„Meronímia és holonímia” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
A [[
Az antonimáknak egy vagy több közös jelentési vonásuk van, amelyekhez ellentétes vonások társulnak, ami meghatározza az antonímiai viszonyt. Olykor a közös vonást közös alapelem fejezi ki, és az ellentétet [[toldalék]] jelzi a pár egyik tagján, pl. {{ro}} ''nădejde'' ’remény’ vs. '''''dez'''nădejde'' ’reményteleség’<ref name="bidu_54"/> vagy különböző toldalékok a két tagon, pl. ''családo'''s''''' vs. ''család'''talan'''''.<ref>Kiefer 2007, 38. o.</ref> Ezek olyan esetek, amelyekben az antonímia [[nyelv]]ileg szabatosan van kifejezve. Máskor a közös vonás az a [[Fogalom|fogalmi]] terület, amelyre az antonimák vonatkoznak. Például a {{ro}} ''cald'' ’meleg’ vs. ''rece'' ’hideg’ melléknevek alapjelentésükkel a [[hőmérséklet]] területéhez tartoznak.<ref name="bidu_54"/>
Többjelentésű szónak különböző jelentéseivel különböző antonimái lehetnek, pl. {{ru}} ''густой'' (gusztoj) ’sűrű’ vs. ''редкий'' (redkij) ’ritka’, és ''''густой'' ’sűrű’ vs. ''жидкий'' (zsidkij) ’híg’<ref>Jarceva 1990, [http://tapemark.narod.ru/les/035b.html '''Антоними́я'''] ’Antonímia’ szócikk.</ref>
Ritkán ugyan, de előfordul olyan szó is, amelynek egymással ellentétes jelentései vannak, például a ''kölcsönöz'' ige kontextustól függően azt jelenti, hogy ’kölcsönad’ vagy ’köncsönvesz’.<ref>ÉrtSz, [http://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/kereses.php?kereses=k%C3%B6lcs%C3%B6n%C3%B6z&csakcimben=on '''kölcsönöz''' szócikk.</ref> Ugyanez az esete az [[Orosz nyelv|orosz]] vagy a [[Román nyelv|román]] megfelelőinek: ''одолжить'' (odolzsity)<ref>Jarceva 1990, [http://tapemark.narod.ru/les/036a.html '''Анто́нимы'''] ’Antonimák’ szócikk.</ref>, illetve ''împrumuta''<ref>Dexonline [https://dexonline.ro/definitie/%C3%AEmprumuta '''împrumuta'''] szócikk.</ref> [[Francia nyelv|Francia]] példa a ''louer'', amely jelentései ’bérbe adni’ és ’bérbe venni’.<ref>TLFi, [https://www.cnrtl.fr/definition/louer '''louer'''] szócikk.</ref>. A román ''închiria'' megfelelőjének is ezek a jelentései.<ref>Dexonline [https://dexonline.ro/definitie/%C3%nchiria '''închiria'''] szócikk.</ref>
== Ellentétes jelentésű szavak típusai ==
Dubois 2002 megállapítja, hogy a szavak közötti jelentésbeli ellentéteknek több típusa van, amelyeket nem könnyű megkülönböztetni, ezért egyes nyelvészek az antonímia terminust általánosként használják, és ennek több típusát határolják el, mások pedig megkülönböztetnek antonim szavakat, komplementárisokat és kölcsönöseket.<ref>Dubois 2002 nyelvészek megnevezése nélkül (41. o.).</ref>
=== A magyar nyelvészetben ===
[[Magyar nyelv|Magyar]] szerzők munkáiban is megvan a két fenti nézet. Az egyikben többféle antonimákról van szó.<ref name="hangay_511">Hangay 2007, 511. o.</ref>
A jelentés szintjen vannak:
* '''egyszerű antonimák''', amelyeket egy lényeges jegy megléte vagy hiánya állít szembe, kölcsönösen feltételezik egymást, és ellentétük [[Dialektika|dialektikus]], pl. ''elősegít'' vs. ''meggátol'';
* '''komplex antonimák''', amelyek közül az egyik több lényeges pozitív jegy alapján kerül ellentétbe egy hozzá képest különböző „negatív előjelű” szóval, pl. ''ég'' vs.
