„Szóképzés” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
aNincs szerkesztési összefoglaló |
aNincs szerkesztési összefoglaló |
||
9. sor:
A [[francia nyelv|francia]] szakirodalomban a szóképzéssel kapcsolatban megtalálható a „lexikális morfológia” megkülönböztetése a „grammatikai morfológiától”.<ref>Grevisse – Goosse 2007, 163. o.</ref>
Az [[angol nyelv]]ű szakirodalomban van olyan nézet, hogy a szóképzés ''(derivation)'' a szóalkotás ''(word-formation)'' egyik főága, a másik a [[Flexió (nyelvészet)|flexió]] ''(inflection)'' lévén, és ezek a tág értelemben tekintett morfológiához tartoznak. Crystal 2008 szerint a szóképzéssel ellentétben a flexió nem hoz létre új szót, hanem ugyanannak a szónak a [[grammatika]]i alakját változtatja meg, azonban azt is megjegyzi, hogy nincs világos határ a kettő között, egyes toldalékok elemzésének nehézségét az angol ''-ly'' esetével illusztrálva,<ref name="crystal">Crystal 2008, 138. o.</ref> amely [[határozószó]]kat alkot [[melléknév|melléknevekből]], pl. ''quickly'' ’gyorsan’, ''approximately'' ’hozzávetőlegesen’.<ref>Eastwood 1994, 3. o.</ref>
Keszler 2000 is megemlíti, hogy a magyar nyelv nyelvészetében egyesek a ''-hat/-het'' toldalékot képzőnek, mások [[toldalék|jelnek]] tartják, egyesek a [[főnévi igenév]] ''-ni'' toldalékában egyszerűen képzőt, mások jelszerű képzőt látnak, a [[határozói igenév]] ''-va/-ve'' toldalékát egyesek egyszerűen képzőnek, mások [[rag]]szerű képzőnek tekintik.<ref>[http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1241/124106.htm Keszler 2000] állítása, nyelvészek megnevezése nélkül.</ref> Keszler szerint vannak képzőszerű tulajdonságokat mutató jelek és ragok is, például a ''-bb'' [[fokozás (nyelvtan)|fokjel]] képzőszerű, mivel megelőzi az ''-ít'' és az ''-odik/-edik/-ödik'' képzőt ''(nagyobbít, nagyobbodik)''.<ref name="keszler">[http://www.c3.hu/~nyelvor/period/1241/124106.htm Keszler 2000].</ref>
| |||