„Johannita Rend (Brandenburgi)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
27. sor:
A német johannita rend története kezdetben összetartozik a [[máltai lovagrend]] történetével. A [[Brandenburg történelme|brandenburgi]] tartomány a máltai rend német nagyperjelsége alá tartozott. A tartomány jelentős vagyonra tett szert, főleg a német [[Templomosok|templomosrendi]] birtokok bekebelezésével. 1382-ban egyedi autonóm státust vívott ki magának a német perjelségen belül: a tartományfőnököt az alá tartozó kommandériák vezetői választották meg, a német nagyperjel csak megerősítette a választásukat.
A [[reformáció]] során a [[Hohenzollern-ház|brandenburgi hercegi
[[Fájl:1801 Carl.jpg|bélyegkép|[[Károly porosz királyi herceg|Károly porosz herceg]], a visszaállított Ballei Brandenburg első Úrmestere]]
A [[napóleoni háborúk]] után a német nagyperjelség és a brandenburgi tartomány fel lettek oszlatva; de 1812-ben [[III. Frigyes Vilmos porosz király|III. Frigyes Vilmos]] király megalapított egy királyi Szent János rendet, amelybe fölvette az összes volt brandenburgi tartományi lovagot. Utódja, [[IV. Frigyes Vilmos porosz király|IV. Frigyes Vilmos]] pedig 1852-ben visszaállította a Jeruzsálemi Szent János Ispotályos Rend Brandenburgi Tartományát - röviden Johannita Rendet. [[Károly porosz királyi herceg]] lett az első Úrmester. A lovagok, a régi szabály szerint, az új Úrmester megválasztását hivatalosan bejelentették a máltai rend akkori nagymesteri helytartójának, Rómában.
| |||