''föld''.
Kifejezettségük szabatossága szerint léteznek:
* '''kifejtett''' (explicit) '''antonimák''', amelyek közös alapúák, és toldalék(ok) vagy egy [[Tagadás (nyelvészet)|tagadóelem]] jelöli az ellentétet, pl. ''szerepel'' vs. '''''le'''szerepel'', ''fá'''s''''' vs. ''fá'''tlan''''', ''kedves'' vs. '''''nem''' kedves'';
* '''ki nem fejtett''' (implicit) '''antonimák''', amelyek nyelvi formája (szóalakja) önmagában nem jelzi, hogy ellentétpár tagjai, pl. ''hallgat'' vs. ''beszél'';
* '''félig kifejtett antonimák''', amelyek hasonló [[Beszédhang|hangzású]] párt alkotnak, pl. ''itt'' vs. ''ott'', ''fent'' vs. ''lent''.
Egy másik nézetben kétféle jelentésbeli ellentét van [[Szó|szavak]] között:<ref>Gyuris – Kiefer 2006, 131–132. o.</ref>
* '''kontradikció''' (ellentmondás), amikor két szó teljes mértékben kizárja egymást, pl. ''beteg'' vs. ''egészséges'', amint az a következő logikai ítéletből kitűnik: ''Ha Péter '''beteg''', akkor nem '''egészséges''', ha '''egészséges''', akkor nem '''beteg''';
* '''antonímia''', amikor a szópár nem fedi le teljesen az adott dimenziót, mindig van köztes tartomány, amelyre a „sem nem az egyik tag, sem nem a másik” jellemező, pl. ''jó'' vs. ''rossz'': ''Ha a bor ''jó'', akkor nem lehet ''rossz'', és ha a bor ''rossz'', akkor nem lehet ''jó''', de ha a bor nem jó, abból még nem következik, hogy a bor rossz''.
=== Egyéb nyelvészetekben ===
Más nyelvek nyelvészetében is több nézet van az ellentétes jelentésű szavakról.<ref>Bidu-Vrănceanu 1997 nyomán szerkesztett szakasz, kivéve a külön jelzett forrásokból származó információkat. Az idegen nyelvű példáknak csak a fordítását adjuk meg.</ref>
A '''skaláris antonimák''' megengedik a [[Fokozás (nyelvészet)|fokozást]] és gyakran összehasonlítási műveletekhez kötöttek, pl. ''nagy / közepes / kicsi''; ''forró / meleg / hideg''. A pár tagjai függetlenek egymástól, az összehasonlítás pedig egy olyan ponthoz viszonyítva történik, amelyet az adott [[Társadalom|társadalmi]]-[[Kultúra|kulturális]] közösség gyakorlata által megszabott norma határoz meg. Az antonimapár egyik tagja, az, amely a norma szerint felsőbbrendű, jelöletlennek is tekintett, pl. az ''egészség'' a ''betegség''-hez viszonyítva, amely jelölt.<ref name="dubois_40"/> Az [[angol nyelv]]ű nyelvészetben megtalálható erre a ''graded antonyms'' ’fokozott antonimák’ terminus (pl. ''nagy'' vs. ''kicsi''), és egyes [[Nyelvészet|nyelvészek]], mint John Lyons csak ezeket nevezik antonimáknak.<ref name="crystal_28">Crystal 2008, 28–29. o.</ref>
Egyes skaláris antonimák jelentése szöges ellentétben áll, pl. ''kicsi'' vs. ''nagy''. Ezeket Bussmann 1998 „abszolút antonimák”-nak nevezi, pl. ''jó'' vs. ''rossz'', amelyek hozzávetőlegesen egyformán távoliak a fogalmi terület közepétől.<ref name="bussmann_5">Bussmann 1998, 5. o.</ref> Ezekkel szemben vannak aszimetrikusan ellentétes antonimák, pl. ''kicsi'' (meg nem határozott fok) vs. ''óriási'' (legfelsőbb fok), ''kitűnő'' vs. ''rossz''.<ref name="bussmann_5"/>
