„Jean-Jacques Rousseau” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Visszavontam az utolsó  változtatást (134.255.127.93), visszaállítva Jávori István szerkesztésére
26. sor:
{{Idézet 2|''Genfben születtem 1712-ben mint Isaac Rousseau polgár és Susanne Bernard polgárnő gyermeke. Abból a nagyon szerény vagyonból, ami tizenöt gyermeke között oszlott meg, apámra jóformán semmi sem maradt, úgyhogy órásmesterségből kellett fenntartania magát. Ehhez egyébként kitűnően értett. Anyám, Bernard lelkész lánya, gazdagabb volt; szép és okos. Apám nem egykönnyen nyerte el.''<ref>Rousseau: ''Vallomások'' Magyar Helikon 1962 16. o</ref>|Rousseau saját származásáról a ''Vallomások''ban|#736433}}
 
Meggazdagodás céljából apja kalandos úton egészen [[Konstantinápoly]]ig ment, azonban a „szeráj órása” szegényen tért haza és Jean-Jacques Rousseasuszületésekor a feleségét is elvesztette. A megözvegyült órásmester sajátos módon nevelte a fiát: a ''Vallomások''ban olvashatjuk, hogy éjszakákon át olvasták – részben az édesanyjától maradt regényeket, részben klasszikus görög-római regéket, történetírókat. Az ifjú Rousseau-ra különös hatást gyakorolt [[Plutarkhosz]] ''Párhuzamos életrajzok'' című műve, melynek példatára az érett morálfilozófus számára is forrás volt.
 
születésekor a feleségét is elvesztette. A megözvegyült órásmester sajátos módon nevelte a fiát: a ''Vallomások''ban olvashatjuk, hogy éjszakákon át olvasták – részben az édesanyjától maradt regényeket, részben klasszikus görög-római regéket, történetírókat. Az ifjú Rousseau-ra különös hatást gyakorolt [[Plutarkhosz]] ''Párhuzamos életrajzok'' című műve, melynek példatára az érett morálfilozófus számára is forrás volt.
[[Fájl:LesCharmettes.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A ház [[Chambéry]]ben, ahol Rousseau 1735-36-ban élt Madame Warenssal.]]
Rousseau tízéves volt, amikor apjának el kellett menekülnie Genfből: polgári öntudatból párbajra hívott ki egy nemes kapitányt, melynek következményeként száműzték. A fiatal Jean-Jacques először lelkész nagybátyja házába került, ahol a puritán erkölcs elsajátítása mellett latin ismeretét is bővítette, majd 1725 áprilisában egy igencsak primitívnek leírt {{forrás}} vésnök inasa lett. Három évig lakott a vésnök házában, majd [[1728]]. [[március 14.|március 14-én]] elhagyta Genfet és [[Torinó]]ba ment, ahol koszt és kvártély fejében katolizált. A katolikus kollégiumból a katekizmus elsajátításával és némi [[homoszexuális]] erőszak tapasztalatával került Madame Warensnak, a frissen katolizált ifjak pártfogójának a házába.<ref>Jean-Jacques Rousseau élete és művei; In Rousseau: ''A társadalmi szerződés'' (PannonKlett, 1997) 2. o.</ref> Madame Warens – Rousseau leírása szerint – szép és fiatalos özvegy hírébe állott, aki nem idegenkedett a hozzákerülő fiatalemberek (akár kertész, akár inas) testi közeledésétől. Rousseau a nálánál jóval idősebb Madame Warenssal, 1740-ig folytatott szerelmi viszonyt, azonban a kapcsolatot mindvégig a vérfertőzés bűntudatával élte meg. E tíz esztendő alatt tanulta ki a zenetanárság, kottaírás mesterségét, valamint végigolvasta a 17–18. század ismert filozófusait: [[John Locke]], [[Nicolas Malebranche|Malebranche]], [[Gottfried Wilhelm Leibniz|Leibniz]], [[Descartes]], [[Voltaire]], [[Bernard Le Bouyer de Fontenelle|Fontenelle]] műveit.