„Szim Lídia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{Személy infobox |név=Szim Lídia |kép=Szim Lidia3.jpg |képméret= |képaláírás=Szim Lídia (1990 körül) |születési név=Szim Irina Lídia |születési hely…”
Címke: HTML-sortörés
 
aNincs szerkesztési összefoglaló
22. sor:
|IMDb=
}}
'''Szim Lídia''' ([[Gyulafehérvár]], [[1911]]. [[december 31.]] – Gyulafehérvár, [[2003]]. [[november 26.]]) a [[Szociális Testvérek Társasága]] Erdélyi (majd Romániai) Kerületének tagja, 12 événéven át elöljárója.
 
Az elemi iskolát szülővárosában végezte, majd 1926–1930 között [[Nagyszeben]]ben, a Mallersdorfi Ferences Nővérek által vezetett tanintézebentanintézetben folytatta középfokú tanulmányait, és ott is érettségizett.
 
1933-ban jelentkezett a Szociális Testvérek Társaságába. 1934-1938 között a [[bukarest]]i Szociális Főiskolán (Şcoala Superioară de Asistenţă Socială) tanult. 1940–44 között Kolozsvárott a [[Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem|Ferenc József Tudományegyetemen]], majd a [[Bolyai Tudományegyetem]]en szerzett tanári diplomát, illetve közgazdaságtudományi doktorátust.
30. sor:
A negyvenes évek első felében mint az [[Erdélyi Katolikus Nőszövetség]] vezetőségi tagja és a [[Nap (folyóirat)|Nap]] folyóirat szerkesztője jelentős szerepet töltött be az erdélyi katolikus női társadalom szervezésében. Előadó tanára, majd vezetője volt [[Kolozsvár]]ott a Társaság által létrehozott, főiskolai szintű képzést nyújtó [[Katolikus Női Társadalomtudományi Szakiskola|Társadalomtudományi Szakiskolának]].
 
Az 1945-ös tanévtől 1947. december 31-ig tanársegédként működött a Bólyai Tudományegyetem Közgazdaságiközgazdasági Karánkarán, [[Venczel József]] professzor mellett. 1948 után segítette a román alapítású ''Medical Missio'' nevű szerzetesközösség újoncainak lelki képzését.
 
1954-ben letartóztatták. 11 hónapig tartó vizsgálati fogságot követően 1955-ben – [[koncepciós per]]ben – 16 év szabadságvesztésre ítélték; az ítéletet az 1956-os újratárgyalás során 5 évre mérsékelték. 1957-ben szabadult. A hatvanas évek második feléig [[Balázsfalva|Balázsfalván]] pénztáros volt egy gyógyszertárban. 1977-ig Bukarestben, 1978-tól Gyulafehérváron élt, gyakran kitéve a [[Securitate]] zaklatásának. 1971-től a Társaság Romániai Kerületének a vezetője volt 1983-ig.