A '''poláris antonimák''' között nincsenek közbülső szavak, és az egyik tagadja a másikat, pl. ''férj'' vs. ''feleség'', ''felmegy'' vs. ''lemegy'', ''házas'' vs. ''nem házas, szingli'',<ref name="crystal_28"/> ''hím'' vs. nőstény''.<ref name="dubois_40"/> Az ilyeneket egyes szerzők „fokozatlan antonimáknak”, mások, mint Lyons „komplementáris szavaknak” neveznek, és nem tekintik antonimáknak.<ref name="crystal_28"/>
A '''kölcsönös antonimák''' (pl. ''megvesz'' vs. ''elad'') esetében egy [[Mondat (nyelvészet)|mondat]] az egyikkel feltételez egy másik mondatot a másikkal: ''Jean eladta a házat Pierre-nek'' vs. ''Pierre megvette a házat Jeantól.<ref name="dubois_40"/>
Egyes nyelvészek, mint Cruse 1980 „fokozható komplementárisok”-at kezelnek antonimákkal szemben. Az előbbiek két egymást kizáró sávra osztják a fogalmi területet. Viszonyuk megértéséhez értékítélet szükséges egy vonás nem kívánt jellegéről. Példák: ''tiszta'' vs. ''piszkos'', ''veszélytelen'' vs. ''veszélyes'', ''józan'' vs. ''részeg''.<ref>Bussmann 1998, 481. o.</ref>
== Antonimákat magukban foglaló szóosztályok ==
Az ellentétes jelentésű lexikai entitások többsége a legtöbb [[szófaj]]hoz tartozó szavak között található:
* [[Melléknév|melléknevek]]:
:{{hu}} ''friss'' vs. ''fáradt'';<ref name="szathmari_antonimia"/>
:{{en}} ''young'' ’fiatal’ vs. ''old'' ’öreg’;<ref name="dubois_40"/>
:{{fr}} ''grand'' ’nagy’ vs. ''petit'' ’kicsi’;<ref name="dubois_40"/>
:{{ro}} ''gros'' ’vastag’ vs. ''subțire'' ’vékony’.<ref>Moldovan 2001, 254. o.</ref>
* [[Főnév|főnevek]] (főleg elvontak):
:{{hu}} ''élet'' vs. ''halál'';<ref name="szathmari_antonimia"/>
:{{fr}} ''mâle'' ’hím’ vs. ''femelle'' ’nőstény’;<ref name="dubois_40"/>
:{{ro}} ''bucurie'' ’öröm’ vs. ''tristețe'' ’szomorúság’.<ref name="bidu_54"/>
* [[Ige|igék]]:
:{{hu}} ''nyílik'' vs. ''zárul'';<ref name="hangay_511"/>
:{{fr}}''demander'' ’kérdezni’ vs. ''répondre'' ’válaszolni’;<ref name="dubois_40"/>
:{{ro}} ''a aprinde'' ’meggyújtani’ vs. ''a stinge'' ’eloltani’.<ref name="bidu_54"/>
* [[határozószó]]k és határozószó értékű szókapcsolatok:
:{{hu}} ''kívül'' vs. ''belül'';<ref name="hangay_511"/>
:{{en}} ''less'' ’kevesebb’ vs. ''more'' ’több’;<ref>Eastwood 1994, 283. o.</ref>
:{{fr}} ''beaucoup'' ’sok’ vs. ''peu'' ’kevés’;<ref name="grevisse_215">Grevisse – Goosse 2007, 215. o.</ref>
:{{ro}} ''aproape'' ’közel’ vs. ''departe'' ’távol’;<ref name="bidu_54"/>
:<small>[[közép-délszláv diarendszer|BHMSZ]]</small><ref>[[Bosnyák nyelv|Bosnyák]], [[Horvát nyelv|horvát]], [[Montenegrói nyelv|montenegrói]] és [[Szerb nyelv|szerb]] nyelv.</ref> ''gore'' ’fent’ vs. ''dole'' ’lent’.<ref>Klajn 2005, 153. o.</ref>
