„Első keresztes hadjárat” változatai közötti eltérés

}}

 

 

A felhíváshoz Franciaországban, a [[Német-római Birodalom]]ban és Dél-Itáliában lelkes tömegek, és jó néhány főnemes is csatlakozott. A hivatalos 1096. augusztusi indulás előtt a vallási buzgalomtól fűtött parasztok és egyéb közrendűek a „szegények keresztes hadjáratán” külön indultak el a Szentföldre és útközben zsidók elleni pogromokat tartva, fosztogatva értek el a szeldzsuk határig, ahol a muzulmánok szétverték a seregüket. A „fejedelmek keresztes hadjárata” jórészt rendben, fegyelmezetten, a bizánci hatóságokkal együttműködve vonult Anatóliáig, de a hadjárat menetét végig meghatározta, hogy nem volt mindenki által elfogadott vezére, [[Monteil-i Adhemar|Adhemar]] pápai legátus csak a vallási vezetést látta el (míg meg nem halt [[Antiokheia|Antiókhiában]]).