„Szóalakvegyülés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Példái |
szócikk fejlesztése |
||
1. sor:
A [[Magyar nyelv|magyar]] [[nyelvészet]]ben '''szóalakvegyülés'''nek, '''szóvegyülés'''nek vagy '''szókeveredés'''nek, latinul ''contaminatio''-nak nevezik azt a véletlen vagy tudatos [[szóalkotás]]i módot, amely során két azonos vagy rokon értelmű [[szó]] elemei összekeverednek egymással úgy, hogy az egyik első része a másik végső részével egyesül. Az így létrejött új szó jelentése megegyezik az alapszavakéval.
Lengyel 2000 a [[szóösszevonás]] egyik fajtájának tartja, ennek másik típusa, a [[szóösszerántás]] mellett, és mindhármat a [[mozaikszó]]-alkotás nagyobb kategóriájába sorolja.<ref name="lengyel">Lengyel 2000, 346–347. o.</ref> Ezzel szemben Cs. Nagy 2007 nem sorolja a mozaikszó-alkotás kategóriájába, a szóösszerántást pedig a szóvegyülés egyik fajtájának tekinti.<ref name="nagy">Cs. Nagy 2007, 318. o.</ref>
Mindkét szerző szerint a szóvegyülés abban különbözik a szóösszerántástól, hogy ez utóbbi új szó tudatos alkotása két egymástól eltérő jelentésű szóból szintén úgy, hogy az egyik első része a másik végső részével egyesül (pl. '''''cső''''' + ''or'''r''''' → ''csőr'')<ref name="lengyel"/>, a szóösszevonástól pedig abban, hogy ez egy [[szószerkezet]]hez tartozó két vagy több egyszerű szó, illetve [[Szóösszetétel|összetett szó]] tagja első részének az összetevéséből áll, pl. '''''Mo'''zgó'''kép'''-forgalmazási Rt.'' → ''[[Mokép]]''.<ref name="lengyel"/><ref name="nagy"/>
A szóvegyülés főleg véletlen nyelvbotlásnak tudható be. Akkor történik, amikor egy szóalak felidézésének pillanatnyi zavara közben két azonos vagy rokon értelmű szó egyszerre jut a beszélő tudatába, és a hangalakok kimondásakor összekeverednek.<ref name="nagy"/> Ilyenek az alábbi példák:
:{{en}} ''swurse'' ← ''swear'' ’átkozódik, esküszik’ + ''curse'' ’átkozódik’;<ref name="crystal">Crystal 2008, 57. o.</ref>
:{{en}} ''Mozart’s symphonatas'' *’[[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]] szimfonátái’ ← ''symphonies'' ’[[Szimfónia|szimfóniák]]” + ''sonatas'' ’[[Szonáta|szonáták]]’.<ref>Bussmann 1998, 1111. o.</ref>
Máskor a szóvegyülés ugyancsak egyéni, de tudatos, például tréfás szándékkal keletkezik. Egyes ilyen szavak kikerülnek a nyelvbotlás, az egyéni nyelvhasználat köréből, általánossá válnak és egyesek az értelmező [[szótár]]akba is bekerülnek, mint például a ''csokréta'' (← ''csokor'' + ''bokréta'') szó.<ref>ÉrtSz, [http://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/kereses.php?kereses=csokr%C3%A9ta&csakcimben=on '''csokréta'''] szócikk.</ref>
Egyéb meghonosodott magyar példák az alábbiak:
== Források ==▼
:''bugyborék'' ← ''bugyog'' + ''buborék'';<ref>Zaicz 2008, '''bugyborék''' szócikk.</ref>
:''csupasz'' ← ''csupa'' + ''kopasz'';<ref name="lengyel"/><ref name="nagy"/>
:''ordibál'' ← ''ordít'' + ''kiabál'';<ref name="lengyel"/><ref name="nagy"/>
:''rémiszt'' ← ''rémít'' + ''ijeszt'';<ref name="lengyel"/><ref name="nagy"/>
:''zargat'' ← ''zavar'' + ''kerget'';<ref name="lengyel"/><ref name="nagy"/>
Egyéb nyelvekben is vannak meghonosodott szóvegyülések:
:([[középkor]]i [[Latin nyelv|latinul]]) ''carminum'' ← [[Arab nyelv|arab]] ''qirmiz'' ’karmazsin’ + latin ''minium'' ’hegyi [[cinóber]], természetes [[mínium]]’;<ref name="zaicz">Zaicz 2008, '''kármin''' szócikk.</ref>
