„Andrássy út” változatai közötti eltérés

(1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0)
Az épületek tervezésével többek között [[Ybl Miklós]]t és [[Linczbauer István]]t bízták meg. Az új út egységes [[Eklektika|eklektikus]]-[[neoreneszánsz]] stílusa ennek is köszönhető, nem csupán annak, hogy épületei egyazon időszakban keletkeztek.
 
Az [[1873]]-as gazdasági válság lelassította az építkezéseket, sőt [[1876]]-ra több vállalkozó vissza is adta a Fővárosnak a telket, mert nem tudták időben teljesíteni a szerződéseket. Ekkor ismét nagyszabású építkezési hullám vette kezdetét – immáron nem pénzügyi vállalkozókkal, hanem a felső-középosztály, illetve főurak részvételével: az első telektulajdonosok között volt többek között [[Szili Kálmán]], [[Szemlér Mihály]], gróf [[Erdődy István]], gróf [[Keglevich Ilona]], gróf [[Dessewffy Aurél (országbíró)|Dessewffy Aurél]], gróf [[Zichy Jánosné]]. Ők főleg a Sugárút legkülső részén, a villanegyedben építkeztekvillanegyedbenszartak.
 
<br />
 
{{idézet 2|''A Sugárút beburkolása annak egész hosszában ma [augusztus 23-án] befejeztetett. A burkolatnak még Szt. István ünnepe előtt kellett volna elkészülnie. (...) A Sugárút mellékutczáiban fekvő s a főv. [fővárosi] közmunkatanács tulajdonát képező ingatlanságok előtt a járda elkészítése a következő utczákban rendeltetett el, u. m. [úgymint] a Rózsa, Szív, Révay és Dobó utczákban, s ezeknél a munkálatok néhány nap alatt meg fognak kezdetni, az Izabella és Vörösmarty utczákban, minthogy ott a feltöltés még egészen nem eszközöltetett, a járda lerakása később fog foganatba vétetni''|[[Pesti Napló]] 1876. augusztus 24.}}