* [[névutó]]k: ''előtt'' vs. ''után''<ref> Szende – Kassai 2007, 149. o.</ref>
* [[elöljárószó]]k és elöljáró értékű szókapcsolatok:
:{{en}} ''in front of'' ’előtt’ vs. ''behind'' ’mögött’;<ref>Eastwood 1994, 294. o.</ref>
:{{fr}} ''au-dessus de'' ’fölött’ vs. ''au-dessous de'' ’alatt’;<ref>Delatour 2004, 166. o.</ref>
:{{ro}} ''înainte de'' ’előtt’ vs. ''după'' ’után’;<ref>Moldovan 2001, 209. o.</ref>
:<small>(BHMSZ)</small> ''pod'' ’alatt’ vs. ''nad'' ’fölött’.<ref>Čirgić 2010, 211. o.</ref>
== Antonímia a szóalkotásban ==
=== A szóképzésben ===
A [[szóképzés]]ben antonimákat alkotó képzők is részt vesznek, ezekkel gyarapítva a szókészletet. A fentebb említett kifejtett antonimákról van szó.
Egyes antonimák úgy jönnek létre, hogy a pár csak egyik tagjához járul képző. A magyar nyelvben fosztóképző teszi ezt, pl. ''bátor'' vs. ''bátortalan''.<ref>Szende – Kassai 2007, 365. o.</ref>
Más nyelvekben prefixummal (előképzővel) történik ugyanaz:
:{{en}} ''happy'' ’boldog’ vs. '''''un'''happy'' ’boldogtalan’;<ref>Eastwood 1994, 369. o.</ref>
:{{fr}} ''content'' ’elégedett’ vs. '''''mé'''content'' ’elégedetlen’<ref>Grevisse – Goosse 2007, 183. o.</ref>
:{{ro}} ''vinovat'' ’bűnös’ vs. '''''ne'''vinovat'' ’ártatlan’;<ref>Moldovan 2001, 255. o.</ref>
:<small>(BHMSZ)</small> ''direktan'' ’közvetlen’ vs. '''''in'''direktan'' ’közvetett’.<ref>Jahić 2000, 310. o.</ref>
Egyéb antonimapárokban a képzők ellentétes jelentésűek, miközben az alap ugyanaz. Egyes nyelvekben csak ilyen prefixumok vannak, amelyek a magyarban [[igekötő]]knek felelnek meg:
:{{ro}} ''a '''în'''ființa'' ’létrehozni’ vs. ''a '''des'''ființa'' ’megszüntetni’;<ref>Moldovan 2001, 257. o.</ref>
:<small>(BHMSZ)</small> '''''iz'''baciti'' ’kidobni’.<ref>Barić 1997, 381. o.</ref> vs. '''''u'''''baciti'' ’bedobni’.<ref>Barić 1997, 384. o.</ref>
Más nyelvekben előképzők is (a magyarban igekötők), utóképzők is alkotnak így antonimákat:
:{{hu}} '''''rá'''beszél'' vs. '''''le'''beszél'';<ref>Szende – Kassai 2007, 260. o.</ref>
:: ''családo'''s''''' vs. ''család'''talan''''';<ref>Kiefer 2007, 38. o.</ref>
:{{en}} '''''in'''side'' ’bent’ vs. '''''out'''side'' ’kint’;<ref>Eastwood 1994, 288. o.</ref>
:: ''use'''ful''''' ’hasznos’ vs. ''use'''less''''' ’haszontalan’.<ref>Eastwood 1994, 280. o.</ref>
=== A szóösszetételben ===
Az összetett szavak között olyanok is vannak, amelyek [[Mellérendelés (nyelvészet)|mellérendelő]] viszonyban álló antonimákból jönnek létre, vagy mondatokból (szervetlen [[szóösszetétel]]ek). Egyesekben önállóan is használt szavak ellentétesek:
:{{hu}} ''adásvétel'';<ref>Gerstner 2006, 327. o.</ref>
:{{en}} ''sweet-and-sour'' ’édes-savanykás’ (szó szerint ’édes és savanyú’);<ref>OLD, [https://www.oxfordlearnersdictionaries.com/definition/english/sweet-and-sour?q=sweet-and-sour '''sweet-and-sour'''] szócikk.</ref>
