„Nagykunság” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
12. sor:
A népesség a török elől menekülő [[délvidék]]i magyarokkal együtt húzódott észak felé, tovább keveredve más lakosokkal. A [[Német Lovagrend]]nek való elzálogosítás kicsit megzavarta a viszonyokat, de 1745 után megváltották magukat az itt élők, és elkezdődött a mezővárosi fejlődés, tanyásodás. Ebben az időben a nagy területeknek köszönhetően extenzív állattenyésztés fejlődött ki. Az [[1876-os megyerendezés]] után a köztudatban az új [[Jász-Nagykun-Szolnok vármegye|Jász-Nagykun-Szolnok vármegyébe]] került környező, hasonló kultúrájú és népességű, de eltérő történeti múltú helységekre ([[Abádszalók]], [[Törökszentmiklós]], [[Mezőtúr]], [[Dévaványa]] stb.) is kiterjedt a Nagykunság fogalma. Az [[1950-es megyerendezés]] során [[Dévaványa]] átkerült [[Békés megye|Békés megyéhez]], így az már területileg sem számított nagykun településnek.
A 20. század második fele óta a Nagykunság legtöbb településének lakossága csökken, elöregedőben van, és elég nagy arányú az elköltözés, némelyikük 50 év alatt lakosságának majdnem 20%-át elvesztte.A
== Nagykunsági települések ==
| |||