|
== Gazdaság, közlekedés ==
Az [[1950-es évek]] közepén a [[Szovjetunió]]ban elkezdődött a még megmaradt szűzföldek feltörése, ekkor Orenburg gazdaságában előtérbe került a gabonakereskedelem[[gabona]]kereskedelem. A [[20. század]] utolsó évtizedeitől már a földgázra épülő [[vegyipar]] és a [[gépgyártás]] a fő gazdasági tevékenység.
[[1966]]-ban Orenburg körzetében fedezték fel az európai országrész legnagyobb földgázmezőjét. Két évvel később megalakították a feltárást, a kitermelést és a csővezetékek[[csővezeték]]ek lefektetését irányító igazgatóságot ''(Orenburggazprom)'', a város a földgázipar központja lett. Az iparszerű termelés [[1974]]-ben indult meg.
A körzetben bányászott kéndús[[kén]]dús gáz a vegyipar kitűnő alapanyaga. A [[Gazprom]] holding helyi leányvállalatának két hatalmas vegyipari gyára működik Orenburg elővárosában.
*Az ''Orenburgi Gázfeldolgozó Gyár,'' a világ egyik legnagyobb, földgázra épülő vegyipari létesítménye, francia közreműködéssel épült. Többek között ként, propánt[[propán]]t, butánt[[bután]]t, cseppfolyósított gázt állítanak elő. Technológiai kapcsolatban áll a Héliumgyárral.
*A ''Héliumgyár'' Oroszország egyetlen, héliumot[[hélium]]ot előállító gyára. Egy [[2004]]-ben bekövetkezett baleset miatt a termelés egy ideig szünetelt, és csak fokozatosan indult újra. Az utolsóként felújított negyedik üzemegységet [[2006]]. augusztus végén adták át. A gyár évente 6,5 millió m3m³ héliumot állíthatképes elő, egyelőállítani. továbbiTovábbi fontos terméke az [[etán]].
*A hadiipari[[hadiipar]]i komplexum és az [[űripar]] fontos termelővállalata a ''Sztrela'' (jelentése 'nyíl'). A 47. sorszámot viselő gyár [[1928]]-ban repülőgép-javítóként kezdte tevékenységét [[Leningrád]]ban. [[1941]] júliusában evakuálták az akkor még Cskalov nevét viselő városba. Húsz évvel később nevezték el ''Orenburgi Gépgyár''nak, [[1986]]-ban ''Sztrelá''nak. 1987–1990[[1987]]–[[1990]]-ben átállt mezőgazdasági[[mezőgazdaság]]i és élelmiszeripari[[élelmiszeripar]]i gépek gyártására (is). 1950–1980[[1950]]–[[1980]] között a vállalat részt vett az űrprogram végrehajtásában és a rakétafegyverek, többek között [[Ballisztikus rakéta|interkontinentális rakéták]] gyártásában. Az itt épített [[P–700 Granyit|''Granyit'']] [[robotrepülőgéprobotrepülőgépek]]ek az [[Orosz Haditengerészet|Orosz Flotta]] több egységén, így az [[Admiral Kuznyecov]]|''Admiral Kuznyecov'' [[repülőgép-hordozóhordozón]]n is szolgálatban állnak. Kisebb részegységeket készít a [[Proton (hordozórakéta)|Proton hordozórakétához]] is. [[1999]]-től orosz–indiai haditechnikai együttműködés (BRAMOSZ) keretében részt vesz robotrepülőgépek[[robotrepülőgép]]ek építésében. A moszkvai ''[[Kamov'']] vállalattal együttműködve gyártja a polgári felhasználásra szánt, többfunkciós [[Ka–226]] típusjelzésű [[helikopter]]eket.
*Az elektrotechnikai és műszeripar jelentős képviselője az "Invertor" gyár, ahol szünetmentes tápegységeket, áramátalakítókat, egyenirányítókat, transzformátorokat, valamint atomerőművek biztonsági rendszereihez kifejlesztett speciális elektrotechnikai berendezéseket készítenek. A vállalat a Gazprom és a [[Roszatom]] holdingnak hivatalos beszállítója.
*A mozdonyjavító gyár dízelmozdonyok, dízelmotorok javítását végzi és alkatrészeket gyárt dízelmozdonyokhoz.
| 