A választási küszöbnek két formája van. Az nem intézményesített (természetes, rejtett, vagy informális) küszöb azokban a választási rendszerekben működik, ahol nem írnak elő elérendő eredményt a pártok[[párt]]ok számára. A parlamentbe történő bejutáshoz ebben az esetben is szükséges egy szavazatarány elérése ez pedig a mandátumok kiosztásának matematikai természetéből adódik. A nem intézményesített küszöböt nehéz pontosan meghatározni, leginkább azt a szavazatarányt tekintik küszöbnek, amely garantálja, hogy egy pártnak legalább egy képviselője mandátumhoz jut az adott választókerületben. Ezt a határt a ((100/''képviselői helyek száma'')+1)+''szavazatok legkisebb száma'' képlettel lehet kiszámítani. Egy öt képviselői helyről döntő választókerületben csak a 20% fölötti eredményt elérő pártok lehetnek biztosak legalább egy mandátumban, a 10% alatti eredményt elérő pártok pedig bizonyosan elbuknak.
