„Lukács György (filozófus)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
Kiegészítés a Lukács-archívummal kapcsolatban |
||
110. sor:
Claudio Mutti író szerint személyes felelősség terheli a korabeli magyar szellemi élet erőszakos, hatósági eszközökkel történő homogenizációjáért. Mutti szerint ő okolható e homogenizációs folyamat egyik programadójaként és szellemi útmutatójaként, a Párt szempontjából nemkívánatos alkotók listáinak összeállítójaként több kiemelkedő magyar filozófus (például [[Hamvas Béla]], [[Kerényi Károly]], [[Prohászka Lajos]]), valamint író (például [[Nemes Nagy Ágnes]], [[Weöres Sándor]], illetve az [[Újholdasok]] (az [[Újhold (folyóirat)|Újhold folyóirat]] körül csoportosult fiatal írók-költők) ) tönkretételéért, elhallgattatásáért, emigrációba kényszerítéséért ([[Márai Sándor]])<ref>„''A "halálos ítéletet" végül a Forum című elméleti folyóirat 1948. februári számában írt kritikájában maga Lukács mondta ki: kártékony irodalom''.” Márai Sándor emigrálása (HVG, 2008)</ref> vagy a szellemi életből való kiszorításáért.<ref>Claudio Mutti: Lukács evangéliuma</ref>
Márai Sándor 1948-as naplójában így ír Lukácsról:
Babits Mihály életművének kritikai kiadása kapcsán prof. dr. Sipos Lajos egyetemi tanár rávilágít, hogy Lukács Babits műveit is igyekezett háttérbe szorítani:
== Lukács Archívum és Könyvtár ==
A Lukács Archívum és Könyvtár 1971-ben, röviddel Lukács halála után jött létre a [[Magyar Tudományos Akadémia]] intézményeként; minthogy Lukács egykori lakásában ([[Belgrád rakpart]] 2.) rendezkedett be, Lukács könyvtárát, kéziratait és levelezését őrizve egyszerre volt kutatóhely és múzeum. Az Archívumban munkatársai közé tartozott – többek között – [[Agárdi Péter (irodalomtörténész)|Agárdi Péter]], [[Bán Zoltán András]], [[Hévizi Ottó (író)|Hévizi Ottó]], [[Kardos András]], [[Mesterházi Miklós]], [[Radnóti Sándor]], [[Sziklai László]] és [[Tallár Ferenc]]. Amíg bizonyos önállósággal működhetett, több, korábban kiadatlan Lukács-írást jelentetett meg, kiadásokhoz biztosította a filológia hátteret, több könyvsorozatot gondozott és kiszolgálta a hozzá forduló kutatókat. 2012-ben eltávolították tudományos munkatársait, 2016-ban pedig az MTA kinyilvánította, hogy szándékában áll fölszámolni az Archívumot.<ref>{{Cite web |title=Archívum |url=https://www.lana.info.hu/archivum/ |work=Lukács Archívum Nemzetközi Alapítvány |accessdate=2020-03-23 |language=hu-HU}}</ref> A fenntartó MTA Könyvtár és Információs Központ 2018. május 24-én bizonytalan időre bezárta az Archívumot, az utolsó hozzáértő munkatársat kitiltotta, a kéziratos hagyatékot pedig elszállította.<ref>{{Cite news|title=A LANA 2018. júniusi közleménye|url=https://www.lana.info.hu/wp-content/uploads/2019/05/HUK%C3%B6zlem%C3%A9ny-2018.-j%C3%BAnius-17.pdf}}</ref>
Monok István a [[Magyar Tudomány]] 2017 augusztusi számában ''Az emlékezet közgyűjteményi megőrzése Lukács György hagyatéka kapcsán'' címmel jelentetett meg cikket az Archívumról<ref>{{Cite web |title=Magyar Tudomány • 2017 8 • Monok István |url=http://www.matud.iif.hu/2017/08/03.htm |work=www.matud.iif.hu |accessdate=2020-03-23}}</ref>, amelyre annak korábbi munkatársai ''Érted jöttek, nem ellened – Az MTA és a Lukács Archívum'' című cikkükben válaszoltak az [[Élet és Irodalom|Élet és Irodalomban]]. Állításuk szerint Monok „számos ponton állít valótlanságot, olykor téved, máskor szándékosan vezeti félre olvasóit, ezzel súlyosan inszinuálva a [[Lukács Archívum|Lukács Archívumot]] mint intézményt, illetve valaha volt munkatársait”, valamint „a lap [[Kelemen János (filozófus)|Kelemen János]] kérését, hogy néhány helyreigazító megjegyzést fűzhessen Monok írásához, elutasította”<ref>{{Cite web |title=Érted jöttek, nem ellened |url=https://www.es.hu/cikk/2017-09-08/agardi-peter-kardos-andras-mesterhazi-miklos/erted-jottek-nem-ellened.html |work=ES.hu |accessdate=2020-03-23 |language=hu}}</ref>.
A '''Lukács Archívum Nemzetközi Alapítványt''' (LANA) 2016-ban hozták létre egyetemei tanárok, az Eszmélet szerkesztői és az Archívum korábbi munkatársai válaszként az MTA döntésére. A tiltakozás hatására az Akadémia elállt az Archívum azonnali fölszámolásának szándékától, az Archívum sorsa ezzel együtt bizonytalan, jelenleg be van zárva. A LANA célja ezzel együtt is a Lukács Archívum eredeti formájában, a Lukács-könyvtár és a Lukács-kéziratok őrzőjeként és tudományos műhelyként való megőrzése, illetve helyreállítása.<ref>{{Cite web |title=Alapítvány |url=https://www.lana.info.hu/alapitvany/ |work=Lukács Archívum Nemzetközi Alapítvány |accessdate=2020-03-23 |language=hu-HU}}</ref> Az Alapítvány védnökeinek névsorában szerepel [[Étienne Balibar|Etienne Balibar]], [[Terry Eagleton]], [[Jürgen Habermas]], [[Fredric Jameson]] és több más világszerte ismert tudós neve.<ref>{{Cite web |title=Védnökség |url=https://www.lana.info.hu/alapitvany/vednokseg/ |work=Lukács Archívum Nemzetközi Alapítvány |accessdate=2020-03-23 |language=hu-HU}}</ref>[[Kép:Szent István Park. Statue of György Lukács. - Budapest.JPG|bélyegkép|409x409px|[[Varga Imre (szobrász)|Varga Imre]] Lukács-szobra, amely 2017-es eltávolításáig a [[Szent István park|Szent István parkban]] állt]]
== Főbb művei ==
| |||