„Puerto Rico állatvilága” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Bevezetés átfogalmazása az angol szócikk alapján, képek átrendezése, hivatkozások hozzáadása.
a képek rendezése
13. sor:
A feltételezett Gaarlandia (a [[Nagy-Antillák]] angol neve (Greater Antilles) + Madár Gerinc Föld) földhíd 30-35 millió évvel ezelőtt létezhetett az [[Andok]]kal volt kapcsolatban, Gaarlandiához tartozhatott a mai [[Nagy-Antillák]] három szigete (Kuba, [[Hispaniola]], Puerto Rico). Egy magyar botanikus, [[Borhidi Attila]] is feltételezte Gaarlandia létezését, az [[Antillák]] növényvilága többnyire andesi eredetű, Gaarlandián nemcsak növények, de még állatok is átjuthattak.
 
A Puerto Rico-i fauna legutóbb mintegy 10 000 évvel ezelőtt ment át nagyobb szabású változáson a jégkorszakot követő tengerszint-emelkedés és az ehhez járuló éghajlati változások következményeként. Puerto Rico száraz, szavannás éghajlatának a napjainkban is látható párás, erdőkkel borított állapotáig történő átalakulása tömeges kihalást eredményezett, különösen a gerinces fajok körében. Akkoriban a Puerto Rico-pad — ez az összefüggő földterület, mely hajdan magába foglalta a Puerto Rico szigetcsoportot (kivéve [[Mona]], [[Monito]] és [[Desecheo]] szigeteket) és a [[Virgin-szigetek]]et (St. Croix kivételével) — elkülönült a szárazföldtől. A Puerto Rico-pad soha nem állt kapcsolatban a tőle keletre fekvő legközelebbi szárazulattal, St. Maartennel.[[Fájl:Rhesus Macaques.jpg|bélyeg|bal|200px|A [[rézuszmajom]] ''(Macaca rhesus mulatta)'' Puerto Ricóba betelepített állat]]
== Emlősök ==
[[Fájl:Rhesus Macaques.jpg|bélyeg|bal|200px|A [[rézuszmajom]] ''(Macaca rhesus mulatta)'' Puerto Ricóba betelepített állat]]
[[Fájl:Puerto Rican shrew.jpg|250px|bélyegkép|A kihalt ''[[Nesophontes edithae]]'' egy Puerto Ricó-i rovarevő volt|alt=]]
A szigeten már az őshonos szárazföldi emlősök kipusztultak, például a ''[[Nesophontes edithae]]'', a [[Puerto Ricó-i hutia]] ''(Isolobodon portoricensis)'' és a [[tüskéspatkányfélék]] ''(Echimyidae)'' család néhány faja (''[[Heteropsomys antillensis]]'', ''[[Heteropsomys insulans]]'', ''[[Puertoricomys corozalus]]'') és egy kihalt antillai rágcsálócsalád a ''[[Heptaxodontidae]]'' egy faja a ''[[Elasmodontomys obliquus]]''. A szigeten fennmaradt [[denevérek]] a [[nagy nyúlszájú denevér]], az [[antillai szellemdenevér]], a [[Parnell bajszos denevére]], a [[kormos bajuszos denevér]], a [[jamaicai gyümölcsdenevér]], az [[antillai gyümölcsdenevér]], a [[barna virágdenevér]], [[Leach denevére]], a [[piros gyümölcsdenevér]], a [[barna késeidenevér]], a [[vörös szőrösfarkú-denevér]], a [[vörös szőrösfarkú-denevér]], a [[pallas-szelindekdenevér]], és a [[mexikói szelindekdenevér]]. A Puerto Ricó-i hutia valójában [[Hispaniola]] ([[Haiti]] és a [[Dominikai Köztársaság]]) szigetén volt őshonos, a [[Taíno]] [[indiánok]] telepítették be Puerto Rico szigetére. A Puerto-Ricó-i vizek gyengéd óriása a [[karibi manátusz]] ''(Trichechus manatus)''. A [[hosszúszárnyú bálna]] ''(Megaptera novaeangliae)'' téli szaporodóhelye az [[északi félgömb]]ön van, még a [[Karib-tenger]]ben is szaporodik.
 
[[Fájl:Puerto Rican Tody (Todus mexicanus) RWD.jpg|250px|bélyegkép|A [[puerto ricói todi]] ''(Todus mexicanus)'' a [[todifélék]] ''(Todidae)'' puerto-ricói faja]]
 
