A Lengyel krónikát (''Cronicae et gesta ducum sive principum Polonorum'') a benne foglalt eseményekből következtethetően 1112 és 1116 között írta. A moralizáló jellegű krónika irodalmi műként is jelentős. Bemutatjamű a lengyel történelmet a [[Piast]] dinasztia kezdeteitől a szerző koráig mutatja be. A moralizáló jellegű krónika irodalmi műként is jelentős.
NagyA krónika nagy hatással volt a későbbi lengyel közgondolkodásra, hiszen művében azt hangsúlyozta, hogy aza [[Feudális|feudális]] uralkodó tekintélye kisebb, mint az a tekintély, melyet Isten a nép gyűlésére ruházott. A gondolat a mai [[Oroszország]] és [[Ukrajna]] területén alakult fejedelemségek korai történetében is jelen volt. A [[Állami Duma|duma]] (a lengyel [[szejm (lengyel)|szejm]] megfelelője) sokáig fontos szerepet játszott, amíg hatalmát meg nem törték az abszolút uralomra törő fejedelmek. Lengyelországban azonban a forrásokban elsőként Gallus Anonymusnál felbukkant eszme jóval tovább élt, és a [[Lengyel-Litván Unió]]t meghatározó nemesi aranyszabadság és köztársaság intézményének megalapozójává vált, amit a [[nagy szejm]] igyekezett aztán korlátozni.
Ez a gondolat egyébként tipikus volt a mai [[Oroszország]] és [[Ukrajna]] területén alakult fejedelemségek korai történetében is, ahol a „[[duma]]” (tanács), a [[szejm (lengyel)|lengyel „szejm]]” megfelelője, sokáig fontos szerepet játszott, amíg hatalmát meg nem törték az abszolút uralomra törő fejedelmek. Lengyelországban azonban a forrásokban elsőként Gallus Anonymusnál felbukkant gondolat jóval tovább élt, és a „[[lengyel nemesi köztársaság]]” intézményének megalapozójává vált.
Gallus után a gondolatot [[Kadłubek Boldog Vince|Wincenty Kadłubek]] történetíró vitte tovább.
