„Hem” változatai közötti eltérés

 

== Bioszintézise ==

Hem-szintézisre minden sejt képes, ez mégis a legintenzívebben a vörös [[csontvelő]]ben és a májban zajlik.

A szintézis kiinduló lépése egy molekula szukcinil-koenzim-A és glicin kondenzációja, ami delta-aminolevulinsavat eredményez. Ez továbbalakul porfobilinogénné. Ezek a lépések a sejt [[mitokondrium]]ában zajlanak. A szintézis a [[citoszol]]ban folytatódik, ahol négy molekula porfobilinogénből egy lineáris tetrapirrol jön létre. Ez a lineáris molekula enzimatikus folyamatok segítségével záródik, majd oxidációs lépésekkel protoporfirin keletkezik, melyhez a ferrokelatáz nevű enzim építi be a kétértékű vasiont. Ezzel a záró lépéssel jön létre a hem, a szintézis a mitokondriumban fejeződik be.

 

== Lebomlás ==

A vörösvértestek átlagos életideje 120 nap, az elöregedett vörösvértestek a [[lép]]ben bomlanak le. A hem eloxidálódásának első lépése, hogy a vasion disszociál a molekuláról, a globin pedig enzimatikusan lebomlik. Enzimek segítségével, a gyűrűs szerkezet megtartásával a hemből először biliverdin, majd [[bilirubin]] lesz. Előbbi zöld, utóbbi sárga színű. A bilirubin a vérbe kerül, és [[albumin]]hoz kötve a [[máj]]ba szállítódik. A májban a glukuronát-transzferáz enzim kettő cukormolekulát kapcsol a bilirubinra, ettől oldhatósága megnő, és az epével szabadon kiválasztódhat (ezért is hívják a porfirineket epefestékeknek). Az epével a bélbe került bilirubin tovább redukálódik, urobilinogén keletkezik. Ez vagy továbbalakul a bélben, és szterkobilin formájában a széklettel ürül, vagy oxidációval urobilinné válik, és a vesén keresztül a vizeletbe választódik. A szterkobilin adja a széklet barna, az urobilin pedig a vizelet sárga színét.

 

 

== Kapcsolódó szócikkek ==

*[[Máj]]

*[[Vörösvérsejt|Vörösvértest]]