„Nagyszombat (kereszténység)” változatai közötti eltérés

A '''nagy[[szombat]]''' a [[húsvét]][[vasárnap]]ot megelőző nap a keresztény [[naptár]]ban. A [[húsvéti ünnepkör]] szent három napja ''(triduum sacrum)'' közül – a [[nagycsütörtök]] és a [[nagypéntek]] után – ez az utolsó. A [[farsang]]i időszak vége után a 46. nap. A hagyomány szerint ezen a napon [[Jézus|Jézus Krisztus]] [[halál|holtan]] feküdt sírjában, és nagyszombatról húsvétvasárnapra virradóan ünnepli a [[kereszténység]] Jézus [[feltámadás]]át. A nap [[Magyarország]]on nem [[munkaszüneti nap]] olyan munkahelyeken, ahol szombaton is kell dolgozni. Dátuma legkorábban [[március 21.|március 21]]-ére, legkésőbb [[április 24.|április 24]]-ére eshet.

 

 

{{idézet2|''Amikor elmúlt a szombat, Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja és Szalóme drága keneteket vásároltak, és elmentek, hogy megkenjék Jézus holttestét. A hét első napján, kora reggel, amikor a nap felkelt, a sírhoz mentek. Ezt mondták egymásnak: „Ki fogja nekünk elhengeríteni a követ a sír bejárata elől?” De amikor odanéztek, látták, hogy a kő el van hengerítve, pedig igen nagy volt. Bementek a sírba, és egy fehér ruhába öltözött ifjút láttak, amint ott ült jobb felől. Megrémültek, de az megszólította őket: „Ne féljetek! Ti a keresztre feszített názáreti Jézust keresitek. Feltámadt, nincs itt! Nézzétek, itt van a hely, ahová temették. Siessetek, és mondjátok meg tanítványainak és Péternek: Előttetek megy Galileába. Ott meglátjátok majd őt, amint megmondta nektek."''|Mk 16,1-7}}