:{{fr}} ''va-et-vient'' ’jövés-menés’ (szó szerint ’jön és megy’);<ref>Dubois 2002, 105. o.</ref>
:{{ro}} ''ici-colo'' ’itt-ott’;<ref>Dexonline, [https://dexonline.ro/definitie/ici-colo '''ici-colo'''] szócikk.</ref>
:<small>(BHMSZ)</small> ''manje-više'' ’többé-kevésbé’.<ref>Klajn 2005, 215. o.</ref>
Vannak önálló szavakként nem létező összetételi tagok is, amelyek antonimák, és ugyanazzal az önálló szóval alkotnak összetett szót, pl. '''''elő'''szó''<ref>ÉrtSz, [http://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/kereses.php?kereses=el%C5%91sz%C3%B3&csakcimben=on '''előszó'''] szócikk.</ref> vs. '''''utó'''szó''.<ref>ÉrtSz, http://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/kereses.php?kereses=ut%C3%B3sz%C3%B3&csakcimben=on '''utószó'''] szócikk.</ref>
Egyéb nyelvekben gyakrabbak, mint a magyarban a [[Görög nyelv|görög]] és a [[Latin nyelv|latin]] eredetű ilyen előtagok, amelyek a [[Francia nyelv|francia]] nyelvészetben „[[tudomány]]os szóösszetétel”-nek nevezett [[szóalkotás]]ban vesznek részt<ref>Grevisse – Goosse 2007, 190. o.</ref> Ezek sokszor nemzetközi szavak:
* előtagok: ''micro-'' vs. ''macro-'', pl. {{hu}} ''mikroszkopikus'' vs. ''makroszkopikus'';<ref>Tótfalusi 2008, '''mikroszkopikus''' és '''makroszkopikus''' szócikkek.</ref>
* utótagok: ''-phile'' vs. ''-phobe'', pl. <small>(BHMSZ)</small> ''ruso'''fil''''' ’oroszbarát’ vs. ''ruso'''fob''''' ’oroszgyűlölő’.<ref>Barić 1997, 345. o.</ref>
== Az antonímia mint alakzat alapja ==
Antonímia az alapja egyes [[Alakzat (retorika)|alakzatoknak]] nemcsak az [[irodalom]]ban, hanem a beszélt nyelvben is.
Ezeknek egyike az [[antitézis]], amely legegyszerűbb esetét egymásnak mellérendelt antonimákkal hozzák létre:
:{{hu}} '''''Rabok''' legyünk, vagy '''szabadok'''? / Ez a kérdés, válasszatok!'' ([[Petőfi Sándor]]);<ref>Szathmári 2008, '''Antitézis''' szócikk.</ref>
:{{fr}} ''L’être et le néant'' ’A lét és a semmi’ ([[Jean-Paul Sartre]] egyik [[regény]]ének a címe);<ref>BDL, [http://bdl.oqlf.gouv.qc.ca/bdl/gabarit_bdl.asp?id=3241 '''Antithèse'''] oldal.</ref>
:{{ro}} ''Astfel mâna-ți tremurândă / Bate-un cântec '''mort''' și '''viu''''' (szó szerint ’Így a remegő kezed / holt és élő nótát zenget’) ([[Mihai Eminescu]]).<ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 56. o.</ref>
Az [[oximoron]], ami az antitézis sajátos változata, ellentétes jelentésű [[szószerkezet]] tagjaiból áll:
:{{hu}} ''haláli jó'';<ref>Szathmári 2008, '''Oximoron''' szócikk.</ref>
:{{fr}} ''Cette '''obscure clarté''' qui tombe des étoiles'' szó szerint ’Ama sötét fény, mely csillagokból hullik’ ([[Pierre Corneille]]);<ref name="bidu_344"/>
:{{ro}} ''muta șoaptă'' ’a néma suttogás’ ([[Ion Heliade Rădulescu]]);<ref name="bidu_344">Bidu-Vrănceanu 1997, 44. o.</ref>