:{{fr}} ''cahute'' ’kunyhó’ ← ''cabane'' ’bódé’ + ''hutte'' ’viskó’;<ref>Grevisse – Goosse 2007, 207. o.</ref>
:{{ro}} ''cocostârc'' ’gólya’ ← ''cocor'' ’[[Daru (madár)|daru]]’ + ''stârc'' ’[[Gémfélék|gémféle]]’.<ref>[http://www.diacronia.ro/ro/indexing/details/V875/pdf Răuțu 2010].</ref>
Szóvegyüléssel keletkezett szavak is lehetnek [[Jövevényszó|jövevényszavak]]. A ''carminum''-ból ún. vándorszó lett. Megvan a [[német nyelv]]ben (''Karmin''), a [[Holland nyelv|hollandban]] (''karmijn''), a [[Francia nyelv|franciában]] és az [[Olasz nyelv|olaszban]] (''carmin''), az [[Orosz nyelv|oroszban]] (''кармин'' [karmin]). Olasz és német közvetítéssel került a magyarba ''kármin'' alakban.<ref name="zaicz"/>
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
▲== Források ==
* {{hu}} Bárczi, Géza et Országh, László (dir.), ''A magyar nyelv értelmező szótára'' [« Dictionnaire de la langue hongroise »], Budapest, Akadémiai kiadó, 1959-1962 ; en ligne : [http://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/elolap.php ''A magyar nyelv értelmező szótára''], [http://mek.oszk.hu/ Magyar Elektronikus Könyvtár], [http://www.oszk.hu/ Országos Széchényi Könyvtár] (ÉrtSz) (consulté le
* {{en}} Bussmann, Hadumod (szerk.) [http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''Dictionary of Language and Linguistics''] (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. {{ISBN|0-203-98005-0}} (Hozzáférés: 2020. február 9.)
* {{en}} Crystal, David. [https://web.archive.org/web/20181110120458/https://anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. {{ISBN|978-1-4051-5296-9}} (Hozzáférés: 2020. február 9.)
* Cs. Nagy Lajos. A szóalkotás módjai. A. Jászó Anna (szerk.) [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}}. 293–319. o. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
* {{fr}} Grevisse, Maurice – Goosse, André. ''Le bon usage. Grammaire française'' (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. {{ISBN|978-2-8011-1404-9}}
* Lengyel, Klára, Ritkább szóalkotási módok. Keszler Borbála (szerk.) [https://fr.scribd.com/document/324627255/Magyar-Grammatika-TK-2 ''Magyar grammatika'']. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 2000. {{ISBN|978-963-19-5880-5}}. 341–348. o. (MGr) (Hozzáférés: 2020. február 9.)
* {{ro}} Răuțu, Daniela. Despre cuvintele telescopate din presa actuală. Teorii, procedee și valori (A szóösszerántásról a mai sajtóban. Elméletek, módszerek és értékek). Zafiu, Rodica ''et al.'' (szerk.) ''Limba română. Controverse, delimitări, noi ipoteze'' (A román nyelv. Viták, elhatárolások, új hipotézisek). 2. kötet: ''Pragmatică și stilistică'' (Pragmatika és stilisztika). Bukarest: Editura Universității. 2010. 287–296. o.; az interneten: [http://www.diacronia.ro/ro/indexing/details/V875/pdf Despre cuvintele telescopate din presa actuală]. Diacronia.ro (Hozzáférés: 2020. február 9.)
* [[Zaicz Gábor]]. (szerk.) [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tinta/TAMOP-4_2_5-09_Etimologiai_szotar/Etimologiai_szotar_1_1.html ''Etimológiai szótár. Magyar szavak és toldalékok eredete'']. Budapest: Tinta, 2006, {{ISBN|963-7094-01-6}} (Hozzáférés: 2020. február 9.)
== Kapcsolódó szócikkek ==
* [[Mozaikszó]]
* [[Szóösszerántás]]
* [[Szóösszetétel]]
* [[Szóösszevonás]]
[[Kategória:Szóalkotásmódok]]
| |||