Élnek itt betelepített emlősök, mint például a [[jávai mongúz]] ''(Herpestes javanicus)'', amelyet azért telepítették be, hogy a [[cukornád]] ültetvényeken a [[patkány]]okat kiirtsa. Ez a faj elszaporodott, és mára már a helyi állatvilágot fenyegeti. A [[rézuszmajom|rézuszmajmot]] ''(Macaca mulatta)'' kutatási célokból telepítették be a szigetre, de ezek ellopják a [[fehérhasú szula|fehérhasú szulák]] tojásait és ezért jelentenek veszélyt más fajokra.[[Fájl:Yellow-shouldered Blackbird.jpg|bélyeg|bal|200px|A [[sárgavállú csiröge]] ''(Agelaius xanthomus)'' egy [[Puerto Rico]] 18 endemikus madárfaja közül]][[Fájl:Puerto Rican crested toad.JPG|bélyeg|200px|A [[Puerto Ricó-i varangy]] ''(Bufo lemur)'' endemikus [[kétéltűek|kétéltűfaj]] Puerto Ricón|alt=|balra]]
== Madarak ==
[[Fájl:Yellow-shouldered Blackbird.jpg|bélyeg|bal|200px|A [[sárgavállú csiröge]] ''(Agelaius xanthomus)'' egy [[Puerto Rico]] 18 endemikus madárfaja közül]][[Fájl:Puerto Rican Tody (Todus mexicanus) RWD.jpg|250px|bélyegkép|A [[puerto ricói todi]] ''(Todus mexicanus)'' a [[todifélék]] ''(Todidae)'' puerto-ricói faja]]A szigeten 349 madárfaj honos [[Puerto Rico|Puerto Ricón]], közülük 18 faj endemikus. Endemikus madarai például a [[nagy mangókolibri]] ''(Anthracothorax viridis)'', a [[sárgavállú csiröge]] ''(Agelaius xanthomus)'', a [[Puerto Ricó-i gyíkászkakukk]] ''(Coccyzus vieilloti)'' és a [[Puerto Ricó-i amazon]] ''(Amazona vittata)''. A [[csíkos karvaly]] is megtalálható [[Puerto Rico|Puerto Ricón]], a [[karibi flamingó]] ''(Phoenicopterus ruber)'' nem állandó [[madár]] [[Puerto Rico|Puerto Ricó-n]]. A [[todifélék]] a legkezdetlegesebb madarak a Nyugat-Indiai szigetvilágban, Puerto Ricón egy endemikus faja él a [[sárgahasú todi]] más néven [[Puerto Ricó-i todi]] ''(Todus mexicanus)''.<!-- ref name=Bond/ -->
 
Korábban a szigeten megtalálható madárfajok közül több kipusztult: például a [[Puerto Ricó-i gyöngybagoly]] ''(Tyto cavatica)'', a [[Puerto Ricó-i karaka]] ''(Polyborus latebrosus)'', a [[Puerto Ricó-i aratinga]] ''(Aratinga chloroptera maugei)'', a [[Puerto Ricó-i szalonka]] ''(Scolopax anthonyi)'', a [[Puerto Ricó-i földigalamb]] ''(Geotrygon larva)'' és az [[antillai barlang guvat]] ''(Nesotrochis debooyi)''.
28 ⟶ 30 sor:
 
 
<br />
<br />[[Fájl:Hawksbill Turtle.jpg|bélyeg|200px|A [[közönséges cserepesteknős]] ''(Eretmochelys imbricata)'' egy kritikusan veszélyeztetett tengeri hüllő]]
== Hüllők és kétéltűek ==
[[Fájl:Puerto Rican crested toad.JPG|bélyeg|200px|A [[Puerto Ricó-i varangy]] ''(Bufo lemur)'' endemikus [[kétéltűek|kétéltűfaj]] Puerto Ricón|alt=|balra]][[Fájl:Hawksbill Turtle.jpg|bélyeg|200px|A [[közönséges cserepesteknős]] ''(Eretmochelys imbricata)'' egy kritikusan veszélyeztetett tengeri hüllő]][[Fájl:Puerto Rican Boa.JPG|bélyeg|200px|A [[Puerto Ricó-i karcsúboa]] ''(Epicrates inornatus)'' a legnagyobb Puerto Ricó-i kígyó]]Puerto Ricón 25 kétéltű- és 61 hüllőfaj honos.
 
Puerto Ricón 25 kétéltű- és 61 hüllőfaj honos.
 
A [[hispaniolai orrszarvú leguán]] ''(Cyclura cornuta)'' egyik alfaja a [[mona-szigeti orrszarvú leguán]] ''(Cyclura cornuta stejnegeri)'' például kizárólag a Föld ezen pontján található meg.
 
Valószínűleg a nyugat-indiai [[hüllő]] kládok itt vetődtek partra [[Dél-Amerika|Dél-Amerikából]]. A sziget őshonos hüllői a [[Puerto-Ricói karcsúboa]] ''(Epicrates inornatus)'', a [[hispaniolai orrszarvú leguán]] ''(Cyclura cornuta)'', a [[Stejneger-ékszerteknős]] ''(Trachemys stejnegeri)'' és a [[Puerto Ricó-i tarajos anolisz]] ''(Ctenonotus cristatellus)'', a [[Puerto Ricó-i tarajos anolisz]] képes változtatni a színét, mint a [[Kaméleonfélék|kaméleon]], [[Puerto Rico]] leggyakoribb gyíkfaja az [[élesszájú anolisz]] ''(Anolis pulchellus)''. A [[pápaszemes kajmán]] ''(Caiman crocodilus)'' betelepített faj.
 