Antonímián alapszik a [[Paradoxon (retorika)|paradoxonnak]] nevezett alakzat is, amely ellentmondó, de csak látszólag egymást kizáró állításokat kapcsol össze, mivel némi gondolkodás után a társításuk valóságnak megfelelő igazságot hordoz:
:{{hu}} ''Ha '''későn''' jön is a halál, mégis '''korán''' jön'' ([[közmondás]]);<ref>Szathmári 2008, '''Paradoxon''' szócikk.</ref>
:(latinul) ''Festina lente'' ’Siess lassan’;<ref name="bidu_347">Bidu-Vrănceanu 1997, 347–348. o.</ref>
:{{fr}} ''Pour '''réparer''' des ans l’'''irréparable''' outrage'' szó szerint ’Hogy megjavítsd az évek javíthatatlan rontását’ ([[Jean Racine]]);<ref name="bidu_347"/>
:{{ro}} ''Este oare ceva mai plin de '''înțeles''' ca '''neînțelesul'''?'' ’Van-e értelemtelibb a meg nem értettnél?’ ([[Lucian Blaga]]);<ref name="bidu_347"/>
:{{de}} ''Einmal ist Keinmal'' ’Egyszer annyi, mint egyszer sem’.<ref name="bidu_347"/>
A [[kiazmus]]nak, amely két mondattani funkciójú entitás megfordított sorrendben való ismétlése szószerkezetben vagy mondatban, van olyan változata is, amelyben legalább az egyik funkciót antonimák fejezik ki:
:{{hu}} ''születek meghalni / meghalok születni'' ([[Weöres Sándor]]);<ref>Szathmári 2008, '''Kiazmus''' szócikk.</ref>
:{{fr}} ''Un roi chantait '''en bas''', '''en haut''' mourait un dieu'' ’Lent egy király dalolt s egy isten hunyt ki fent’ ([[Victor Hugo]]);<ref>''[https://www.babelmatrix.org/works/fr/Hugo%2C_Victor/Booz_endormi/hu/12899-Az_alv%C3%B3_Bo%C3%A1z Az alvó Boáz]'', [[Kardos László (irodalomtörténész)|Kardos László]] fordítása.</ref><ref>Dubois 2002, 83. o.</ref>
:{{ro}} ''Toate-s '''vechi''' și '''nouă''' toate'' ’minden új és minden ódon’ ([[Mihai Eminescu]]).<ref>''Glossza'', [[Dsida Jenő]] fordítása.</ref><ref>Bidu-Vrănceanu 1997, 100. o.</ref>
== Jegyzetek ==
50 ⟶ 142 sor:
== Források ==
* {{fr}} [http://www.oqlf.gouv.qc.ca/ressources/bdl.html ''Banque de dépannage linguistique''] (Nyelvi kisegítő bank). [http://www.oqlf.gouv.qc.ca/accueil.aspx Office québécois de la langue française] (A francia nyelv québec-i hivatala) (BDL) (Hozzáférés:
* [[Bárczi Géza]] – [[Országh László]] (szerk.). ''A magyar nyelv értelmező szótára''. Budapest: Akadémiai kiadó. 1959–1962; az Interneten: [http://mek.oszk.hu/adatbazis/magyar-nyelv-ertelmezo-szotara/elolap.php ''A magyar nyelv értelmező szótára'']. [http://mek.oszk.hu/ Magyar Elektronikus Könyvtár]. [http://www.oszk.hu/ Országos Széchényi Könyvtár] (ÉrtSz) (Hozzáférés:
* {{hr}} Barić, Eugenija ''et al.'' [https://vk.com/doc12620867_132564457?hash=28831048ac0b54ee0d&dl=74da4480941aa7f751 ''Hrvatska gramatika''] (Horvát grammatika). 2. kiadás. Zágráb: Školska knjiga. 1997. {{ISBN|953-0-40010-1}} (Hozzáférés:
* {{ro}} Bidu-Vrănceanu, Angela ''et al.'', [https://www.academia.edu/10986209/87525919-DSL-Dictionar-de-Stiinte-Ale-Limbii ''Dicționar general de științe. Științe ale limbii''] (Tudományok általános szótára. Nyelvtudományok). Bukarest: Editura științifică. 1997. {{ISBN|973-440229-3}} (Hozzáférés:
