„Fényelektromos jelenség” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
navoszlop
Nem
1. sor:
{{Fény és anyag kölcsönhatása navoszlop|kép=Photoelectric effect diagram.svg}}
 
A '''fotoelXDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDDD'''etükre utal, minden tulajdonságukban azonosak más elektronokkal).
A '''fotoelektromos hatás''' ('''fotoeffektus''', '''fényelektromos jelenség''') a küszöbszintnél nagyobb [[frekvencia|frekvenciájú]] [[elektromágneses sugárzás]] (például látható [[fény]] vagy [[ibolyántúli sugárzás|ultraibolya sugárzás]]) által egy anyag (leginkább [[fém]]) felszínén lévő [[elektron]]ok kilökődése (kibocsátása). Nincs elektronkibocsátás a határfrekvencia alatt, mert a foton nem tud elég energiát biztosítani ahhoz, hogy az elektronok kilépjenek az atomos kötésből. A kibocsátott elektronokat gyakran ''fotoelektron'' néven említik a tankönyvek (ez csak eredetükre utal, minden tulajdonságukban azonosak más elektronokkal).
 
A fotoelektromos hatás tovább segítette a [[hullám-részecske kettősség]] felismerését, mely szerint a részecskék (jelen esetben [[foton]]ok) mind hullámszerű, mind részecskeszerű tulajdonságokkal rendelkeznek, és ezek az elképzelések a [[kvantummechanika]] kialakításában fontos szerepet játszottak. A fotoelektromos hatást [[Albert Einstein]] magyarázta meg 1905-ben, amiért megkapta az 1921. év [[Fizikai Nobel-díj]]át.<ref>{{cite web |title=The Nobel Prize in Physics 1921 |publisher=Nobel Foundation |url=http://nobelprize.org/nobel_prizes/physics/laureates/1921/index.html |accessdate=2015-04-25}}</ref> Ezt a munkáját kiterjesztve [[Max Planck]] végzett jelentős kutatásokat.