A [[kokibéka]] ''(Eleutherodactylus coqui)'' magas, vékony „ko-ki” hangzású hívóhangjáról kapta a nevét. Az [[óriás varangy]] ''(Bufo marinus)'' betelepített faj a szigeten. 1920-ban szándékosan telepítették be Puerto Ricóra a [[cserebogárformák|cserebogár]] kiirtására. A [[Puerto Ricó-i varangy]] ''(Bufo lemur)'' egy endemikus, kihalófélben lévő varangyfaj Puerto Ricón.[[Fájl:Puerto Rican Boa.JPG|bélyeg|200px|A [[Puerto Ricó-i karcsúboa]] ''(Epicrates inornatus)'' a legnagyobb Puerto Ricó-i kígyó]]
 
 
 
[[Fájl:White grunt.jpg|bélyeg|200px|A fehér röfögőhal ''(Haemulon plumieri)'' az egyik leggyakoribb zátonyhal a [[Karib-tenger]]ben|alt=]]
== Halak ==
[[Fájl:White grunt.jpg|bélyeg|200px|A fehér röfögőhal ''(Haemulon plumieri)'' az egyik leggyakoribb zátonyhal a [[Karib-tenger]]ben|alt=|balra]]
{{csonk-szakasz}}
Az első Puerto Rico-i halakkal foglalkozó leírásokat [[Georges Cuvier]] és [[Achille Valenciennes]] készítette, 1828-ban. A szigetről származó példányok alapján 33 fajt írtak le tanulmányaikban. Három élőhelytípus van, [[mangrove]], [[zátony]] és tengerifüvek találhatóak Puerto Ricón. 677 halfaj él itt. Édesvízi halai közül 30 fajt telepítettek be, amelyek [[Afrika|Afrikában]], [[Dél-Amerika|Dél-Amerikában]] vagy [[Észak-Amerika]] délkeleti részén honosak.[[Fájl:Aedes aegypti biting human.jpg|bélyeg|200px|''[[Aedes aegypti]]'' vitathatatlanul a legismertebb szúnyog Puerto Ricón, amely a dengue-vírust terjeszti|alt=|balra]]
== Gerinctelenek ==
{{csonk-szakasz}}[[Fájl:Elkhorn coral.jpg|bélyeg|200px|A jávoragancs korall 2006-ban került a veszélyeztetett fajok listájára]][[Fájl:Aedes aegypti biting human.jpg|bélyeg|200px|''[[Aedes aegypti]]'' vitathatatlanul a legismertebb szúnyog Puerto Ricón, amely a dengue-vírust terjeszti|alt=|balra]]
{{csonk-szakasz}}A gerinctelen [[fauna]] a szigeten nagyszámú és gazdag egyedszámmal rendelkezik, de a fajtagazdagsága összehasonlítva más trópusi faunákkal alacsonynak tekinthető. 300 [[lepke]]faj honos Puerto Ricón.
 
Puerto Rico tengeri gerintelen faunájából 61 [[szivacsok|szivacsállat]], 171 [[csalánozók|csalánozó]], 8 [[zsinórférgek|zsinórféreg]], 1,176 [[puhatestűek|puhatestű]], 129 [[gyűrűsférgek|gyűrűsféreg]], 342 [[rákok|rák]], 165 [[tüskésbőrűek|tüskésbőrű]], 131 [[mohaállatok|mohaállat]], 117 [[kőkorallok|kőkorall]], 99 [[bőrkorallok|bőrkorall]] és [[szarukorallok|szarukorall]], 13 ''[[Corallimorpharia]]'' és 8 ''[[Hydrozoa]]''. A puerto ricó-i korallfajok a [[szikla csillag korall]] ''(Montrastaea annularis)'', az [[ujj korall]] ''(Porites porites)'' és a [[jávoragancs korall]] ''(Acropora palmata)''.
 
== Emberi hatás és természetvédelem ==
{{csonk-szakasz}}A bennszülöttek 4&nbsp;000 évvel ezelőtt jutottak el a szigetre, az állatok húsát elfogyasztották, a bőrükkel pedig kereskedtek. Az állatvilág számának jelentős csökkenését okozta a [[16. század]]ban a szigetre érkező [[európa]]iak terjeszkedése.[[Fájl:Puerto Rican parrot.jpg|bélyeg|200px|A [[Puerto Ricó-i amazon]] ''(Amazona vittata)''.A védelmi erőfeszítések mentették meg a fajt a kihalástól]]
{{csonk-szakasz}}
[[Fájl:Puerto Rican parrot.jpg|bélyeg|200px|A [[Puerto Ricó-i amazon]] ''(Amazona vittata)''.A védelmi erőfeszítések mentették meg a fajt a kihalástól]]
 
A bennszülöttek 4&nbsp;000 évvel ezelőtt jutottak el a szigetre, az állatok húsát elfogyasztották, a bőrükkel pedig kereskedtek. Az állatvilág számának jelentős csökkenését okozta a [[16. század]]ban a szigetre érkező [[európa]]iak terjeszkedése.
 
== Jegyzetek ==