56 ⟶ 152 sor:
* {{en}} Bussmann, Hadumod (szerk.) [http://www.e-reading.club/bookreader.php/142124/Routledge_Dictionary_of_Language_and_Linguistics.pdf ''Dictionary of Language and Linguistics''] (Nyelvi és nyelvészeti szótár). London – New York: Routledge. 1998. {{ISBN|0-203-98005-0}} (Hozzáférés:
* {{cnr}} Čirgić, Adnan – Pranjković, Ivo – Silić, Josip. [https://fr.scribd.com/doc/307118991/gramatika-crnogorskoga-jezika-pdf ''Gramatika crnogorskoga jezika''] (A montenegrói nyelv grammatikája). Podgorica: Montenegró Oktatás- és Tudományügyi Minisztériuma. 2010. {{ISBN|978-9940-9052-6-2}} (Hozzáférés:
* {{en}} Cruse, D. Alan. Antonyms and gradable complementaries (Antonimák és fokozható komplementárisok). Kastovsky, Dieter (szerk.). ''Perspektiven der lexikalischen Semantik'' (A lexikai szemantika perspektívái). Bonn: Bouvier. 1980. {{ISBN|978-3416014885}}. 14–25. o.
* {{en}} Crystal, David. [https://web.archive.org/web/20181110120458/https://anekawarnapendidikan.files.wordpress.com/2014/04/a-dictionary-of-linguistics-and-phonetics-by-david-christal.pdf ''A Dictionary of Linguistics and Phonetics''] (Nyelvészeti és hangtani szótár). 6. kiadás. Blackwell Publishing. 2008. {{ISBN|978-1-4051-5296-9}} (Hozzáférés:
* {{ro}} [https://dexonline.ro Dicționare ale limbii române] (A román nyelv szótárai) (Dexonline) (Hozzáférés:
* {{fr}} Dubois, Jean ''et al.'' ''Dictionnaire de linguistique'' (Nyelvészeti szótár). Párizs: Larousse-Bordas/VUEF. 2002
66 ⟶ 164 sor:
* {{en}} Eastwood, John. [https://www.uop.edu.jo/download/research/members/Oxford_Guide_to_English_Grammar.pdf ''Oxford Guide to English Grammar''] (Oxford angol grammatikai kézikönyv). Oxford: Oxford University Press. 1994, {{ISBN|0-19-431351-4}} (Hozzáférés:
* Gerstner Károly. 16. fejezet – A magyar nyelv szókészlete. Kiefer Ferenc (szerk.). ''Magyar nyelv''. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. {{ISBN|963-05-8324-0}}; az interneten: [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_536_MagyarNyelv/adatok.html ''A magyar nyelv'']. [http://www.tankonyvtar.hu/hu Digitális Tankönyvtár]. Letölthető PDF. 306–334. o. (Hozzáférés:
* {{fr}} Grevisse, Maurice – Goosse, André. ''Le bon usage. Grammaire française'' (A jó nyelvhasználat. Francia grammatika). 14. kiadás. Bruxelles: De Boeck Université. 2007. {{ISBN|978-2-8011-1404-9}}
* Gyuris Beáta – [[Kiefer Ferenc]]. 7. fejezet – Szemantika. Kiefer Ferenc (szerk.) ''Magyar nyelv''. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006. {{ISBN|963-05-8324-0}}; az Interneten: [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_536_MagyarNyelv/adatok.html ''A magyar nyelv'']. [http://www.tankonyvtar.hu/hu Digitális Tankönyvtár]. Letölthető PDF. 125–161. o. (Hozzáférés:
