„Baptista mozgalom” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0 |
Az Arcanum adatbázisa alapján fontos információk a kezdetekre vonatkozóan. |
||
40. sor:
A német nyelvterületen kibontakozó [[Anabaptizmus|anabaptista]] mozgalom biblikus irányzatának szellemi örökségeként [[Hollandia|Hollandiában]] jött létre az első baptista gyülekezet [[1609]]-ben. Először [[Anglia|Angliában]], később az európai vallási türelmetlenség miatt [[Észak-Amerika|Észak-Amerikában]] terjedt el. Európába a [[19. század|XIX. század]] első felében [[Hamburg]]on keresztül érkezett újra ([[Johann Gerhard Oncken]]). Napjainkban a legdinamikusabban [[Afrika|Afrikában]], [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]] és [[Ázsia|Kelet-Ázsiában]] növekednek a baptista közösségek.
1844-ben több Hamburgban tartózkodó magyar iparos az ottani baptista gyülekezethez csatlakozott és visszatérésük után terjesztették a hitüket, de nem alkottak önálló hitközséget és csendben járták az országot. Ekkor még számottevő hívő nem csatlakozott hozzájuk.
1873.-ban Mayer Henrik (feltehetően német anyanyelvű) asztalos a saját lakásán (Hárompipa utca 11., fszt. 2.) kezdte meg a misszionáriusi tevékenységét és a kezdetekben német nyelven folyt a prédikálás.
1874-ben az ország különböző pontjain lévő baptisták a budapestiekhez csatlakoztak és egy hitközséggé alakultak. A vezető Mayer Henrik volt és két diakónusza Kaiblinger György (asztalos, Buda, 5 pacsirta utca) és Tatter János (kovács, óbudai hajógyár) volt. Tatter János volt a pénztárnok is. Itt két helyen gyülekeztek: Hárompipa utca 11-ben és az óbudai Korona utca 719.-ben.
1875-ben vidéken is megindult az "agitáció" és Nagyszalontán (diakónusz Kornya Mihály vendéglős, pénztárnok Lajos János, puskaműves), Nagyszebenben és Újvidéken (diakónusz és pénztárnok Bernhard Péter) is "állomással" rendelkeztek.
1876. Mayer Henrik kérvényezte a Belügyminisztáriumnál Budapesten és országosan a szabad vallásgyakorlását és a baptista hitszónoki címének elismerését, de elutasították.
1877.03.17-én tárgyalta a Képviselőház Mayer Henrik kérvényét a teljes vallásszabadságról és a kötelező polgári házasság bevezetéséről.
1878-ban a rendőrség lefogta a vasárnapokon és ünnepek alkalmával a nyilvánosság előtt (vagy inkább nyilvános helyen - pl. Városligetben - tartott isten tiszteleteken) igehirdető Mayer Henriket, Peter Henriket és Hempfl Adolfot, ill. a Dob utca 12. alatt található imaházukból lefoglaltak "egy imádságos könyvet és a vallási szabályokat".
1880-ban Mayer Henrik kérvényezte Pest megye előljáróságainál egy újpesti imaház megnyitását.
1882 tavaszán Dunában (a Margit-híd és Újpest közötti részen) megtartott 4 személy megkeresztelésről szóltak a hírek, de 1 évvel később már a Dohány utca 24. sz. alatti imaházat használták erre a célra 2 hívő megkeresztelésére<ref>"Baptista hitfelekezet Budapesten", Ellenőr, 1876.09.12., 3.oldal</ref><ref>Országgyűlés, Ellenőr, 1876.12.03.,2. oldal</ref><ref>"Nemhivatalos rész", Budapesti Közlöny, 1877.03.25., 3. oldal</ref><ref>"Az anabaptista felekezet a fővárosban", Vasárnapi Ujsag, 1878.08.25., 545. oldal</ref><ref>"Napi ujdonságok", A Hon, 1880.05.19., 3.oldal</ref><ref>"Anabaptista történet", A Hon, 1881.12.04.,3. oldal</ref><ref>"Anabaptista történet", Szegedi Híradó, 1881.12.06., 3. oldal</ref><ref>"Baptista keresztelés szabad Dunában", A Hon, 1882.03.27., 4.oldal</ref><ref>"Baptista keresztelés a Dunában", Pesti Hírlap, 1882.03.27., 6. oldal</ref><ref>"Baptista keresztelés", Protestáns és egyházi iskolai lap, 1883.09.09., 1166. oldal</ref>.
== Szerveződése ==
| |||