„Afázia” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
BinBot (vitalap | szerkesztései)
a http → https protokollcsere, www pótlása, .hu → .com (hazipatika.com)
Szakmai hibákat javítottam. Az információk eredetét jelöltem a felhasznált szakirodalmakban, továbbá gyakorlati tapasztalataimból ered egy részük.
1. sor:
Az '''afázia''' összefoglaló elnevezése mindazon beszédzavarnaknyelvi zavaroknak, amelyek organikus [[agy]]i sérülés (stroke, tumor, traumatikus agysérülés, degeneratív betegségek) következtében jönnek létre és a már kialakult nyelvi képességet érintik. A szó [[görög nyelv|görög]] eredetű, jelentése beszédtelenség.
 
Az afáziának több formáját lehet megkülönböztetni:
8. sor:
 
== Tünetei ==
Az afáziával küzdő személyek, körülírt agysérülés következtében a következő tüneteket tapasztalhatják, ugyanakkor a tünetek közül néhány kapcsolódó problémaként vagy kísérő jelenségként is megjelenhet, olyan kórképek esetén, mint a dysarthria (hangképzés organikus zavara) vagy apraxia (mozgásszervi zavar) és nem elsősorban az afázia következtében. Az afáziai tünetei a sérülés helyétől függően változóak lehetnek. A jelek és tünetek nem feltétlenül jelennek meg minden afáziás betegnél, valamint az erősségük és a kommunikációs készségre gyakorolt zavaró hatása is eltérő lehet. Az afáziás személyek gyakran úgy próbálják leplezni betegségüket, hogy a szavak pontos megnevezése helyett (ami egyébként nehezükre esik) a "dolog"körülírást, vagy "valami"nonverbális szótformulákat használjákhasználnak. Például, ha arra kérjük őket, hogy nevezzék meg az előttük lévő tollat, akkor aztmegpróbálják mondják,elmutogatni hogya aztoll egy olyan dolog, amit íráshoz használnakhasználat.
* A nyelv megértésének képtelensége
* A kiejtés képtelenség, amely nem szervi elégtelenség vagy gyengeség következtében alakul ki
67. sor:
 
== Terápia ==
A logopédiai terápia fő célja a sérült nyelvi funkciók javítása.
A logopédiai terápia mellett a lovas terápia kulcsfontosságú szerepet tölthet be a nyelvi és beszédfunkciók sérülésének helyreállításában. A lépésben járó ló ugyanazokat a mozgásmintákat közvetíti a rajta ülő páciens számára, mint amit az ember medencéje, törzse, ideg- és izomrendszere egészséges járás közben is megkap. Ez esetben a ló mozgását visszük át a lovon ülőre, aki szinte észrevétlenül, ellazultan fogadja be a különféle ingereket. A gyógylovardákban képzett szakemberek dolgoznak, s nem utolsósorban erre a célra kiképzett lovak várják a gyógyulni, ellazulni vágyókat.<ref>[http://www.lurkovilag.hu/index.php?c=85]</ref>
 
Az afáziából való ''felépülés'' gyakori. Sok afáziás beteg felépülésében aaz jobbagyi oldali kompenzációnakreorganizációnak van nagy szerepe, vagyis a megmaradt agyterületek átveszik a károsodott agyterületek funkciójának egy részét. A felépülésnek azonban vannak strukturális korlátjai, így a kompenzációra csak bizonyos területek esetén van lehetőség (szomszédos kéregterület, ellenoldali megegyező kéreg vagy ezekhez hierarchikusan kapcsolódó szubkortikális területek). A felépülést továbbá befolyásolják az olyan tényezők, mint a nem, a kor, a nyelvi lateralitás, a kezesség és nem utolsósorban a sérülés kiterjedtsége és elhelyezkedése.
 
A 21. század elejének Magyarországán az állam által az afázia rehabilitációjára adott segítség elégtelen, ugyanis kevés az egészségügyben dolgozó szakemberek száma, Agyanakkor az egyre elterjedő továbbképzéseknek és a személyzeti bővítéseknek köszönhetően egyre több lehetőség adódik a megfelelő rehabilitációra.
A 21. század elejének Magyarországán az állam által az afázia rehabilitációjára adott segítség elégtelen. Csak heti néhány óra ingyenes, a felépüléshez a többit a betegnek, illetve a családnak kell fizetnie. Nem veszik komolyan, mivel beszédképtelenségként gondolnak rá, holott az afázia nem egyszerűen beszédképtelenség, hanem képes a nyelv összes formájában súlyos zavarokat okozni, a nyelvtudást tönkre tenni. Pedig léteznek nyelvkönyvek, amelyekből a betegek újra megtanulhatnak magyarul.<ref>https://www.hazipatika.com/napi_egeszseg/kronikus_panaszok/cikkek/hol_van_a_segitseg_ha_nem_tud_beszelni/20090128113258?autorefreshed=1</ref>
 
== Lásd még ==
84. sor:
* Blanken, Gerhard (Hg.): ''Einführung in die linguistische Aphasiologie. Theorie und Praxis.'' Freiburg: HochschulVerlag, 1991 ({{ISBN|3-8107-5055-7}}) {{de}}
* Csépe, Győri, Ragó: ''Általános pszichológia 3. Nyelv, tudat, gondolkodás.'' Budapest: Osiris Kiadó Kft., 2008
*Tóth, A. (2018). Az afáziák definíciójának változása az idegtudományi eredmények tükrében. Argumentum, 14: 97-109.
* Leischner, Anton: ''Aphasien und Sprachentwicklungsstörungen: Klinik und Behandlung.'' Stuttgart: Thieme, 1987 (2. Aufl.) ({{ISBN|3-13-573902-3}}) {{de}}
* Lutz, Luise: ''Das Schweigen verstehen: Über Aphasie.'' Berlin: Springer, 2004 (3. Aufl.) ({{ISBN|3-540-20470-9}}) {{de}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Afázia