„Regnum Marianum Katolikus Közösség Egyesület” változatai közötti eltérés

[nem ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎A közösség házfőnökei: házfőnökök hozzáadása; forrás: Atyák a Regnum Marianum akácfáján (lásd: További információk)
a egyszerűsítés a fejezetcímekben
30. sor:
A '''Regnum Marianum Katolikus Közösség Egyesület''' (röviden Regnum Marianum Közösség) a magyarországi [[katolikus lelkiségi mozgalom|katolikus lelkiségi mozgalmak]] egyike. Neve a régi magyar [[Regnum Marianum]] eszméből származik. A szervezetet magát is gyakran nevezik egyszerűen Regnum Marianumnak, tagjait regnumiaknak. Fő tevékenysége a gyerekek és a fiatalok természetes alapokon álló katolikus szellemű nevelése.
 
== A Regnum Marianum Közösségközösség története ==
A Regnum Marianum Közösséget 9 katolikus pap indította a XIX. század végén, eredetileg a fiúifjúság nevelésére, Budapest egyik (akkor még) külső kerületében. Ezek a papok többnyire hittant oktattak a környező iskolákban, és különös figyelmet fordítottak a szegény gyerekekre. Lelki mentoruk és támaszuk [[Prohászka Ottokár]] esztergomi spirituális, később püspök, a híres szónok és író volt. Kanter Károly várplébános segítségével, egy házba költöztek. Szerzethez hasonló, de fogadalom nélküli közösségben éltek. Vezetőjük a választott házfőnök volt. Céljuk az volt, hogy Magyarország – Szent István király szándéka szerint – valóban Mária Országa legyen. 1901-ben [[Majláth Gusztáv Károly]] [[gyulafehérvár]]i megyés püspök, a későbbi címzetes [[érsek]] megvette számukra a Budapest VII., [[Damjanich utca]] 50. sz. alatti házat. Ezután vették fel a Regnum Marianum Közösség nevet. A „regnumi papok” – ahogyan nevezték őket – itt éltek együtt, és innen jártak ki a környék iskoláiba hitoktatást tartani. Az udvar közepén egy kápolna épült, a közösségi élet és nevelés központja. Házukban Philippinum néven internátust is fenntartottak a szegényebbeknek (amit saját erőikből nem tudtak fenntartani, ezért 1910-ben bezárták), az érdeklődő fiúknak pedig külön foglalkozásokat tartottak.
 
68. sor:
* Somogyi Sándor (2013-2017) <ref>[https://regnum.hu/lelkisegunk Lelkiségünk]</ref>
 
== A Regnum Marianum Közösségközösség napjainkban ==
A kommunista rendszer 1989-es bukása után a Regnum Marianum megjelenhetett a nyilvánosság előtt, és hagyományaival és eszközeivel részt vesz Magyarország „újraevangelizálásában”:
*1989-ben Gyulay Endre szeged-csanádi püspök, ifjúsági referens felkérésére regnumiak indították el az Országos Katolikus Ifjúsági Vezetőképzőt („Hajszoló”), amely 2005 óta 3 vidéki helyszínen működik.
81. sor:
Ma a Regnum Marianum Közösségnek mintegy 3000 tagja van, köztük 30 pap és 2 püspök ([[Bábel Balázs]] kalocsa–kecskeméti érsek és [[Balás Béla (római katolikus püspök)|Balás Béla]] kaposvári püspök). A papok Balás Béla püspök és Bábel Balázs érsek vezetésével önálló kisközösséget alkotnak, melynek meghatározó szerepe van, bár a közösség szervezését főként világiak végzik. A Regnum Marianumhoz csak valamely kisközösség tagjaként lehet tartozni, ilyen értelemben tehát nincs egyéni tagság. A Regnum tagjai nemcsak a mozgalom belső életét munkálják, hanem a magyar katolikus egyház építésében sok más feladatot is vállalnak. Részt vesznek az egyház mindennapi életében, és sokszor aktívak más keresztény közösségekben, mozgalmakban is. Ezért a Közösség ma így fogalmazza meg küldetését: A magyar Egyház szolgálata, melyet elsősorban az ifjúság nevelésével valósít meg.
 
== A Regnum Marianum Közösségközösség lelkisége ==
Az atyák már az 1950-es években kidolgozták a Constitutiót, amelyben leírták a Közösség életstílusát. 1983-85 között Tételeink címmel rövid mondatokban megfogalmazták a Közösség alapvonásait. (Ezt körülbelül 30 évvel később - a lényegét megőrizve - újrafogalmazta a közösség "Tételeink és Törekvéseink" címmel. <ref>[https://regnum.hu/teteleink-es-torekveseink Tételeink és Törekvéseink]</ref>) A Regnum Marianum nevelési alapelve szerint csak a természetes alapokkal rendelkező ember lehet jó keresztény. Ezért a nevelésben nagy súlyt fektet a természetes erények, a becsületesség, a pontosság, a humor, a kitartás, az önállóság és a demokratikus csoportszellem kialakítására. A tíz-húsz fős kiscsoportok hetenként találkoznak. A találkozók programja általában hitoktatás, ima, játék, ének és valamilyen, mindenkit érdeklő téma előadása, illetőleg megvitatása. Gyakran járnak kirándulni, nyaranta táborokat szerveznek, ahol szellemi és fizikai programok egyaránt szerepelnek a programban.