„Jánosy István” változatai közötti eltérés

'''Jánosy István''' ([[Besztercebánya]], [[1919]]. [[május 18.]] – [[Gyenesdiás]], [[2006]]. [[augusztus 19.]]) magyar író, költő, [[műfordító]], pedagógus, [[Evangélikus kereszténység|evangélikus]] lelkész.

Szülei Jánossy István és Hugyecz Jolán voltak. A [[Budapest-Fasori Evangélikus Gimnázium|Fasori Gimnázium]]ban tanult. 1937-ben kitüntetéssel érettségizett, majd beiratkozott a pécsi székhelyű [[Erzsébet Tudományegyetem|Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem]] soproni evangélikus teológiai karára, majd egy félév múlva a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Magyar Királyi Pázmány Péter Tudományegyetem]] görög-latin-pszichológia szakára. Az egyetem elvégzését követően 1942-től folytatta evangélikus teológiai tanulmányait, majd 1944-ben - tudományegyetemi vizsgáinak beszámítását követően - eredményes zárószigorlatot tett és teológiai diplomát szerzett.

1944. június 13-án Budapesten avatták lelkésszé [[Raffay Sándor|Dr. Raffay Sándor püspök]], Kemény Lajos és [[Ordass Lajos|Wolf (utóbb Ordass) Lajos]] esperesek szolgálatával. A [https://www.evangelikus.hu/hetvenot-evvel-ezelotti-ordinacio lelkészavatásra] - Dr. Raffai Sándor püspök betegsége miatt - a [[Bányai evangélikus egyházkerület|Bányai Evangélikus Egyházkerület]] Esterházy (jelenleg Puskin) utcai székházában került sor. Segédlelkészi működését a [[Deák téri evangélikus templom|Deák téri evangélikus egyházközségben]] az [[Angyalföldi evangélikus templom|angyalföldi lelkészi körzetben]] kezdte meg. 1945. szeptember 1-től óraadó tanár volt a Fasori Gimnáziumban, ahol latin és görög nyelvet tanított. Első kötete 1948-ban jelent meg. 1948 és 1953 között általános iskolai tanár volt, közben elvégezte az orosz nyelvtanári tanfolyamot és több más tantárgy mellett orosz nyelvet is tanított. A [https://library.hungaricana.hu/hu/collection/edt_eok_diakonia/ Diakónia] majd a [https://library.hungaricana.hu/en/collection/edt_eok_credo_evangelikus_muhely/ Credo] evangélikus folyóiratok szerkesztőbizottsági tagja volt. 1954-ben tanári munkáját befejezte és a szabadfoglalkozású írói, műfordítói pályát választotta.

*[[:en:John_BerrymanJohn Berryman|John Berryman]]: Henry sorsa (1988)