* [[Hangay Zoltán (történész)|Hangay Zoltán]]. Jelentéstan. [[Adamikné Jászó Anna|A. Jászó Anna]] (szerk.) [http://fr.scribd.com/doc/125463345/A-magyar-nyelv-konyve#scribd ''A magyar nyelv könyve'']. 8. kiadás. Budapest: Trezor. 2007. {{ISBN|978-963-8144-19-5}}. 477–520. o. (Hozzáférés:
* {{bs}} Jahić, Dževad – Halilović, Senahid – Palić, Ismail. [http://bih.fi/pub/pdf/gramatika-bosanskoga-jezika.pdf ''Gramatika bosanskoga jezika''] (A bosnyák nyelv grammatikája). Zenica: Dom štampe. 2000 (Hozzáférés:
* {{ru}} Jarceva, V. N. (szerk.) [http://tapemark.narod.ru/les/ ''Лингвистический энциклопедический словарь''] (Nyelvészeti enciklopédiai szótár). Moszkva: Szovjetszkaja Enciklopédia. 1990 (Hozzáférés:
* [[Kiefer Ferenc]]. 3. fejezet – Alaktan. Kiefer Ferenc (szerk.). ''Magyar nyelv''. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2006, {{ISBN|963-05-8324-0}}. 54–79. o.; az interneten: [http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop425/2011_0001_536_MagyarNyelv/adatok.html ''A magyar nyelv'']. [http://www.tankonyvtar.hu/hu Digitális Tankönyvtár]. Letölthető PDF. 34–49. o. (Hozzáférés:
* {{sr}} Klajn, Ivan. [http://jelenagolubovic.weebly.com/uploads/2/5/3/7/25373008/ivan_klajn_-_gramatika_srpskog_jezika.pdf ''Gramatika srpskog jezika''] (A szerb nyelv grammatikája). Belgrád: Zavod za udžbenike i nastavna sredstva. 2005. {{ISBN|86-17-13188-8}} (Hozzáférés:
* {{ro}} Moldovan, Victoria – Pop, Liana – Uricaru, Lucia. [http://www.ilr.ro/wp-content/uploads/nivel_prag.pdf ''Nivel prag pentru învățarea limbii române ca limbă străină''] (Küszöbszint a román mint idegen nyelv tanulására). Strasbourg: Európa Tanács (Művelődési Együttműködés Tanácsa). 2001 (Hozzáférés:
* {{en}} [https://www.oxfordlearnersdictionaries.com/ Oxford Learners’s Dictionaries] (OLD) (Hozzáférés:
* [[Szathmári István]] (főszerk.) ''Alakzatlexikon. A retorikai és stilisztikai alakzatok kézikönyve''. Budapest: Tinta. 2008
* {{fr}} [[Szende Tamás|Szende, Thomas]] – Kassai, Georges. [https://fr.scribd.com/document/372632620/22-Grammaire-Fondamentale-du-Hongrois-pdf ''Grammaire fondamentale du hongrois''] (A magyar nyelv alapvető grammatikája). Párizs: Langues & Mondes – L’Asiathèque. 2007. {{ISBN|978-2-91-525555-3}} (Hozzáférés:
* {{fr}} [http://www.cnrtl.fr/definition/ Trésor de la langue française informatisé] (A francia nyelv számítógépes tezaurusza) (TLFi) (Hozzáférés:
* [[Tótfalusi István]]. ''Idegenszó-tár. Idegen szavak értelmező és etimológiai szótára''. Harmadik, bővített kiadás. Budapest: Tinta. 2008; az interneten: [https://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tinta/TAMOP-4_2_5-09_Idegenszo-tar/Idegenszo-tar_1_1.html ''Idegenszó-tár'']. Digitális tankönyvtár (Hozzáférés: 2019. július 8.)
| |||