A hagyományos mordvin konyha elsősorban a földművelés, és az állattartás termékeit hasznosította. A mindennapi ételek legfontosabbikát, a [[kenyér|kenyeret]] savanyított rozstésztából[[rozs]]tésztából sütötték, a lepényeket[[lepény]]eket pedig keletlen tésztából. A [[kása|kásával]] töltött pirogok ,[[pirog]]ok és a [[kelt tészta|kelt tésztából készült]] sütött [[palacsinta]] nagyon közkedveltek voltak. Hétköznap általában kásaféléket és más növényi eredetű ételeket fogyasztottak. Húst[[Hús]]t keveset ettek, (legalábbis jóval kevesebbet mint napjainkban.), A hsok közül is esősorbanelsősorban [[szarvasmarha|marhát ettek]], vagy rituális céllal lóhúst[[ló]]húst. Friss tejet[[tej]]et nem nemigazánigazán ittak, inkább feldolgozott tejtermékeket fogyasztottak. Nagyon népszerű volt a savanyított tej. Ittak búza erjesztésével készült kvaszt[[kvasz]]t, valamint mézsört[[mézsör]]t is. A szertartások elengedhetetlen étele volt a búzadarából főzött kása. Esküvőkre pirogot készítettek, amit tyúkhússal töltöttek meg, mellé, az asztalra pedig termékenységi szimbólumként főtt tojást tettek. Az esküvőkön felszolgáltak még halat, ami ugyancsak a termékenység szimbóluma volt, és lepényt, ami a napot szimbolizálta, a házas élet védelmezőjeként.
