapján – hierarchiát állít fel.<ref>Wallerstein, Immanuel, 'The Construction of Peoplehood: Racism, Nationalism, Ethnicity,' Sociological Forum, 1987, 2,2(March):373-88</ref> A rasszizmus nyelvi alapon megnyilvánuló formája a [[lingvicizmus]].
== A kifejezés eredete ==
A ''rassz'' szó a [[francia nyelv|francia]] ''race'' kifejezés magyarosított alakja, amely emberfajtát jelent. Az emberi rasszokat a [[19. század]] közepétől az Európán kívüli népek gyarmati leigázását morálisan elfogadható, „természetes” folyamatként normalizálni törekvő nyugat-európai gondolkodásmód külön [[faj]]oknak állította be.<ref>Ld. pl. Stoler, Ann Laura, ''Race and the Education of Desire: Foucault's History of Sexuality and the Colonial Order of Things,'' 1985, Duke University Press</ref> Ez az ideológia a [[20. század]] elejére Európa-szerte, illetve az oda érkező európai bevándorlók által uralt „fehér-telepes” társadalmakban uralkodó nézetté vált. Mára a nyugat-európai eszmeiség is rákényszerült annak a – világ társadalmainak nagy része által soha meg nem kérdőjelezett – ténynek az elfogadására, hogy minden ember egyetlen fajhoz ([[Homo sapiens]]) tartozik. A korábbi szóhasználat nyomán a rasszizmust „fajelméletnek”, „faji megkülönböztetésnek” is nevezik. Rasszok vagy emberfajták helyett emberi „fajokról” beszélni ugyanakkor ma már nemcsak régies, hanem pontatlan és a világ társadalmi viszonyait, s különösen a rasszizmustól sújtott csoportok pszichológiai egyensúlyát és fiziológiai jólétét súlyosan károsító<ref>Ld. pl.: John Crocker, http://www.rivier.edu/journal/RCOAJ-Spring-2007/J88-Crocker.pdf {{Wayback|url=http://www.rivier.edu/journal/RCOAJ-Spring-2007/J88-Crocker.pdf |date=20100331232726 }} 'The Effects of Racism-Related Stress on the Psychological and Physiological Well-Being of Non-Whites' Rivier Academic Journal, 2007, 3,1(Spring):1-3.</ref> szóhasználat. Az emberiség valamennyi csoportja, külső megjelenéstől függetlenül a ma Afrikaként ismert földrészről származik.<ref>Stringer, Chris and Robin McKie, ''African Exodus''. Cape, 1996</ref>
A rasszizmus az egyéneket tudományosan nem igazolható módon „tiszta” rasszokba sorolja be. Ehhez a testi jegyek kihangsúlyozása mellett az utóbbi korszakban egyre inkább [[kultúra|kulturális]] szempontokat, gyakran pedig egyes feltételezett közös tulajdonságokat vesz alapul, amelyeket egy-egy rasszra általánosan jellemzőnek tart.<ref>Gould, Steven Jay, [https://en.wikipedia.org/wiki/The_Mismeasure_of_Man The Mismeasure of Man], W.W.Norton, 1981</ref> A rasszista gondolkodásmód szerint a rasszok közötti hierarchia igazolja az egyének és csoportok [[diszkrimináció]]ját, megkülönböztetését. A [[20. század]] legelején előtérbe került [[antiszemitizmus]], illetve ennek német nagybirodalmi változata, a [[nemzeti szocializmus]] a rasszokra vonatkozó nézetei és politikai elképzelései tekintetében annyiban különbözött a nyugat-európai gyarmatosítók nézeteitől és elveitől, hogy Európán belül élő emberekre ''is'' alkalmazta ezeket.<ref>Ld. pl. Aimé Césaire, [http://fr.wikipedia.org/wiki/Discours_sur_le_colonialisme Discurs sur le colonialisme], 1950, Réclame, (1955, Présence Africaine)</ref>
== A rasszizmus megnyilvánulási formái ==
=== Fokozatok megvalósulás szempontjából ===
A rasszizmus megjelenhet a gondolatok: [[kogníció]]k, [[attitűd]]ök stb. szintjén, és mindez nem szükségszerűen ugyan, de cselekvésben is megnyilvánulhat.
|
