A kiütéses tífusz rossz [[higiénia|higéniáshigiéniás]] körülmények között élő, túlzsúfolt közösségekben fordul elő járványos formában. A ruhatetű ''(Pediculus humanus var. corporis)'', ritkábban a [[fejtetű]] ''(Pediculus humanus var. capitis)'' közvetítésével terjed egyik emberről a másikra ([[vektor (járványtan)|vektor funkció]]). A fertőzött egyén megcsípése (vérének szívása) után a tetűben életképes marad a ''Rickettsia prowazeki'' baktérium. A tetű székletével üríti a kórokozót, mely egy újabb egyén megcsípésekor a vakarózás során keletkező mikrosérüléseken keresztül bejut a bőrbe. A tetű csak vektorként szerepel a fertőzési ciklusban, míg a kórokozó gazda (reservoir funkció) a fertőzött egyén. Egyes vadon élő rágcsálókban, például repülőmókusokban is kimutatták már a kórokozót, mely valószínűleg fertőzött ember hiányában a természetben előforduló reservoirja lehet a baktériumnak. A tetvek nem örökítik tovább transovariálisan a baktériumfertőzést (mint pl. bozótláz során), mert maguk is elpusztulnak a felszaporodó baktériumok miatt. Jellemzően téli szezonalitást mutat, mert hidegben a rossz hygiénés körülmények között élők ritkábban tisztálkodnak, ritkábban váltanak és mosnak ruhát, nagyobb zsúfoltságban élnek kis helyen összezárva. Hazánkban igen ritka fertőzés, előfordulása hajléktalanoknál valószínűbb. USA-ban repülőmókusban lévő bolhák, tetvek közvetíthetik a kórokozót, melyek a keleti parton északtól Floridáig megtalálhatók.
A bőr sérülésén bejutó baktérium elsődleges célsejtjei az érfalat belülről borító endothel réteg sejtjei. A kórokozó intracellularis baktérium. A kapilláris erek, kisebb artériák és vénák fala körül (perivascularisan) gyulladásos sejtek tömege (plazmasejtek, histiocyták, lymphocyták) jelenik meg. A kialakuló érgyulladás (vasculitis) okozza az egyes szervek keringésének zavarát. Ez a gyulladás a legsúlyosabb a bőr, a központi idegrendszer, a szívizom, a vese és a vázizomzat ereinél. Ritkán ezen erek thrombosisa is kialakulhat.
